Az elmúlt szűk tíz év távlatában katasztrofálisan alakulhat a foglalkoztatás Németországban, ahol idén a gazdasági válság nagyobbat üt, mint tavaly, emiatt a munkanélküliségi ráta 2015 óta a legmagasabb szintre nő – ez derül ki a Német Gazdasági Intézet (IW) pénteken közzétett tanulmányából. 

A friss számítások szerint idén körülbelül 2,8 millióra emelkedik a munkanélküliek száma Európa legnagyobb gazdaságában, ami tavalyhoz képest kétszázezerrel több ember számára jelenti azt, hogy állás nélkül marad. Ez a szám ugyan jóval elmarad a 2015-ös csúcstól, amikor csaknem 4,9 millióan voltak munkanélküliek és Németország Európa beteg embere lett. 

Tavaly a munkaerőpiac a recesszió ellenére is stabil maradt, azonban ebben az évben megremeg és a válság mélyül – jelentette ki Holger Schäfer, az IW munkaerő-piaci szakértője a Reutersnek. 

Rámutatott: a cégek foglalkoztatási tervei nem jeleznek növekedést az év hátralévő részében, sőt, az újonnan regisztrált, üres álláshelyek száma márciusban az elmúlt öt év legalacsonyabb szintjére esett.

Álomvilágban él a miniszter?

A gazdasági intézet diagnózisa amiatt is pikáns, mert az új kutatást azután hozták nyilvánosságra, hogy Robert Habeck (zöldek) szövetségi gazdasági miniszter szerdán 0,2-ről 0,3 százalékra, azaz felfelé módosította idei előrejelzését a teljesítmény növekedéséről.

A kormányzati optimizmust azonban a statisztikák mellett cáfolják a munkaadók, és a legfontosabb elemzőházak sem túl bizakodók.

Sőt, a vezető közgazdasági intézetek szerint a korábban várt, 1,3 százalékos növekedés helyett mindössze 0,1 százalékkal bővülhet Németország gazdasága 2024-ben, mivel a magas kamatlábak, a gyenge globális kereslet és a politikai bizonytalanság gátat vet a felépülésnek. A kutatók a jövő évi GDP-bővülést is időről-időre szerényebbre fogják, jelenleg 1,4 százalékon áll az előrejelzés. 

Az elhúzódó német recesszió a világjárvány időszakában gyökerezik, amikor a termelékenység megtorpant, a közelmúltban pedig „több ellenszél volt, mint hátszél” a hazai és a külföldi gazdaságban.

Emiatt zuhant az export, sérült az energiaintenzív áruk versenyképessége. Az is probléma, hogy a gazdaságpolitikai bizonytalanság miatt 2017-es szintre estek a vállalati beruházások, míg az infláció eddig nagyban fékezte a magánfogyasztást, amely a közgazdászok szerint leghamarabb 2025 második negyedévében térhet magához. 

Már nem tudják parkoltatni a dolgozókat

Mindezek alapján az IW szerint a foglalkoztatás helyzete egyhamar nem fog javulni, amiatt sem, mert a baby boom korosztály eléri a nyugdíjkorhatárt, ezért szükség lenne a munkaerő pótlására, miközben nem valószínű, hogy a készséghiány megszűnik. A csökkenő munkaerőkereslet és a szakképzett munkaerő tartós hiánya tehát nem zárják ki egymást.

A cégek vonakodása az új alkalmazottak felvételétől rontja az álláskeresők esélyeit arra, hogy megfelelő munkát találjanak – állapította meg az intézet szakértője, hozzátéve, hogy eredményképpen a munkanélküliség tovább nő.

Olyannyira, hogy a második félévben még a koronavírus-járvány idején, 2020-ban jellemző válságszintet is meghaladja. 

Az IW szakértője felidézte: tavaly a német gazdaság 0,3 százalékkal esett vissza, de a foglalkoztatottak száma 340 ezerrel, azaz 0,7 százalékkal nőtt, mert a vállalatok tartalékolták a munkaerőt a szakképzettek várható hiánya miatt. 

Ám ezt csak bizonyos ideig tudják megtenni a munkaadók, és ahogy a gazdaság gyengesége elhúzódik, egyre valószínűbb, hogy a létszámot módosítani kell, mivel a termelékenység hosszú távú csökkenése hatással van a vállalatok versenyképességére – idézte a Berliner Zeitung.

Belehúznak a görögök: jön a hatnapos munkahét

Míg Ausztriában felmerült a 41 órás munkahét bevezetésének terve, Görögország az első olyan uniós ország, amely bevezette a hatnapos munkahetet, amit a dolgozók önként vállalhatnak július elsejétől. Az athéni kormány ezzel az intézkedéssel kívánja ellensúlyozni a szakképzett munkaerőhiányt a népszerű nyaralóhelyeken. A kizárólag önkéntességi alapon vállalható hatnapos munkahetet a cégek anyagilag is kompenzálják, a munkavállalók a hatodik napra 40 százalékkal, vasárnapra és ünnepnapra összesen 115 százalékkal több fizetést kaphatnak. Az oe24.at szerint az új szabályozás a magán- és a közszférára egyaránt vonatkozik, de egyes szektorok mentesülnek: a köztisztviselők továbbra is csak heti 5 napot dolgozhatnak a dél-európai országban. Statisztikák szerint már most is a görögök dolgoznak a legtöbbet az EU-ban: évente átlagosan 2036 órát töltenek a munkahelyükön.