Már szinte az összes lapját kijátszotta a kormányzat, így most már csak a magyar vállalatok versenyképességén múlik, hogy összejön-e jövőre a minimum 3 százalékos gazdasági növekedés. Ugyanis ma bejelentették a 1400 milliárd forintos Demján Sándor Program egy körülbelül 400 milliárdos csomagtervezetét.

Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkára a sajtóeseményen felidézte, a kormányzat által meghirdetett Új Gazdasági Akcióterv keretében

Kapcsolódó

8+1 intézkedés szolgálja a magyar kkv-k, vállalkozások versenyképességének javítását, méretugrását (tulajdonképpen ez a Demján Sándor Program).

Ezeknek a hiteleknek, vissza nem térítendő támogatásoknak, tőkefinanszírozásoknak (kiegészülve az adminisztrációs terhek csökkentésével) kell elérnie, hogy 2025-ben a magyar gazdaság képes legyen kitermelni a 3 százalékos bővülést.

Az államtitkár közölte azt is, hogy, idén hét (6+1) intézkedés válik ismerté:

  • A Széchenyi Kártya Program beruházási hitel kamatai 3,5 százalékra csökkentése: havi 50-70 új hiteligénylés érkezik;
  • A Nemzeti Tőkeholdinggal, és az MKIK-val közösen elindított 100 milliárdos tőkefinanszírozási keret: az előregisztráció már tart, eddig háromszázan jelentkeztek, február 15-től kezdődik a regisztráció;
  • 48 milliárdos eszközbeszerzési („1+1”) vissza nem térítendő támogatás: 450 cég előregisztrált már;
  • A 9 milliárdos „Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja!” program 10-15 ezres vállalkozási kört érinthet majd: február 3-tól lehet rá jelentkezni, addigra kiválasztják a szolgáltatókat is;
  • +1. A mikrovállalkozások is az egyetemes energia szolgáltatás részeivé váltak.

Két program marad 2025-re, az egyik az adminisztrációs terhek csökkentésére irányul, a másik pedig az uniós támogatásokat foglalja magába.

Ehhez a pakkhoz járul hozzá az EXIM Magyarország, illetve a Nemzeti Tőkeholding egy-egy ma bejelentett terméke, amelyeknek kifejezett célja a fenntarthatóság mellett az exportképesség növelése, illetve a magyar vállalkozások nemzetközi terjeszkedésének támogatása. Szabados Richárd ezt azzal magyarázta, hogy (mindössze) 35 ezer magyarországi cég rendelkezik export árbevétellel, és ebből csak 15 ezer magyar tulajdonú. Az államtitkár szerint az utóbbiakban rejlik potenciális lehetőség, őket kell támogatni, megszólítani a méretugrás, a modernizálás érdekében.

Katona Gergely vezérigazgató (NTH) (b.), Kisgergely Kornél vezérigazgató (NTH) és Szabados Richárd államtitkár
Kép: Economx, Hartl Nagy Tamás

Kisgergely Kornél, az EXIM Magyarország vezérigazgatója mutatta be azt az öt finanszírozási konstrukciót, amelyek révén január 6-tól összesen 350 milliárd forint érhető majd el a magyar vállalkozások számára.

Az exporttevékenység ösztönzése:

  1. Jövő exportőrei beruházási hitel: exportáló és nem exportáló vállalkozások is igénybe vehetik. Fix kamatozású, akár 10 éves futamidővel, euró (3,75-5,75 százalék közti kamat) vagy forint (5,2-7,2 százalék közti kamat);
  2. Jövő Exportőrei Zöld Beruházási Hitel: saját erő biztosítása itt sem elvárt, energiahatékonysági, megújuló energiatermelő és egyéb zöld beruházásokat lehet ebből finanszírozni, szintén euró és forint alapon;
  3. Exportélénkítő Beruházási Hitel: az exportőröket és első körös beszállítókat célozza meg;
  4. Exportélénkítő Lízing: olyan eszközök beszerzését támogatja, mint műszaki és egyéb berendezések, gépek, haszongépjárművek, mezőgazdasági eszközök – gépjárműre ez nem vonatkozik.
  5. EXIM Kifektetési Hitel: ez a 350 milliárdos refinanszírozási kereten felüli konstrukció, és már a nemzetközi szinten is versenyképes, stabil hazai vállalatok külföldi befektetéseit támogatja, elősegítve a gazdaságpolitikai célkitűzések megvalósulását. Jellemző, hogy a minimum hitelösszeg itt már 2 milliárd forint, állami támogatást nem tartalmaz, piaci árazással vehető igénybe.
Kép: Economx, Hartl Nagy Tamás

Katona Bence, a Nemzeti Tőkeholding (NTH) vezérigazgatója szerint eddig nem volt olyan tematikus gazdasági program, amely elősegítette volna a magyar vállalkozások külföldi terjeszkedését, ezzel új dimenziót nyitottak meg.

A külföldi akvizíciókhoz, felvásárlásokhoz, beruházásokhoz biztosítana egy „kvázi önerőt” a magyar bajnokok számára a Kifektetési tőkeprogram,

165 millió dolláros keretből (körülbelül 60 milliárd forint).

Egy-egy ügyletre 1-25 millió dollárt lehetne igényelni. A már bejegyzésre került tőkealapot az NTH tulajdonában álló, vállalti tőkebefektetésekre specializálódott Focus Ventures Zrt. kezeli.

A vezérigazgató hangsúlyozta, ebben az esetben viszont már van földrajzi fókusz is, a cél az lenne, hogy a régiónkban, vagy

speciálisan Közép-Ázsiában tervezzenek beruházásokat a magyar bajnokaink (utóbbi piacon az agráriumot, a logisztikát, és a pénzügyi szektort emelte ki).

Katona Bence még elmondta, hogy a befektetésekhez, akvizíciókhoz szükséges finanszírozási mixhez külön leányvállalatot hoznak létre, és minimum 30 százalékos önerőt, azaz társbefektetői hozzájárulást várnak el az NTH részéről. A befektetésektől az NTH az iparági minimumot várja el a befektetésektől.