Sereghajtók között a magyar gazdaság a régióban, jövőre sem lesz jobb a helyzet

Idén mindössze 1,2 százalékos GDP-növekedés várható, amely a harmadik leggyengébb eredmény a vizsgált országok között. A 2025-ös előrejelzés sem sokkal biztatóbb, Magyarország itt is a leglassabb növekedést produkáló államok között szerepelhet. A régiós autóipar gyengesége és a beruházások visszaesése tovább súlyosbítja a helyzetet, a kiskaput pedig Donald Trump újraválasztása tenné be – vélik a bécsi szakértők. 

A Bécsi Nemzetközi Gazdasági Összehasonlító Intézet (WiiW) legfrissebb, Közép-, Kelet- és Délkelet-Európa (CESEE) gazdasági kilátásairól szóló elemzése szerint a régió növekedése 2024-től kezdve stabil, de mérsékelt ütemben folytatódik, átlagosan évi 3,2 százalékos GDP-növekedéssel.

Ehhez hasonlóan a belföldi kereslet továbbra is erős marad, amelyet a reálbérek növekedése és az uniós forrásokból finanszírozott beruházások támogatnak. Ezzel ellentétben a külső kereslet, főként Németország gazdasági gyengélkedése miatt, visszafogott lesz - írja a Portfolio. 

A régión belül a növekedési kilátások országonként eltérnek. Oroszország esetében 2024-ben a katonai kiadások növekedése miatt szárnyal a gazdasági teljesítményt, de a szankciók és a kapacitási korlátok miatt 2025-re és 2026-ra lassulás várható. Kazahsztán továbbra is marad a régió egyik leggyorsabban növekvő gazdasága, amit az erős fogyasztás és az olajtermelés növekedése táplál. Az uniós tagállamok között továbbá Lengyelország és Horvátország kiemelkedő növekedést produkálhat, amíg Románia állami konszolidációja miatt lassulásra számíthat.

A balti országok, különösen Észtország gazdasági kilábalása lassan halad, illetve a visegrádi országok, például Csehország és Magyarország, továbbra is gyengélkednek a német ipar válságának közvetlen hatása miatt. Az autóipari ágazatban komoly problémák mutatkoznak, különösen az elektromos járművek iránti gyenge kereslet miatt, ami a CESEE régió egyes országaiban jelentős visszaesést eredményezett.

A WiiW előrejelzése szerint 2024-ben Magyarországon lesz a harmadik a leggyengébb a növekedés a vizsgált országokban Észtország (0,2) és Lettország (0,8) százalék mögött.

A jövő évi kilátások sem sokkal jobbak, mindössze Lettország 2,1 százalékos növekedése múlhatja alul a magyar 2,2 százalékos előrejelzett teljesítményt, amely azonos Szlovákia és Szlovénia várt eredményével. Ez az érték 0,3 százalékponttal maradhat el a cseh tervtől.

Az infláció meredek csökkenése jelentősen javította a reálbérek növekedését, de a régióban szigorú monetáris környezet uralkodik. Bár egyes országok, például Magyarország és Törökország, már elkezdték a lazítást, a reálkamatok továbbra is magasak, ami visszafogja a hitelnyújtást és ezzel együtt a gazdasági aktivitást is.

Amennyiben a WiiW várakozásai teljesülnek, a 24 országból álló csoportból 2024-2025-ben a 3,4 százalékos összevont növekedéssel a 22., 2024 és 2026 közötti összesített bővülést nézve pedig a 20. helyen lenne Magyarország a 6,5 százalékos adattal.