A Normafa úgynevezett „rehabilitációjának” 2013-as programjának központi eleme volt a „történelmi sportterület” helyreállítása évtizedekkel ezelőtt ugyanis a Normafán telente sokan síeltek. A Normafa természetes állapotának megóvásáért aggódók azonban számos érvet hoztak fel a tervek ellen. Ezek közül

  • a mesterséges hó és a megvilágítás negatív környezeti hatásai voltak középpontban,
  • de sokak szerint a budai hegyek klimatikus viszonyai, a tengerszint feletti 470 méteres magasság nem teszik alkalmassá a mesterséges hó gyártására és megőrzésére a területet.

Ennek ellenére a Hegyvidéki Önkormányzat a központi költségvetésből kapott forrásokból megkezdte a kivilágított és hóágyúzott sífutó-, valamint szánkópálya tervezését.

2018-ban a Pest Megyei Kormányhivatal az önkormányzat kérelmére határozott arról, hogy a sífutó és szánkópálya létesítésének a Natura 2000-es védelem alatt álló területen nincs jelentős környezeti hatása.

A Védegylet megtámadta a határozatot.

Keresete alapján a Fővárosi törvényszék 2020 szeptemberében megsemmisítette az engedélyt és új eljárásra kötelezte a Kormányhivatalt, mert a bíróság szerint a vizsgálat nem terjedt ki minden fontos kérdésre.

A megismételt eljárás során 2021 májusában nemcsak arról döntöttek ismét, hogy nincs a beruházásnak jelentős hatása, de határozatokat hoztak a pálya kialakításához (hóágyúk, világítás) szükséges gyepfeltörés, a védett területen való közlekedés és a pályák működtetésének feltételeiről.

Ez utóbbi 3 határozatot ismét megtámadta a Védegylet azzal, hogy kérte a bíróságtól, tiltsa meg a területen végezni kívánt munkákat addig, amíg nem dönt a keresetekről.

A bíróság azonban a számára előírt 30 nap helyett 5 hónap után döntött úgy, hogy nem szabad dolgozni a területen, ezalatt pedig a munkákat elvégezték. A Kúria később felülvizsgálta a felfüggesztő döntést és kimondta: nagyobb érdek fűződik a munkák folytatásához, mint ahhoz, hogy megvárják a döntést.

A Törvényszék végül 2 év után, 2023. június 1-én döntött úgy, hogy megsemmisíti az engedélyeket. A bíróság szerint a védett terület természeti értékeinek megóvása előrébb való, mint a beruházás érdekei – fogalmaz az Egylet. Az engedélyekben meghatározott feltételek nem elegendőek a védett természeti értékek megóvásához. Tehát lehet sípályát csinálni, de a környezet megóvását szem előtt tartó, korlátozottabb feltételekkel.

A Védegylet keresetét még a beruházás megkezdése előtt adta be.

A Hegyvidéki Önkormányzat annak tudatában költött a hóágyúzott pályákra közpénz-milliárdokat, hogy – mint ahogy történt – elveszítheti a pert és az egész „fejlesztés” akár a kukába is kerülhet. 

A Pest Megyei Kormányhivatal a törvényszék döntése alapján megkezdte az engedélyek átdolgozását.