Váratlan írást jelentetett meg Lóga Máté, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára kedden, közvetítve a szaktárca álláspontját, amely szerint több hazai bank nem, vagy csak részlegesen teljesítette azt a feléjük támasztott kormányzati elvárást, hogy növeljék a hosszú állampapír állományukat. Az, hogy mennyi állampapírt tartanak a hitelintézetek önmagában sem mindegy, emellett a piaci szereplők adókedvezményt is kaphatnak, ha nagyobb mértékben finanszírozzák az államadósságot.

A jelek szerint a bankok élnének is az adókedvezménnyel, de nem egészen úgy, ahogy az NGM azt elképzelte.

Kapcsolódó

A tárca gazdaságstratégiáért, pénzügyi forrásokért és makrogazdasági elemzésért felelős államtitkára emiatt kijelentette, a kabinet aligha hagyja szó nélkül, hogy a bankszektor további extra jövedelemre tegyen szert, részben a kormányzati szándék figyelmen kívül hagyásával. De, hogy ez részleteiben mit jelenthet, arról nem esett szó.

Az államtitkárnak abban igaza van, hogy a jelenlegi kamatkörnyezet kedvez a hitelintézeteknek, utalt is rá, hogy 2024 első öt hónapjában a szektor adózás előtti profitja már most megközelítette a 900 milliárd forintot, ami duplája a tavalyi bázisidőszakénak. 

Lóga Máté írása még a hazai tőzsdenyitás előtt jelent meg, a befektetőknek volt idejük megemészteni az abban foglaltakat: az OTP Bank részvényei lefordultak a kormányzat részéről érkezett dörgedelmekre, az árfolyam 0,9 százalékkal csökkent a kereskedés első félórájában. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy 

az OTP Bank idei extraprofitadó terhe „csak” 12,4 milliárd forint lesz, ez maximum a felére csökkenthető le a kormányzat által elvárt állampapír vételekkel. A bevezetés évében (2022) még 78 milliárd forint volt az OTP adóterhe ezen a soron.

Az egész történet még 2023-ban indult, a szakminisztérium akkor egy négy lépésből álló intézkedéscsomagban bejelentette, a bankoknak lesz lehetőségük az  extraprofitadó fizetési kötelezettségük csökkentésére, ha összesen 1300 milliárd forinttal megnövelik az állampapír-állományukat, ez azonban eddig csak részben teljesült, ami a minisztérium értékelése szerint kockázatokat vet fel. Az NGM által kidolgozott ajánlat úgy szólt, hogy az extraprofit-adó annyival csökkenthető, amennyivel a pénzintézetek megnövelik a tulajdonukban lévő hosszú lejáratú, forint-állampapírok állományát. 

A bankok összesített állampapír porfóliója azonban nem nőtt, sőt éppen hogy csökkenő pályát mutat, idén áprilisban 9800 milliárd forintot tett ki, míg 3 éve például magasabb volt, meghaladta a 11 ezermilliárdot, szóval 

egyértelműen csökkent a hazai bankok szerepvállalása az államadósság finanszírozásában. 

Ami idén történt, az a szaktárca szerint nem más, mint a portfólió átrendezése: az adózási feltételek javítása érdekében a bankok megnövelték ugyan a hosszú (2027-ben vagy azután lejáró) állampapírjaikat mintegy 1200 milliárd forinttal, viszont a rövid, tehát a 2027 előtti lejáratokból ennél nagyobb mértékben, 1600 milliárdnyit eladtak, vagyis most 400 milliárd forinttal kevesebb állampapírt tartanak a hazai bankok, mint egy éve. Ami viszont jó hír, jegyzi meg Lóga Máté, hogy a teljes adókedvezmény felére már így is jogosulttá váltak váltak egyes bankok, jellemzően inkább a kisebb piaci szereplők.