A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint az előző év azonos időszakához képest márciusban 4,2 százalékkal, februárhoz képest 2 százalékkal nőtt a kiskereskedelem volumene, sőt, 2024 első negyedéve is 2,2 százalékos erősödést mutatott tavalyhoz viszonyítva. Beszédes az is, hogy mindeközben a kiskereskedelmi üzletek forgalmának volumenváltozása 2022 novembere óta először idén márciusban haladta meg a 2021-es havi átlagot.
A ’23-as márciusi kiskereskedelmi adat egy sokéves mélypont (-13,2 százalék), míg a 2012-es március pedig egy sokéves csúcs volt (17,3 százalék) év per év alapon. De vajon mivel magyarázható ez a jelenség?
Szerény változásokat mutatnak a kiskereskedelmi statisztikai adatok, akár a hibahatáron belül is lehetnek a közölt számok. Tény, hogy az európai rekord inflációnkat sikerült jelentős mértékben visszaszorítani. Sőt, nagyon gyorsan, 12 hónap alatt tudtuk a jegybanki 2-4 százalékos tolerancia sávba visszanyomni.
Ez pedig azt jelenti, hogy fizetések vásárlóértékének az a nagyfokú romlása, amelyet 2022/2023 utolsó és első hónapjaiban megtapasztaltunk, már a múlté – válaszolt az Economx érdeklődésére Lentner Csaba közgazdászprofesszor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) tanára.
Szerinte a lakosság optimistábban szemléli már a makrogazdasági folyamatokat és a saját helyzetét, így ezzel a vásárlási hajlandóságuk, azaz a kiskereskedelmi eladások értéke is szerény növekedést mutat.
„Azonban nem szabad, hogy elbízzuk magunkat. A nehezén már túl vagyunk, de érhetnek bennünk még meglepetések” – figyelmeztetett.
A kiskereskedelmi forgalom igazi belobbanása még várat magára.
Sok idő azonban nem telhet el, mert vissza kell térni ahhoz a 2010-2019 között alkalmazott gazdaságpolitikai recepthez, amikor a belső fogyasztás emelkedése húzta a GDP-t – magyarázta a közgazdászprofesszor, hozzátéve:
a magyar növekedésnek újra a belső fogyasztás felfuttatása kell legyen a tartós alapja.
Kiszámíthatóvá kell tenni a bérek-nyugdíjak vásárlóértékét, ami alapján a termelő-szolgáltató ágazatok újra lendületbe jöhetnek. Ez a jól bevált Keynes-i recept alapja, amivel mi már voltunk sikeresek.
A 2021-es adatokkal kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy a Covid-19-es járványválság és annak gazdasági következményei ellenére a magyar gazdaság nagyot futott abban az évben is, ami 2022 második felére is pozitív hatással volt. Lentner Csaba meglátása szerint azonban az Európai Unió az orosz-ukrán konfliktus kezelése során hibás politikai helyzetértékelést tett, amelynek nagyon súlyos gazdasági következményei lettek. Az orosz energiaszállítások bojkottjával az energiapaci viszonyok felborultak, és ez sajnos ránk is kihatással volt. Megdrágult a világpiacon az energia. Például a rotterdami gáztőzsde árak a kilencszeresükre, az áramárak a hatszorosukra, a tengeri szállítások a kétszeresükre emelkedtek 2022-re a 2019-es átlagos árakhoz képest. Az energia és szállítási költségek pedig magukkal rántották az áruk és szolgáltatások költségeit, árait, így az infláció felpörgött. A professzor szerint a mélypont 2022 második felében, 2023 elején volt.
Másrészt, igen tény, hogy önhibánkon kívül elveszítettünk jó négy évet. A járvány, a háború, Brüsszel elhibázott szankciós politikája, az európai uniós forrásokat blokkoló diszkriminatív politikája lesokkolta a magyar gazdaságot
– magyarázta, de hangsúlyozta azt is, hogy amihez viszonyítunk, a 2021-es évhez, illetve a 2022 év elejéhez, az egy nagyon erős bázis. Áramlott a magyar lakossághoz a pénz, a háború okozta inflációt fokozódó jövedelemkiáramlással kompenzálta a kormányzat, de ezt a dinamikát 2022 második felében és 2023-ban már nem tudtuk tartani, idén viszont esély nyílt az infláció leépítésére és a reálbér-növekedésére.
A KSH jelentése szerint az országos kiskereskedelem forgalma folyó áron 1586 milliárd forintot ért el márciusban. Ez önmagában nem rekord, viszont 2024 első negyedében 4337,1 milliárd forintot költöttünk a teljes kiskereskedelemben, és ez már csúcs (tavaly 4156,2 milliárd forint volt az érték). Ez azt jelenti, hogy egyre többet költünk, de egyre kevesebb terméket/élelmiszert vásárolunk?
Az NKE professzora ezzel kapcsolatban a nemzetközi áruházláncok működésére hívta fel a figyelmet, amelyek mindent elkövetnek, hogy akár a nyílt, de akár a rejtett profitjuknál maradjanak.
Törekszenek arra, hogy a társasági nyereségadót minimalizálják, sőt az ágazati extraprofit adók ellen pedig Brüsszelben tiltakozzanak. A kormánynak nagy figyelmet kell fordítani a külföldi élelmiszer-áruházláncok árazási gyakorlatára. Határozottan kijelentem, hogy az ellenőrzési nyomást fenn kell tartani, sőt a Gazdasági Versenyhivatal mellett a Nemzeti Adó és Vámhivatal kapacitásait is mozgósítani kell
– figyelmeztetett a közgazdászprofesszor. Szerinte a NAV az adókapcsolatok ellenőrzésével, illetve a mögötte álló gazdálkodás átvizsgálásával könnyen megállapíthatja, hogy az észszerű gazdálkodás követelményei teljesülnek-e; „nem történik-e a Magyarországon működő vállatoknál olyan költségszámlák befogadása, például a külföldön lévő anyacégektől, amelyekkel indokolatlan költségszerkezetet eredményeznek, mondhatni költségnyomást gyakorolnak, amivel egyrészt a pozitív társasági nyereségadó alapot eltüntethetik, vagy a nettó árbevétel egy részét más, esetleg külföldi cégekhez irányítják át”.
De a túlszámlázott áruházlánci beszerzések előbb-utóbb az áruk árában is újra jelentkezhetnek, vagyis az infláció újra feléledhet. A bonyolult, nehezen átlátható folyamatokba természetesen az is belefér, hogy a korábbiakhoz képest 60-80 százalékos áremeléseket a kereskedők már nem mernek megreszkírozni, de kisebb mennyiséget tesznek egy-egy csomagolt termékbe. Tehát az ár marad, de a megszokott 10 dekagrammos szeletelt sajt, már csak 8 vagy 9 dekagrammot tartalmaz.
Szerinte attól, hogy 2024. első negyedévében 4337 milliárdot költöttünk a kiskereskedelemben, tavaly pedig 4156 milliárdot, még nem következik az, hogy a bevásárló kosarunkba több is került, sőt, ha minimálisan is, de az infláció is növelte még a nominális forgalmi értéket, amely egy év alatt a kereskedelmi forgalomban megjelent.
Az infláció 3,7 százalékos éves szinten, míg márciushoz viszonyítva átlagosan 0,7 százalékkal emelkedtek az árak, a járműüzemanyagok pedig 3,5 százalékkal drágultak. Az elemzők szerint a bázishatás most már az áremelkedést fogja erősíteni. Mekkora inflációval számolhatunk idén?
Tavaly nyáron az inflációs adataink már csökkenő pályán voltak, ami azt jelenti, hogy a 2023-as tavasz is erős bázis, amit nehéz felülmúlni. Az inflációs adatok bár szerény, de újra emelkedő ténye két dologra vezethető vissza, amit azzal támasztott alá, hogy a magyarországi üzemanyag-kereskedelem egyes szegmensei túláraznak.
Semmi nem indokolja, hogy autópályák mellett, forgalmasabb, illetve kutakkal kevésbé ellátott térségekben 70-80 forinttal drágább legyen az üzemanyag literje. Azonos minőségű és összetételű benzin ára, ha akár 10 százalékkal is eltér, bizony emögött ráfordítási-költségoldali többletnek is lenni kellene. Ha ez nincs, akkor nem igazolható a magasabb üzemanyag ár alkalmazása. Bizonyos üzemanyag-kereskedők visszaélnek a monopol helyzetükkel. Ezt meg kell szüntetni
– fogalmazott. Lentner Csaba elismerte, hogy az üzemanyagok áraiban magas az adótétel, viszont az állami költségvetésnek is szüksége van a közhatalmi bevételekre, hiszen az állami infrastruktúrát, közintézményeket működtetni, a nyugdíjakat fizetni kell. Úgy gondolja, hogy a tisztességes árazás jogszabályi hátterének és ellenőrzési módszertanának kialakítása a kormány fontos feladata lesz.
„Ha a NAV ellenőrzési tevékenységét szabályozó jogszabályokon kell módosítani, úgy ennek sem látom akadályát”
– fogalmazott.
A másik lényeges infláció-gerjesztő tételnek az emelkedő költségvetési hiányt tartja. Ugyanis a növekvő hiány inflációt generál.
Ennek oka, hogy az állam növekvő deficitjét állampapírokkal kell finanszírozni, amelyek kamatjai tetemesek:
- 2022-ben 1860 milliárd forint államadósság utáni kamatot fizettünk ki.
- 2023-ban 3030 milliárdot.
- 2023-ban a GDP arányos kamatkiadás 3,9 százalékra emelkedett a 2022. évi 2,8 százalékról.
- A kamatkiadások emelkedését jelentős részben az inflációt követő állampapírok kamatkiadása okozta, amely mintegy 600 milliárd forinttal nőtt 2023-ban a magas infláció és az államadósság állománynövekedése következtében
– magyarázta a közgazdászprofesszor. Hangsúlyozta, a növekvő államadósság rontja az ország megítélését, a növekvő kamat pedig kiszívja a pénzt a költségvetésből, elvonja a humánágazatoktól, elveszi a beruházások elől. Tehát a gazdaság nem korszerűsödhet az elvárt mértékben és módon. Márpedig a versenyképes, fejlett országokban kisebb az infláció, mint a sérülékeny, kedvezőtlenebb hatékonysági mutatókkal bíróknál.
Lentner Csaba szerint a koronavírus-válságot követő időszakban egy kettős gazdasági folyamat vette kezdetét. Egyrészt a fizetőképes kereslet gyors növekedése történt, miközben a széttöredezett kínálati oldal csak akadozva konszolidálódott. Tetézte a problémákat, hogy 2021 után az energia- és nyersanyagárak, továbbá a világpiaci élelmiszerárak jelentős emelkedtek, 2022 februárjában pedig kitört az orosz-ukrán háború, amely az energiahordozók és a nyersanyagok drasztikus emelkedését hozta. Ez pedig az inflációs rátákat az egekbe lökte,
különösen Magyarországon, ahol 2021 júniusa és 2024 februárja között a fogyasztói árak 38 százalékkal emelkedtek. A kelet-közép európai átlagot ez 10 százalékkal, míg a nyugat-európait közel két és félszeres mértékben haladta meg
– összegezte a helyzetet a közgazdászprofesszor, hozzátéve: kétségtelen, hogy pandémia és a háború mindegyik európai gazdaságot érintette, ám Magyarországot mindegyiknél jobban.
Nekünk erősebb az energiakitettségünk, nyolcvan százalékban az élelmiszer- és üzemanyag infláció okozta a problémáinkat. Élelmiszerből sajnos nem vagyunk önellátóak. Élelmiszeriparunk hatékonysága az európai átlag alig 30 százaléka. Jelentős az importunk
– fogalmazott. Ehhez hozzátette azt is, hogy ráadásul a forint ellen indultak a közép-európai térségben a legerősebb spekulációs támadások. Volt időszak, amikor a dollár és az euró árfolyama 430 forint volt, emiatt drágult az import, nőttek a fogyasztói árak, romlott a fizetési- és külkereskedelmi mérleg egyenlege, az állami költségvetés pedig kompenzáló lépésekre kényszerült a lakosság és a vállalati szektor irányába, amely viszont deficitet, illetve több kamatot okozott.
Az infláció profitvezérelt komponense Magyarországon lett a legmagasabb Európában
– magyarázta. A nominális bruttó működési eredmény és vegyes jövedelem, vagyis a vállalati profit növekedése 2019. IV. negyedév és 2022. IV. negyedév között az Európai Unióban 19 százalék volt, míg Magyarországon ennek több mint a háromszorosa, 60 százalék.
Az élelmiszeralapanyag-termelés, és az élelmiszer-vertikum helyreállítását célszerű felgyorsítani – válaszolta Lentner Csaba a kérdésünkre, hogy ebben a helyzetben mi a teendő, majd hozzátette: az energiaellátásban is törekedni kell az alternatív, természeti energiaforrások kiépítésére, a meglévő létesítmények energiahatékonyságának növelésére. A termékek és szolgáltatások árképzését folyamatosan kell kontrollálni, a tisztességtelen árak alkalmazását, illetve a kereskedő erőfölénnyel, monopol pozíciókkal való visszaélést pedig csírájában kell elfojtani.
Egyszóval a nemzetgazdaságunk versenyképességét fokozni kell. Ez az infláció féken tartásának hatékony és hosszan tartó ellenszere
– szögezte le.