Orbán Viktor még tavaly október végén egy rádióinterjúban jelentette be, hogy a kormány célja az idei évben az egy számjegyű infláció. Akkor így fogalmazott: „A kormánynak mindenképpen el kell érnie, hogy 2023 végére az infláció egy számjegyű legyen”.

Mostanra az elemzők szerint ez biztosan valóra is válik, sőt bőven 10 százalék alá kúszik az áremelkedési ütem: decemberben 6-7 százalék lehet.

Kapcsolódó

Az októberi inflációs adatokat pénteken közli a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), ezzel kapcsolatban kérdeztünk meghatározó hazai gazdasági szakértőket. 

Kérdéses az októberi egy számjegyű infláció

Már nem is az év végi egy számjegyű infláció elérése a kérdés, hanem hogy ez októberben vagy novemberben valósulhat meg. Az elemzők többsége ugyan az utóbbira számít, előrejelzéseik csak egy hajszállal vannak tíz százalék felett, így történhet még meglepetés a KSH adatközlésekor:

  • Amundi Alapkezelő: 10,5 százalék
  • MBH Bank: 10,4 százalék
  • Makronóm Intézet: 10 százalék

Októberben tehát egy érdekes momentumhoz érkeztünk: most van először reális esély arra, hogy az infláció tíz százalék alá csökkenjen, ám ez még ebben a hónapban egyáltalán nem vehető biztosra. Ha nem is érjük el októberben az egy számjegyű inflációt, ez novemberben biztosan bekövetkezik – ez a korábbi kormányzati vállalás tehát biztosan teljesül. 

Ezen vállalás teljesíthetőségében az év elején még sokan kételkedtek vagy azt állították, hogy ehhez bűvészmutatványra lesz szükség.

Ezzel szemben az elemzők egybehangzóan 6-8 százalék közötti inflációra számítanak az év utolsó hónapjában. 

Ahhoz, hogy már a tizedik hónapban az infláció egy számjegyűvé váljon, elegendő az árszínvonal havi alapú minimális, 0,1 százalékpontos csökkenése. Ez pedig nem teljesen kizárt: az üzemanyagárak a kormányzat verbális intervenciójának eredményeként mérséklődtek, ami havi alapon 0,2 százalékponttal foghatta vissza az inflációt

– jelezte lapunknak Regős Gábor. A Makronóm Intézet várakozásai szerint az októberi mutató nagyon közel lesz a 10 százalékhoz, a kérdés inkább az, hogy alulról vagy felülről súrolja azt. Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója kérdésünkre rámutatott, hogy a tartós fogyasztási cikkek mérsékelhették az inflációs mutatót októberben a továbbra is gyenge belső kereslet és az erősödő forint miatt. Az üzemanyagok ára is csökkent októberben az előző hónaphoz képest, így ez is mérsékelhette a pénzromlást.

Az év hátralevő részében bázishatások, és az élelmiszertermékekre bejelentett egyre szélesebb körű árcsökkentések miatt az infláció további meredek mérséklődésére számítunk

– ezt már az MBH Bank elemzői állapították meg lapunknak. A bank szakértői hozzátették, hogy a bázishatásokat felerősítheti, hogy a nemzetközi nyersanyag-, termény-, és energiaárak, illetve a szállítási költségek jelentősen, többségében már a 2020-21-es szintekre estek vissza az utóbbi hónapokban. A közgazdászok novembertől már egy számjegyű inflációra számítanak, amely az év végére 6 százalék közelébe mérséklődhet.

Így is fényévekre vagyunk a jegybanki céltól

A 10 százalék körüli infláció természetesen még mindig nem alacsony, messze van a jegybanki céltól – aminek elérése a mostani állapotból nem magától értetődő, és több tényező ellene dolgozik:

  • a zöld átállás, 
  • a hulladékkezeléssel kapcsolatos hazai változások,
  • a jövő évi jövedékiadó-emelés mind-mind felfelé hajtják az inflációt.

A 3 százalékos jegybanki cél elérésére így még nem számíthatunk, de a belső kereslet remélhetőleg lassan ismét élénkülni kezd, miután korábban a kiskereskedelmi forgalom beszakadt, fékezve a boltok további áremelését. Az infláció mérséklésében fontos szerepet kapott a boltok közötti verseny fokozása is: ennek eszköze az árfigyelő. Regős Gábor szerint az infláció kordában tartása és a gazdaság stabilitása szempontjából a legnagyobb kérdés továbbra is az árfolyam marad.