Összességében alacsony a médiába vetett bizalom, de még mindig a televíziónak a legjobb a megítélése Magyarországon. A legkevésbé hitelesnek ezzel szemben a nyomtatott sajtót tartják az emberek.

Ez derül ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság számára a hazai médiatudatosságról és a médiába vetett bizalomról készített friss kutatásból. Utóbbi a 18–29 évesek körében a legmagasabb bármelyik platformot tekintve, minél idősebb valaki, annál kritikusabban szemléli a különböző felületeket.

Az NMHH felmérése szerint valamilyen felületen szinte mindenki rendszeresen fogyaszt médiatartalmat.  Csupán a 18–79 éves lakosság 8 százaléka jelezte, hogy egyik médiumot sem nézi, olvassa vagy hallgatja napi szinten.

A televízió mindent visz.

A 18–79 éves lakosság 71 százaléka naponta bekapcsolja a tévét. Ezt követi a közösségi média (66 százalék).

A televíziót ítélték a legmegbízhatóbbnak, míg a nyomtatott sajtót tartják a legkevésbé hitelesnek. A bizalom a 18–29 évesek körében a legmagasabb bármelyik orgánumot tekintve, viszonyt minél idősebb valaki, annál kritikusabb. 

A kifejezetten politikai hírek esetében is őrzi vezető helyét a televízió:

  • a lakosság harmada tartja a legmegbízhatóbbnak,
  • a megkérdezettek 72 százaléka minősítette elfogultnak. 

A politikai hírek terén a tévé után az online híroldalakat tartják a legmegbízhatóbbnak a magyar médiafogyasztók.

Az elfogultság és a megbízhatóság nem mond ellent egymásnak:

  • még a legkevésbé elfogultnak tartott közösségi média esetében is csupán a megkérdezettek fele nyilatkozott pozitívan.
  • Ugyanakkor 78 százalék tartja fontosnak, hogy a média a lehető legnagyobb mértékben független legyen a politikai hírek terén. 

A dezinformáció terjesztésében egyértelműen kiemelkedik az online média.

  • A felnőtt magyar lakosság döntő többsége, 90 százaléka találkozott már hamis információval.
  • 86 százalékuk online híroldalon vagy közösségi médiában bukkant ilyen hírekre, melyek háromnegyede politikai témájú volt.

Az álhírek felismerésének képessége az életkor előrehaladtával csökken, és az iskolai végzettség növekedésével nő. A vélt vagy valós dezinformációt ugyanakkor csak elenyésző számban, az esetek 4 százalékában jelentik be az emberek az adott platformon.

A mesterséges intelligencia szerepét a médiában a felnőtt magyar lakosság nagy arányban semlegesnek értékeli. A pozitívumok között a munkához szükséges idő csökkenése áll az élen, a negatívumok között pedig az álhírek készítését és terjesztését említették a legtöbben.

Még mindig a tévé a nyerő a reklámpiacon

Az Atmedia ügyvezetője, Guttengéber Csaba szerint lineáris tévét mindenki néz, akkora összeg viszont nincsen a háztartások zsebében, hogy azt megfelelő mennyiségű streaming-tartalomra tudják fordítani. Emiatt továbbra is a tv-képernyők előtt találni a legtöbb fogyasztót.

 

 

Kapcsolódó