Csák János kultúráért és innovációért felelős minisztera héten rendkívüli kormányinfón jelentette be a csok plusz program elindítását. A tájékoztatás szerint ez egy rendkívül kedvezményes, államilag támogatott hitel, amelyet a gyermekvállalást tervező, vagy meglévő gyermek/gyermekek mellett újabb gyermek/gyermekek vállalását tervező családok tudnak igénybe venni. A csok plusz 15, 30 vagy akár 50 millió forintos összegben is igényelhető fix 3 százalékos kamattal. A minisztérium annyit tett hozzá, hogy a kedvezményes hitelprogramot az ország egész területén, tehát nemcsak az 5 ezer főnél nagyobb településeken, hanem a kistelepüléseken is igénybe lehet venni, utóbbiaknál így a gyermekáldást tervező házaspárok a csok plusz mellé akár a falusi csok vissza nem térítendő támogatást, illetve az ehhez kapcsolódó adó-visszatérítési támogatást is felvehetik.

A konkrétumokra egyelőre még várni kell. 

Kapcsolódó

A csok plusszal akár önerő nélkül is lakáshoz juthatunk, az elemzők optimisták

Bár még nem ismertek a kormányzat által tegnap bejelentett új csok részletszabályai, a piaci elemzők már így is optimisták. Nemcsak a kormány demográfiai céljainak, hanem az ingatlan- és hitelpiacnak is nagy lökést adhat a csok plusz. Bővebben >>>

Az Economxnak nyilatkozó Lentner Csaba közgazdász professzor szerint az már most kijelenthető, hogy a csok plusz szervesen illeszkedik a korábbi támogatásokhoz, de azoknak már egy fejlettebb, kifinomultabb változata, ami egyrészt az elérhető nagyobb kedvezményekből, másrészt az erősebb feltételekhez kötésből adódik. 

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) oktatója szerint lényeges az is, hogy a jelenleg csak alapjáraton üzemelő ingatlanpiacra is pozitív felhúzó hatást gyakorolhat. Az elmúlt évtizedben a látványos GDP növelés elérésében az építőipari, ezen belül pedig a lakóingatlan beruházások meghatározó szerepet vittek, ám a járvány, majd az orosz-ukrán háború, legfőképpen pedig Brüsszel elhibázott szankciós politikája jelentősen visszavetette az építőipari beruházásokat, sőt mi több, bizonytalan gazdasági-társadalmi környezetet teremtett, amelyet a családok anyagi lehetőségei megsínylették, de a gyermekvállalási hajlandóság is mérséklődött – tette hozzá a szakértő.

Nos, ezeken a nem kedvező feltételeken javíthat a csok plusz, amely a kormány elkötelezett családpolitikáját igazolja

– magyarázta Lentner Csaba.

Hangsúlyozta azt is, hogy az új támogatási forma a lakáspiaci árakat tartósan és számottevően nem fogja növelni, legfeljebb a mindenkori infláció mértékéig, ám ez sem állítható teljes bizonyossággal. 

A közgazdász ugyanakkor kitért arra is, hogy 2023-ra alapvetően megváltoztak a körülmények, Brüsszel újabb és újabb kötelezettségszegési eljárásai, a nekünk járó újjáépítési források visszatartása, s most egy újabb háború küszöbön állása a magyarországi vállalatokat, a magyarországi munkaerőpiacot, és benne a magyar munkavállalókat, családokat egyre inkább elbizonytalanítja. Ezek a kedvezőtlen, kívülálló, tőlünk, s főleg a magyar kormánytól teljesen független kedvezőtlen hatások a gyermekvállalási hajlandóságot elbizonytalanítják, időben kitolják – utalt a KSH adataira Lentner Csaba, majd hozzátette:

vagyis az újabb kedvezmény hatására aligha lesz több gyermek, jó ha az eddigi születésszámot tudjuk tartani.

 

Kíváncsiak voltunk arra is, hogy szakember szerint ezt a lehetőséget ki tudják-e használni a családok. „A gyermekvállalásban fontos szempont a család anyagi háttere, ám nem kizárólagos, sőt, az érzelmi kötődés fontosabb. Számos kutatásunkkal tudtuk igazolni ennek tényét a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Széll Kálmán Állampénzügyi Kutatóműhelyében. Azonban biztosan állítható, hogy az erős érzelmi alapokon álló, gyermeket vállaló családoknak a csok plusz óriási segítség lesz. Főleg, a falusi csok oldaláról a magyar vidék népességmegtartó ereje, a vidéken való gyermeknevelés mértéke tovább javulhat” – válaszolta. 

Lentner Csaba
Kép: economx

Az egyetemi oktató optimista, úgy látja, a magyar családok közel másfél évtizede megtapasztalják a kormány családbarát politikáját. A demográfiai célok teljesülése, vagyis az egy anyára jutó élveszületett gyermekek számának kettő fölé emelkedése még egy hosszú folyamat, ám kétségtelen, hogy jó úton járunk – fogalmazott Lentner Csaba.

 

Miközben a 2022-es népszámlálási adatok szerint az elmúlt tizenegy esztendőben ismét csökkent Magyarország népessége, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) augusztusi gyorsjelentése is újabb aggodalomra adott okot, hiszen kevesebb újszülöttről és házasságkötésről írtak. Vajon mit hoz a jövő? És ami ennél is fontosabb, hogy mi lesz akkor, ha félünk a jövőtől? Ezekre a kérdésekre is válaszolt az Economxnak Szalai Piroska, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársa (NKE – ÁNTK Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézet). Bővebben>>>