Oroszországra és Belaruszra, de az ujgurok kitoloncolása miatt thaiföldi tisztségviselőkre is kivetettek beutazási korlátozásokat Washingtonban – írta meg a New York Times értesülése alapján az ukrán Prvada. Donald Trump amerikai elnök kormánya 43 ország állampolgárai számára fontolgatja az Egyesült Államokba való beutazás szabályainak jelentős szigorítását.

A források szerint az Egyesült Államok külügyminisztériuma a biztonsági szolgálatok képviselőivel együttműködésben dolgozta ki a listatervezetete, amely három országkategóriát tartalmaz: piros, narancssárga és sárga.

  • A vörös listán 11 ország szerepel, amelyek állampolgárainak teljes mértékben megtiltják az Egyesült Államokba való belépést.
  • A narancssárga lista 10 országot tartalmaz, ahol az Egyesült Államokba való utazást erősen korlátozzák. Ebben az esetben a gazdag üzletemberek beutazási engedélyt kaphatnak, de ezen országok állampolgárai számára letilthatják a bevándorlási és turistavízumot és az országok állampolgárainak kötelező személyes meghallgatáson is részt kell venniük a vízumhoz. Ezen a listán szerepel Belarusz és Oroszország is.
  • A sárga listán szereplő 22 ország polgárai 60 napot kapnak a velük szemben felmerülő problémák megoldására, azzal, hogy felkerülnek valamelyik másik listára, ha a követelmények nem teljesülnek.

A New York Times úgy véli, hogy Afganisztán valószínűleg felkerül az új listára, mivel az amerikai csapatok 2021-es kivonása után a tálibok ellenőrzése alá került.

Azt már maga Marco Rubio jelentette be, hogy vízumkorlátozásokat vetett ki az amerikai külügyminisztérium több olyan thaiföldi kormánytisztviselőre, akinek szerepe volt abban, hogy február végén visszatoloncoltak Thaiföldről Kínába negyven ujgur nemzetiségű kínai állampolgárt.

Az amerikai külügyminiszter emlékeztetett, hogy az Egyesült Államok „elkötelezetten szembeszáll Kína arra irányuló erőfeszítéseivel, hogy nyomást gyakoroljon más országokra az ujgurok és más csoportok Kínába történő erőszakos visszakényszerítése érdekében" – állt a washingtoni közleményben, amely szerint Kínában az ujgurok ki vannak téve annak a veszélynek, hogy szabadságuktól megfosztják, elrabolják, letartóztatják, megkínozzák őket.

Az amerikai külügyminisztérium tájékoztatójában nem nevezte meg az érintett tisztségviselőket, de a vízumkorlátozások vonatkoznak az ő családtagjaikra is.

A thaiföldi külügyminisztérium a washingtoni intézkedésre reagálva azt közölte, hogy biztosítékokat kaptak Kínától arra, hogy „az ujgurok biztonságban vannak", valamint jelezték, hogy figyelemmel kísérik, jól vannak -e a szóban forgó kitoloncolt csoport tagjai".

A héten az Európai Parlament is elítélte Thaiföldet az ujgurok kitoloncolása miatt, és azt szorgalmazta, hogy az Európai Unió a szabadkereskedelmi megállapodásról folytatott tárgyalásokon gyakoroljon nyomás Bangkokra annak érdekében, hogy ne történjen hasonló a jövőben. 

A thaiföldi hatóságok február 27-én toloncoltak vissza Kínába 40 ujgur nemzetiségű kínai állampolgárt egy Bangkok és Peking közötti megállapodás alapján. A thaiföldi rendőrfőkapitány „bevett eljárásnak" nevezte a kitoloncolást, kiemelve, hogy az érintettek még 2014-ben, mintegy háromszáz más, Közép-Ázsiából érkező emberrel együtt, illegálisan léptek Thaiföld területére.

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) mindazonáltal már január végén felszólította Thaiföldet: azonnal állítsa le az ujgurok kitoloncolását Kínába.

Közben Kína kormányát több ország és nemzetközi szervezet azzal vádolja, hogy több mint egymillió ujgurt vagy más muszlim kisebbséghez tartozót tart fogva átnevelőtáborokban Hszincsiangban. Peking határozottan tagadja ezeket a vádakat, és azt állítja, hogy politikája hozzájárult az iszlám szélsőségesség felszámolásához az északnyugat-kínai területen, valamint elősegítette a gazdasági fejlődést.