Hogyan változott a virágok ára a tavalyi nőnaphoz képest? Egyáltalán milyen tényezők befolyásolják ennek a piacnak az árait?
A 2022/2023 évforduló jelentett igazi nehézséget az energiaválság hatásainak kezelésekor, a termelők többsége viszonylag gyorsan alternatív fűtési megoldásokat választott, később az energia elérhetősége és ára is jobbára rendeződött. Az inflációs hatás okozta alapanyag-drágulás hozott áremelkedést bizonyos termékeknél, de a teljes szektorban nem figyelhető meg komolyabb áremelés. Az év második feléhez viszonyítva azonos árakkal találkozhatunk a nagy- és kiskereskedelemben. Az árakat a hazai előállítású termékek esetében az energia, az input alapanyagok beszerzési ára (például szaporítóanyag), cserép, műtrágya, növényvédő szer, a munkaerő ára határozza meg, az import termékek esetében elsősorban a legközelebbi, legnagyobb beszerzési forrás, a holland virágtőzsde árai befolyásolják. Ez utóbbi tud hatással lenni a az importból is beszerezhető és az itthon is gazdaságosan előállítható termékek árára is, hiszen mindkettő jelen tud lenni a hazai piacon, tehát versenyben vannak.
Hogyan ugrik meg ezen a napon az értékesítés, vannak, akik kiemelten csak ezekre a különleges napokra termelnek?
A kérdés első felére sajnos egzakt választ nem tudunk mondani, mert a piacunk – annak ellenére hogy hazai viszonylatban a legnagyobb – nem végez önálló értékesítést, hanem teret biztosít 6-800 vállalkozás értékesítésének, melynek pontos adatait nem ismerjük. A virágajándékozás nagyon jól beágyazódott, szép szokás Magyarországon, ezért a kiemelkedő ünnepek − mint Valentin nap, nőnap, anyák napja, ballagások, halottak napja/mindenszentek, advent/karácsony − jelentős áruforgalmat vonzanak a virágüzletekbe, kertészeti árudákba és a nagybani virágpiacon is. A nőnap és az anyák napja közötti időszakban pedig zajlik a szokásos tavaszi forgalomemelkedés, ami az egynyári, kétnyári balkonnövények forgalmáról szól, hiszen színesítjük a kertünket, balkonunkat, életterünket. A forgalomemelkedés termékenként eltérő, illetve ezzel párhuzamosan az azt előállító termelők, illetve kereskedő cégek szerint változik. Vannak, akik ezekre az időszakokra időzítik a termékeiket, sőt, az is előfordul, hogy valaki csak erre az időszakra termel. A forgalom nagysága szempontjából az anyák napja/ballagás időszaka a legerősebb, de a mindenszentek és a nőnap is hasonló erősségű körülbelül. Egyes nagy névnapok még szintén érezhető emelkedést mutatnak a forgalomban, ilyen például a Mária, Erzsébet, Katalin nap.
S ezek után melyek a legkelendőbb virágok nőnapon, mit tapasztalnak?
Az a tapasztalatunk, hogy e naphoz kapcsolódóan egyaránt nagyon jól fogynak a virágzó cserepes növények és a vágott virágok is, főként azok, melyek elsősorban a tavaszhoz kötődnek, azt idézik, mint például a tavaszi hagymások, a tulipán, a jácint, a nárcisz. Kedvelt a ciklámen és a kankalin is és egy sor más, egész évben kapható cserepes virágzó dísznövény, mint például az azalea.
A termelők nyilván nem tudnak mindent megtermelni itthon. Ennek fényében mekkora a hazai termesztésű, illetve az import növények aránya?
A tavaszi egynyári, kétnyári balkonnövények 100 százalékban hazai előállításúak, a tavaszi hagymás növények (tulipán, jácint, nárcisz), vágott és cserepes növények szintén jelentős, 80 százalékban hazai előállításúak. A többi termékfajta esetében szezononként és termékenként változik az arány elérhetőség, gazdaságos előállíthatóság és szezonalitásnak megfelelően.
Mely virágok „előállítása” a legdrágább egyébként? Ha beleszámítjuk a vetőmagot, a növényvédő szereket, a gondozást, tehát a teljes folyamatot.
A nagy hőigényű, hosszú termesztési ciklusú termékek előállítása a legköltségesebb, vagy itthon nem versenyképesen előállíthatóak, és ezért nagy szállítási távolságokról érkezik az országba vagy ha mégis előállíthatóak, akkor jelentős az előállítás költsége. Ilyenek például a trópusi vágott virágok, vagy a lassú növekedésű broméliafélék. Ezek ellentéte a kisebb hőigényű növénykultúrák kategóriája, melyek a tavaszi egynyári, kétnyári balkonnövények.
Egy időben valóságos trend lett abból, hogy ne vegyünk vágott virágot, térjünk át a cserepes növényekre, mert időtállóak. Jelenleg hogyan áll a vágott, illetve a cserepes virágok aránya az értékesítésben?
Jelentősen nem változott. Van, aki a friss vágott virágokat részesíti előnyben, de van, aki a tartós cikkeket szereti – az inkább a hosszabban díszítő cserepes virágot vásárol.
Ha az elmúlt 20 évet nézzük, hogyan változott a hazai virágpiaci trend? Változott a népszerűségi slágerlistán jelentősen valami? Miket vettünk régen és miket most?
Igen, van aminek a népszerűsége csökken, de általában megújulva szoktak visszatérni, hasonlóan a ruhadivat világához. Ilyen például a szegfű, aminek a kereslete csökkent, majd a nemesítők munkája során sok szép új divatos szín született, ami népszerű lett. A szegfű néhai nagy divatja már nem jön vissza, mert eközben kiszélesedett a paletta, és sokkal szélesebb választékból tudnak az emberek váltogatni, mint a nagy szegfű divat idején. 1995-2004 között már jelentős import választék volt elérhető az országban, tehát a szüleink/nagyszüleink esküvői képein megszokott 4-5 féle virághoz képest a választék sokkal szélesebb. A szegfű, rózsa, aszparágusz, kála, gerbera szezonális hagymás vágottakhoz képest kibővült szinte végtelenre. A rózsa népszerűsége nem csökkent, sokkal több termék érhető el egész évben.
A kereskedelmi szektort az elmúlt években alaposan megcincálta a Covid, a pénzügyi válság, az infláció. Ennek a szegmensnek milyen nehézségekkel kellett szembenézni az elmúlt években és hogy állunk most?
A Covid időszaka egy-két hétre teljes megállást jelentett az értékesítésben, mely után egy igazán szerencsés fordulatot jött, s ennek két oka is volt. Az egyik, hogy az emberek többsége több időt töltött otthon, ezért rengeteg időt fordított az otthonára, kertjére, megugrott a kertészkedésre fordított idő, így a tavaszi növényvásárlás is megnövekedett. A másik tényező az ösztönös „vissza a természetbe” hatás erősödése volt, amely minden országban megfigyelhető volt. Az ősi emberi kód, a természet és a harmónia iránti igény erősödött, újra kapcsolatot kerestünk a természettel, növényekkel, kerttel.