Csődhullám fenyeget a német cégek körében
Hazárdírozik a kormány az eddig halogatott fejlesztések miatt
Közvetlenül a 2024. júliusi Európa-bajnokság után története legnagyobb vasútfelújítási programjába kezd a Deutsche Bahn:
a szövetségi kormány mintegy 40 milliárd eurót fektet be 2027-ig több mint 40 útvonal sínfelújításába
– jelentette be Volker Wissing (FDP) szövetségi közlekedési miniszter a hétvégi frankfurti vasúti csúcstalálkozón. Ezzel a vasúti fejlesztésre szánt pénzügyi források volumene több mint 80 milliárd euróra nő, amellyel a kormány szándékai szerint modern, megbízható, pontos közlekedési eszközzé teszik az állami vasutat, a mintegy 34 ezer kilométer hosszú hálózaton.
A költségvetést igencsak megterhelő beruházásra azért van szükség, mert a vasúti infrastruktúra állapota drámaian leromlott, mivel az ország évtizedekig halogatta a szükséges javításokat. Emiatt a vasúttársaságok már nem tudják megfelelően kielégíteni a jelentős igényű személy- és teherforgalmat, illetve nagyon magas a járatkésések száma. Ez pedig komoly akadályt vet a klímavédelmi célok elérésének Németországban, ahol ráadásul a gazdaság állapotára is veszélyt jelent a vasút rossz állapota. A kritikussá vált infrastrukturális helyzet azonban már két irányból szorongatja a szövetségi kormányt, mivel az iparági szakértők szerint a teljes vonalbezárásokkal járó felújítás éveiben hatékony elterelő útvonalak nélkül a németországi ipari termelés is veszélybe kerülhet, sőt, le is állhat, ami a kormány végét is jelentheti – idézi a Frankfurter Allgemeine Zeitung a Tehervasutak Szövetségének álláspontját.
Összeomlott a panelpiac, cunami jöhet az osztrák építőiparban
A múlt héten újabb nagy nevű építőipari cég vált fizetésképtelenné Ausztriában, amelynek kapcsán fölerősödtek az aggodalmak az eddig is drasztikus kilátásokkal riogató iparágban, főleg a stájerországi tartományban.
„Ha most nem tesznek ellenintézkedéseket, ősszel gazdasági cunami fenyeget bennünket, amelynek már az elején járunk, az első hatások már érzékelhetők”
– nyilatkozta a Kronen Zeitung-nak Hermann Talowski, a Stájer Kereskedelmi Kamara kereskedelmi és kézműves szektorának vezetője, aki rámutatott, hogy a fő ok a panelházak és általában a lakásépítések brutális visszaesése. Mint mondta, a fürstenfeldi Bonstingl építőipari cég múlt heti csődje minden bizonnyal nem az utolsó az iparágban, ahol a válság hónapok óta egyértelmű, csak némi késéssel válik igazán észrevehetővé, amely időszak már elérkezett. A kamara a helyzet orvoslására javasolja a kormánynak a lakhatási támogatások megemelését, a stájer lakástulajdon vonzerejének és a fiatal családok támogatásának fokozását, a városközpontok felújítási offenzívájának népszerűsítését, valamint a gyengélkedő ingatlanok után járó, állami selejtezési bónusz bevezetését.
Betiltanák a rejtett áremeléseket az élelmiszerkereskedelemben
Megtéveszti a fogyasztókat, hogy az áremelkedések eltitkolása érdekében egyre több élelmiszergyártó alattomosan csökkenti a termékek csomagolási tartalmát, ezért a németeknél szigorú fellépést szorgalmaz a környezetvédelmi miniszter. Steffi Lemke a Handelsblattnak úgy nyilatkozott:
a jövőben egyértelműen meg kell tiltani az azonos méretű, de csökkentett tartalmú csomagolást.
Ezt a tisztességtelen gyakorlatot számos napi fogyasztású terméknél felfedezték már a fogyasztóvédők a szájvíztől a majonézig több országban több cég esetén, például a Nestlénél, az Unilevernél vagy a Pepsinél. Az ilyen gyakorlatok márpedig nem csak az infláció miatti rejtett áremelés, hanem hulladékelkerülési szempontból is problematikusak – fogalmazott a németországi tárcavezető, aki a csomagolási törvény szigorításával vetne véget a cégek „zsugorodással elért” nyerészkedésének.
Franciaországban is hasonlóképp lépnek fel, ahol már októberben életbe lép az a törvény, amely arra kötelezi az élelmiszergyártókat, hogy egyértelműen tüntessék fel a termékeken, ha ugyanannak a csomagolásnak a beltartalma a korábbiakhoz képest csökkent. A fogyasztóvédők szerint a vásárlók is sokat tehetnek ez ellen, egyszerűen úgy, hogy márkát váltanak azon árucikkek esetén, amelyeknél tapasztalják, hogy a pénzükért az eddiginél kisebb mennyiséget kapnak.
Izrael példáját követi a nyugati szomszédunk az árösszehasonlításban
Nagyobb átláthatóságot és az árspekulációkra épülő kartellezés megakadályozását célozza az a jövő héten megjelenő törvényjavaslat Ausztriában, amely az élelmiszerkereskedőket kötelezi a valós idejű bolti árak feltüntetésére az árösszehasonlító platformokon – közölte a Kleine Zeitung, amely felidézi, hogy az osztrákoknál már egy éve tart a BWB Szövetségi Versenyhivatal vizsgálódása a magas infláció okozta áremelések miatt a kiskereskedelemben. A hatóság friss megállapításairól szóló tanulmány október végén jelenik meg, addigra akár életbe is léphet a szigorúbb jogszabály, amely a vásárlók számára megkönnyíti a jövőben az árak összehasonlítását, nem csak cégenként, hanem üzletenként is, és nem csak az alapvető élelmiszereknél, hanem különböző termékkosarak alapján.
A jövőben a kereskedőknek interfészen keresztül kell az árakat eljuttatniuk az árösszehasonlító platformokhoz, illetve a fogyasztóvédelmi egyesületekhez és a tudományos intézetekhez.
Az osztrákok Izrael példáját követik a szabályozásban, ahol 2015-ben született törvény a szupermarketek árainak nyilvánosságra hozataláról, az okostelefonról is elérhető árösszehasonlító platformról, amely rendelkezés azóta – az inflációs rátára gyakorolt hatással – bizonyítottan csökkentette a lakosságot terhelő megélhetési költségeket.
Válasz a Nyugatnak: az orosz lakosság a keleti kapcsolatokban hisz
Az orosz lakosság kétharmada támogatja, hogy Oroszország külpolitikáját a nyugati hatalmak helyett egyre inkább a globális kelet felé irányítsák, vagyis az állami vezetés a keleti országokkal való kapcsolatok kiépítését kezelje prioritásként – derül ki az Összoroszországi Közvéleménykutató Központ (WCIOM) legfrissebb, reprezentatív felméréséből, amely az oroszok keleti nyitással kapcsolatos attitűdjeit vizsgálta.
A Berliner Zeitung által idézett kutatás szerint mindössze az oroszok 11 százaléka nem támogatja ezt a stratégiát, míg a meghatározó többség szerint akkor lesznek sikeresek a keleti országokkal szorosabbra fűzött kapcsolatok, ha azok elsősorban a kereskedelmi, gazdasági együttműködésre összpontosítanak.
Oroszország együttműködése jelenleg Kínával, Indiával, Egyiptommal és az Egyesült Arab Emirátusokkal fejlődik a legszorosabban,
és a felmérés is azt mutatja, hogy az oroszok leggyakrabban ehhez az országcsoporthoz kötődnek pozitívan, annak ellenére is, hogy az orosz és a keleti kultúra nem áll közel egymáshoz. A válaszadók harmada szerint a turizmusban lehet elérni a leglátványosabb eredményeket, bár minden ötödik orosz támogatja a fegyveres erők közötti együttműködés fokozását is, illetve az aktívabb eszmecserét politikai vagy diplomáciai szinten.
Súlyosbodik a kocsmaválság a briteknél
A magas működési költségek miatt az idei második negyedévben ismét jelentősen csökkent a sörözők és kocsmák száma Angliában és Walesben, ahol a nyár elejéig az összesen mintegy 39 ezer üzletből 230 bár zárta be örökre a kapuit. Ez az arány másfélszerese az év első három hónapjában regisztrált bezárásoknak – derül ki az Altus Group ingatlan-tanácsadó által összegyűjtött kormányzati adatokból. Eszerint 2023 első felében összesen 383 kocsmát bontottak le, illetve alakítottak át lakássá, irodává, óvodává a briteknél, amely arány megfelel a 2022-es év egészében mért kocsmabezárásoknak. A dpa hírügynökség által idézett statisztikák mögött az áll, hogy
a vendéglátóhelyek a magas energia- és munkaerőköltségek, a megugrott nagykereskedelmi árak, az alacsony gazdasági növekedés, a csökkenő fogyasztás és a magas kamatlábak miatt szenvednek, emellett súlyos terhet jelent a jövőre tervezett ingatlanadó-emelés is.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung azt írja, hogy a kocsmaválságban a nagy cégek éppúgy érintettek, mint a kisebbek, például a piacvezető Wetherspoons hálózat is nemrégiben több tucat kocsmát zárt be. Eközben a Süddeutche Zeitung cikke szerint a Nagy-Britanniában mintegy négyezer kocsmát üzemeltető Stonegate vállalat dinamikus árazást vezetett be a megterhelő költségnövekedés miatt, azaz esténként forgalomarányosan már drágábban adják a sört, mint napközben. Holott Angliában – európai viszonylatban – így is a legdrágább a sör, mivel egy fél literes korsó ára átlagosan már majdnem eléri a 10 eurót.
(Thurzó Katalin)