Pironkodhat a német kormány a nemzetközi porondon: főként a magas adók és az elavult infrastruktúra miatt, illetve saját vállalatainak megítélése alapján Európa vezető gazdasága tavaly óta tovább hátrált a világ legversenyképesebb országainak rangsorában. 

Az IMD World Competitiveness Center (WCC) 67 államot összehasonlító, friss elemzésében Németország a tavalyi, 22. helyezés helyett 2024-ben már csak 24.-ként szerepel, jócskán lemaradva olyan országok mögött, mint a dobogón végzett Szingapúr, Svájc és Dánia.

Kapcsolódó

Ez pedig tovább mélyíti a szövetségi kormány válságát az országon belül, ahol egyre inkább a vezetők leváltásában gondolkodnak. 

Kína öles léptekkel halad előre

Legjelentősebb nyugati partnerünk évek óta veszít a pozíciójából, ezt számos mértékadó szervezet, például a Világbank, a Nemzetközi Valutaalap vagy az Euromonitor időről-időre megjelenő kimutatásai után most a svájci Lausanne-ban található WCC is alátámasztja. 

A globális versenyképességi rangsorhoz a kutatók 164 statisztikai mutatót használtak négy fő területről: gazdasági teljesítmény, infrastruktúra, kormányzati és üzleti hatékonyság, emellé megkérdeztek több ezer menedzsert a világ minden tájáról.

Míg a német helyszín az összehasonlított 67 ország közül a 24. helyig jutott, Kína a tavalyi 21. helyezés után idén a 14.-re ugrott fel, míg például Szaúd-Arábia a 16., Izland a 17. leginkább versenyképes államnak bizonyul.

A németek – méretüknél fogva – ugyan megelőzik Ausztriát (26)., Nagy-Britanniát (28.) és Franciaországot (31.), de beszédes tendencia, hogy míg két évvel ezelőtt a 15. legígéretesebb országnak bizonyult, mára Európa beteg emberét hátra hagyta Írország és Svédország is.

Már nem Ukrajna, hanem Venezuela

Tavalyhoz hasonlóan a német gazdaság eredményessége minden területen romlott. 

Arturo Bris, az IMD pénzügyi professzora, a Versenyképességi Világközpont vezetője ezt korábban az ukrajnai háború következményeivel magyarázta, amely lassította a gazdasági teljesítményt, elősegítette az inflációt, valamint politikai és társadalmi járulékos károkat okozott.

A Frankfurter Allgemeine Zeitungnak adott interjúban viszont a professzor most arra is rámutatott, hogy Németországban egyre mélyülő, belső problémák vannak, ami aláássa a jólétet.

Például nagy gond, hogy az ország vezetése nem elég rugalmas az alkalmazkodásban, a világgazdasági jelenségek változásaira rosszul reagál.

Ebben a tekintetben az ország a 64. helyen áll, azaz hasonlóan rossz szinten van, mint Venezuela – mutatott rá.

A tipikus német ügyvezető pesszimista

Különösen a kis- és középvállalkozásoknál figyelhető meg, hogy főként a forráshiány miatt túl lassan cselekednek, nehezen tudják beépíteni az új, termelékenységet növelő digitális technológiákat a működésükbe.

Ehhez a szakértő szerint a szövetségi kormány fiskális ösztönzőire lenne szükség, illetve az adók konszolidálására, amely a nagyvállalatokat is sújtja, sok cég már külföldre viszi a befektetéseit.

A német menedzserek szerint a magas adók akkora terhet jelentenek, hogy a versenyhátrány egyre nagyobb lesz a nemzetközi piacon. Emiatt az általános üzleti hangulat rossz, a tipikus német ügyvezető ma sokkal pesszimistább, mint három évvel ezelőtt – mondta. 

Lepontozták a kormány teljesítményét

A sorra megjelenő, kedvezőtlen jelentések után már kevésbé meglepő, hogy a berlini közlekedési lámpás koalíció újabb rossz bizonyítványt szerzett, mégpedig a gazdasági szereplőktől. 

Ez a megfigyelők szerint ugyanakkor az idén már fordulatot hozhat, mert annyira nyilvánvalóvá teszi a kormány elhúzódó válságát, hogy megágyazhat az előrehozott szövetségi választásoknak is. A koalíciós pártok európai választásokon való, rossz szereplése óta ez a kérdés egyébként is napirenden van Németországban.

A WCC kutatói számos szempont alapján megállapították: a cégvezetők az üzleti helyszín értékelésében ugyan megfelelőnek tartják az oktatást, a munkaerőt és a jogi környezetet, viszont Olaf Scholz kancellár 2021 decembere óta regnáló kormányának hozzáértését súlyosan kritizálják.

Így a „Kormányzati hatékonyság” kategóriában Németország a 32. helyen végzett a nemzetközi rangsorban, tizenegy helyet veszítve 2022-höz képest.