A turisztikai ágazat és ezen belül a vendéglátás szektor teljesítőképességének további megerősítése érdekében a kormány a felszolgálási díj esetében kettős − a céges rendezvényeket  és a lakossági fogyasztást külön kezelő − maximális mértéket határoz meg – tájékoztatott közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

Az egyedi igényeket támasztó céges rendezvények kiszolgálása komplexebb feladatot jelent a  szolgáltatók számára, ellátásuk magas szintű szakértelmet, hosszabb munkaidőt és rugalmasabb  munkavégzést követel meg a munkavállalóktól.

A maximalizált 20 százalékos felszolgálási díj segítségével a hazai vállalkozók képesek lesznek ezen pozíciók versenyképes bérköltségét  fedezni.

A szakmai szervezetek által is támogatott módosításnak köszönhetően így nem csak a  munkavállalók által megkeresett összeg emelkedhet, de nagymértékben nőhet a szektor  munkaerő-megtartó képessége is. A magánszemélyek fogyasztására vonatkozó 15 százalékos maximum mérték a kisebb forgalmú, jellemzően családi vendéglátó egységek versenypiaci  helyzetének erősítéséhez járul hozzá.

Ezzel kapcsolatban kisebb anomáliára bukkantunk, ugyanis a korábban megjelentetett deregulációs törvény szerint a Nemzetgazdasági Minisztérium 12 százalékban  maximalizálta volna a jövőben a szervizdíjat, azonban most nagyon úgy tűnik, hogy hallgattak a szakmai szervezetekre. A lapunknak is nyilatkozó Flesch Tamás szerint a szakma ugyanis 15 százalékos maximalizálásnak örült volna, így most úgy tűnik, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnökének vágya teljesülni látszik. Erről ebben a cikkünkben írtunk.

A felszolgálási díj alkalmazása továbbra sem kötelező, arról a vendéglátó üzletek üzemeltetői szabadon, saját belátásuk szerint dönthetnek. Alkalmazása  esetén a felszolgálási díj része a számlának,

az abból befolyó összeg a szolgáltatók bevétele,  amelyet továbbra is kizárólag dolgozói bérek kifizetésére fordíthatnak.

Az általuk alkalmazott díj mértékét − a maximált értékig − továbbra is a szolgáltatók állapíthatják meg, azt fel kell  tüntetniük az étlapon és az egyéb tájékoztatási felületeiken. 

A felszolgálási díj nem azonos a borravalóval. A borravalót ugyanis minden esetben önkéntesen fizeti a vendég, többnyire közvetlenül az őt kiszolgáló felszolgálónak, ezzel is kifejezve a  szolgáltatás színvonalával kapcsolatos elégedettségét. A jelenlegi jogszabályok alapján, amennyiben azt a számlától külön, készpénzben fizeti a vendég közvetlenül a felszolgálónak,  vagy olyan borravaló tárolóba helyezi, ahonnan a munkavállalók osztják azt szét egymás között,  a borravaló adó- és járulékmentes. Ha viszont számlával együtt fizetik, vagy elektronikusan  utalják át, illetve, ha a tároló tartalmát a munkáltató osztja szét a munkavállalók között, akkor  már adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli. A Nemzetgazdasági Minisztérium ezért

olyan jogszabálymódosítást dolgozott ki, amely minden esetben biztosítja, a fizetés módjától  függetlenül a borravaló minden esetben adómentessé váljon, továbbá biztosítja, hogy azt a  munkavállaló akkor is megkaphassa, ha a vendég azt elektronikusan, vagy azonnali átutalással  fizeti.

Az ehhez szükséges technikai feltételek biztosítása a vendéglátóhely számára fizetési  műveletek elfogadását nyújtó pénzforgalmi szolgáltató kötelessége lesz, míg maga a  vendéglátóhely számára egy a borravaló szétosztására vonatkozó szabályzat készítési és  nyilvántartás vezetési kötelezettség kerül előírásra.