Nemcsak a gazdaságkutatók jelentéseiben tükröződik a német válság, hanem az emberek is érzik a bőrükön a jólétet fenyegető állapotokat, olyannyira, hogy fő nyugati partnerünknél már eluralkodni látszik a pánikhangulat.
A Gazdasági és Társadalomtudományi Intézet (WSI) legújabb tanulmányában megállapította: Németországban történelmi magasságokba ugrott az általános félelem attól, hogy a családok jövedelmi helyzetének romlásával nem lehet fenntartani a megszokott életszínvonalat, sőt, egyre többen tapasztalják az elszegényedést.
Történelmi csúcson a mélyszegénység
Jelentősen nőtt a jövedelmi egyenlőtlenség Németországban, ahol a polgárok megélhetéssel kapcsolatos aggodalma a koronajárvány és az inflációs robbanás óta az egekbe szökött – fogalmaz a társadalomkutatók friss, reprezentatív felmérése.
Rámutatnak: az átlagjövedelmek alsó felébe tartozók lényegesen több mint fele, de a felső középosztályba tartozóknak is csaknem 47 százaléka tart attól, hogy a válságban nem tudja megőrizni az eddigi életszínvonalát.
Sőt, maguk a kutatók is történelminek minősítik, hogy 2010-hez képest mintegy három százalékkal nőtt a szegénységgel érintett társadalmi réteg aránya, vagyis azoké, akik a mediánbér hatvan százalékánál kevesebbet keresnek.
A németeknél sem ismeretlen fogalom a mélyszegénység: minden tizedik ember a középjövedelem felénél kisebb összegből kell gazdálkodjon havonta, ez pedig minden korábbinál jelentősebb életszínvonalromlást jelent.
A kormányra haragszanak a pénzügyek miatt
A szegények csoportja 2010 óta nemcsak nőtt, hanem szegényebb is lett a középosztályhoz képest
– idézi Dorothee Spannagelt és Jan Brüllet, a tanulmány felelőseit a Die Zeit, akik részletezték a pénztelenség társadalmi következményeit.
Eszerint azok, akiknek mindennapos anyagi nehézségeik vannak, elfordulnak az aktuális politikai rendszertől – sokan elvesztették a szövetségi kormányba vetett bizalmukat.
Emellett a szociális kapcsolatok is sérülnek: a fogyasztást sokkoló infláció következtében egyre többeknek nem jut pénze olyan közös kikapcsolódásokra, mint a mozilátogatás, az utazás, a szabadidős programok – a beszűkült lehetőségek miatti elbizonytalanodás a középosztálybelieket is nagy arányban sújtja.
Különösen a szegényebbek körében
a nap mint nap megélt anyagi megszorítások miatt eluralkodott a negatív életszemlélet,
illetve az, hogy nem hisznek a demokrácia működésében.
Padlón a foglalkoztatás és most jön a java
A rossz társadalmi hangulatot az is tetézi, hogy a gazdasági szereplők válsága már közvetlen bénítja a foglalkoztatást.
A munkaerőpiac helyzete a németeknél hónapok óta romlik, ám az Ifo új felméréséből kiderült: az új alkalmazottak száma 2020 óta mostanra a legalacsonyabb szintre süllyedt, miközben felgyorsult az elbocsátási hullám.
A müncheni kutatóintézet szerint a szeptemberi 94 pont után már csak 93,7 pontot ért el októberben a vállalatvezetők körében mért foglalkoztatási barométer – a cégek a legjobb esetben is inkább nem töltik fel az üres álláshelyeket, bár a többség már inkább a leépítés felé hajlik.
Az Ifo szerint a nehéz rendelési helyzet következtében kevesebb alkalmazottra van szükség a termelési területeken, több iparágban, például az autógyártásban, illetve a kereskedelemben, de például enyhe létszámbővülést feltételeznek a szolgáltatók körében, az építőiparban, az IT szektorban és a turizmusban.
Meghatározó cégek is behúzzák a féket
Szakértők azt jósolják, hogy Európa legnagyobb gazdasága idén már második éve nem fog növekedni és egyes becslések, például a Német Kereskedelmi és Iparkamara saját felmérése szerint 2025-ben is csak stagnál a teljesítmény.
Mint megírtuk, a tartós visszaesés miatt az energiaintenzív ágazatok és a gyengélkedő autóipar nemzetközi szinten jelentős német szereplői is drasztikus lépésekre kényszerülnek. Így például a Volskwagen gyárbezárásai mellett a világ legnagyobb autóipari beszállítója, a Bosch is többezer fős leépítéseket tervez több országban.
A mélyrepülés az ipar energiafelhasználásából is látszik: tavaly a német cégek összesen 3282 petajoule energiát fogyasztottak, ami 7,8 százalékkal kevesebb, mint 2022-ben, és idén még kisebb a fogyasztásuk – közölte hétfőn a wiesbadeni Szövetségi Statisztikai Hivatal.