A Költségvetési Tanács (KT) elnöke szerint

az idei költségvetés megvalósulásának első számú kockázata a kitűzött növekedési pálya lehet.

Horváth Gábor a növekedés.hu-nak nyilatkozva azt mondta, hogy a 3,4 százalékos idei évre tervezett gazdasági bővüléssel kapcsolatban a KT már leírta a véleményében, hogy kockázatok övezik a megvalósítását.

Az okok közé sorolta

  • a világgazdasági környezet, amelyben Magyarországnak kis nyitott gazdaságként működnie kell, kevésbé kiszámítható,
  • és legutóbbi adatok sem azt vetítik előre, hogy 2024-2025 fordulóján az érdemi gyorsulás elkezdődött volna.
Elképzelhető, hogy az idei növekedési szám nem hármassal, hanem kettessel fog kezdődni

- fogalmazott az elnök, aki szerint a bérdinamika és a fogyasztás bővülése persze segíti az adóbevételeket, viszont összességében arra is szükség lenne, hogy a beruházások terén is a tavalyi évhez képest lényegesen jobb számokat produkáljon a gazdaság; ráadásul az exportpiacainkon is szükség lenne az élénkülésre.

Az infláció továbbra is az egyik legnagyobb kockázat, nem csak itthon, hanem az egész világgazdaságban

- mondta még azzal a kiegészítéssel, hogy nemcsak a januári és a februári magyar inflációs adatból látszik, de a fejlett gazdaságok havi adatait figyelemmel kísérve is kijelenthető, hogy az infláció ezúttal is makacsnak bizonyult. Márpedig a 2023-as év is rámutatott, hogy a meglepetésszerű infláció rombolja a bizalmat, és bizonytalanságot szül, a bizonytalanság pedig a fogyasztási és a beruházási oldalon is a döntések elhalasztásához vezethet.

Horváth Gábor a Donald Trump által kivetett vámokkal kapcsolatban bízik abban, hogy az amerikai adminisztráció valódi célja egy olyan kompromisszum elérése, ami nem feltétlenül hozza jobb helyzetbe a kereskedelmi partnereiket a vámmentes helyzethez képest, de azért kevésbé fog nekik fájni, mint mondjuk egy 25 százalékos vám.

Nekünk viszont a legjelentősebb exportpiacunk Európa, a legfontosabb kereskedelmi partnerünk pedig Németország, amely nyitott gazdaságként szintén nem kerülheti el az amerikai gazdaságpolitika hatásait

- tette hozzá.

A német adósságfékről szólva azt mondta, kérdés, hogy a német kormányzat költekezései mennyiben fogják érinteni azokat a vállalatokat, amelyek Magyarországon is működtetnek termelőkapacitásokat.

A két és háromgyerekes édesanyáknak szja-mentességéről úgy vélekedett, hogy annak hatásait majd akkor lehet részleteiben elemezni, ha már írott formában láthatóak az intézkedések, egyelőre nagyságrendbeli becslés adható.

A Nemzetgazdasági Minisztérium által kiadott irányszámok alapján azt lehet mondani, hogy

az idei évben tekintettel arra, hogy csak a háromgyerekes édesanyákat, és csak október elsejétől érinti a kedvezmény, a hatás limitált lesz. A mértéke idén nagyságrendileg 50-60 milliárd forint lehet. Jövőre azonban jelentősebb, egy nagyságrenddel nagyobb hatással kell számolni, hosszú távon pedig a GDP közel egy százalékáról lehet szó.

A 2026-os költségvetés nyári elfogadásáról szólva Horváth Gábor azt mondta: a jelenlegi sokkal bizonytalanabb környezetben felerősödnek a kockázatai a korai tervezésnek, abból adódóan is, hogy az éppen folyó évet is sokkal nehezebb előre látni. Sokkal nehezebb jól megjósolni azt, hogy milyen végleges bázisra kell majd építeni a jövő évi számokat.