Az elmúlt szűk tíz év távlatában katasztrofálisan alakulhat a foglalkoztatás Németországban, ahol idén a gazdasági válság nagyobbat üt, mint tavaly, emiatt a munkanélküliségi ráta 2015 óta a legmagasabb szintre nő – ez derül ki a Német Gazdasági Intézet (IW) pénteken közzétett tanulmányából.
A friss számítások szerint idén körülbelül 2,8 millióra emelkedik a munkanélküliek száma Európa legnagyobb gazdaságában, ami tavalyhoz képest kétszázezerrel több ember számára jelenti azt, hogy állás nélkül marad. Ez a szám ugyan jóval elmarad a 2015-ös csúcstól, amikor csaknem 4,9 millióan voltak munkanélküliek és Németország Európa beteg embere lett.
Tavaly a munkaerőpiac a recesszió ellenére is stabil maradt, azonban ebben az évben megremeg és a válság mélyül – jelentette ki Holger Schäfer, az IW munkaerő-piaci szakértője a Reutersnek.
Rámutatott: a cégek foglalkoztatási tervei nem jeleznek növekedést az év hátralévő részében, sőt, az újonnan regisztrált, üres álláshelyek száma márciusban az elmúlt öt év legalacsonyabb szintjére esett.
Álomvilágban él a miniszter?
A gazdasági intézet diagnózisa amiatt is pikáns, mert az új kutatást azután hozták nyilvánosságra, hogy Robert Habeck (zöldek) szövetségi gazdasági miniszter szerdán 0,2-ről 0,3 százalékra, azaz felfelé módosította idei előrejelzését a teljesítmény növekedéséről.
A kormányzati optimizmust azonban a statisztikák mellett cáfolják a munkaadók, és a legfontosabb elemzőházak sem túl bizakodók.
Sőt, a vezető közgazdasági intézetek szerint a korábban várt, 1,3 százalékos növekedés helyett mindössze 0,1 százalékkal bővülhet Németország gazdasága 2024-ben, mivel a magas kamatlábak, a gyenge globális kereslet és a politikai bizonytalanság gátat vet a felépülésnek. A kutatók a jövő évi GDP-bővülést is időről-időre szerényebbre fogják, jelenleg 1,4 százalékon áll az előrejelzés.
Az elhúzódó német recesszió a világjárvány időszakában gyökerezik, amikor a termelékenység megtorpant, a közelmúltban pedig „több ellenszél volt, mint hátszél” a hazai és a külföldi gazdaságban.
Emiatt zuhant az export, sérült az energiaintenzív áruk versenyképessége. Az is probléma, hogy a gazdaságpolitikai bizonytalanság miatt 2017-es szintre estek a vállalati beruházások, míg az infláció eddig nagyban fékezte a magánfogyasztást, amely a közgazdászok szerint leghamarabb 2025 második negyedévében térhet magához.
Már nem tudják parkoltatni a dolgozókat
Mindezek alapján az IW szerint a foglalkoztatás helyzete egyhamar nem fog javulni, amiatt sem, mert a baby boom korosztály eléri a nyugdíjkorhatárt, ezért szükség lenne a munkaerő pótlására, miközben nem valószínű, hogy a készséghiány megszűnik. A csökkenő munkaerőkereslet és a szakképzett munkaerő tartós hiánya tehát nem zárják ki egymást.
A cégek vonakodása az új alkalmazottak felvételétől rontja az álláskeresők esélyeit arra, hogy megfelelő munkát találjanak – állapította meg az intézet szakértője, hozzátéve, hogy eredményképpen a munkanélküliség tovább nő.
Olyannyira, hogy a második félévben még a koronavírus-járvány idején, 2020-ban jellemző válságszintet is meghaladja.
Az IW szakértője felidézte: tavaly a német gazdaság 0,3 százalékkal esett vissza, de a foglalkoztatottak száma 340 ezerrel, azaz 0,7 százalékkal nőtt, mert a vállalatok tartalékolták a munkaerőt a szakképzettek várható hiánya miatt.
Ám ezt csak bizonyos ideig tudják megtenni a munkaadók, és ahogy a gazdaság gyengesége elhúzódik, egyre valószínűbb, hogy a létszámot módosítani kell, mivel a termelékenység hosszú távú csökkenése hatással van a vállalatok versenyképességére – idézte a Berliner Zeitung.