A hőérzet alapvetően határozza meg, hogy milyen szabadidős tevékenységet tudunk vagy szeretnénk csinálni, hova megyünk nyaralni, pihenni. Ha arra törekszünk, hogy betartsuk a Párizsi Megállapodásban foglalt klímacélokat, akkor nekünk és a turizmus szektornak csak kissé kell másként terveznünk. Amennyiben viszont a jelenlegi ütemben folytatódnak a kibocsátások, a nyár kis túlzással egy nagy szobafogsággá válhat a társadalom többségének, a városnézés elviselhetetlenné és lehetetlenné válik, de még a vízparti turizmus is csak néhány napon lesz kellemes – írta elemzésében Szabó Péter és Pongrácz Rita, az ELTE Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársai.

A globális felmelegedés különbözőképpen változtatja meg az egyes hónapok átlaghőmérsékletét, illetve egyéb meteorológiai viszonyait is. Az elmúlt 50 év alatt tavasszal leginkább az április melegedett, míg nyáron főleg június és augusztus második fele, végül ősszel szeptember első fele és november. 

Mindez jelentősen módosíthatja azt, hogy milyen kinti programmal töltjük a szabadnapunkat.

Az erdei turizmushoz az intenzív mozgás miatt alacsonyabb hőérzet az ideális, míg a városi sétához már egyáltalán nem ideális a 28 °C feletti tartomány. Ugyanakkor a vízparti turizmus szempontjából nem tekinthetjük kellemesnek, ha 25 °C alatti a hőérzetünk – olvasható a másfélfok.hu összefoglalójában, amelyben kiragadtak három magyarországi helyet, hogy jobban érzékeljük, mire számíthatunk.

Kirándulás, városnézés, fürdőzés, na de mikor is? Budapest, Bükk, Keszthely, melyiket, mikor keressük fel?

Budapesten áprilisban a napok harmadán tekinthető kellemesnek a városi séta, és ettől csak kissé van lemaradva október, május vagy szeptember. Nyárra ez drasztikusan lecsökken: júniusban már csak átlagosan három napon kellemes a városlátogatás, míg a többi hónapban ez inkább csak két nap. Ha jobban tudunk alkalmazkodni, akkor május és szeptember lehet az ideális hónap.

A magasabban fekvő Bükkben leginkább szeptemberben és májusban túrázhatunk a legtöbb napon kellemesnek számító hőérzet mellett, majd ezután következik a napok harmadán kellemes június. Márciusban és novemberben viszont már túl hideg van az erdei túrázáshoz.

Keszthelyet mindhárom nyári hónapban 10-11 napon is kellemes hőérzettel élvezhetjük, de ha nem zavar minket a kissé meleg, akkor július lehet a nyerő, míg a kevésbé fázósak még akár szeptemberben is strandolhatnak.

Hogy alakul majd mindez a folytatódó kibocsátások mellett? Gyakorlatilag alig lesz jó bármit is csinálni nyáron a szabadban.

Városnézés Budapesten

A nyári budapesti turizmushoz a napok legtöbbjén túl meleg lesz, a szimulációk alapján egyértelműen áprilisban és októberben lesz a leginkább kellemes idelátogatni a század végén.

A kibocsátások azonnali visszafogásával több hónapban egyenletesebben elosztva, nevezetesen április-májusban és szeptember-októberben is több napon számíthatunk majd kellemes időjárásra egy városnézéshez, illetve nyáron is megmaradhat néhány napon ez a kellemes tartomány, ezáltal a nyári szünet egy-egy napja is kihasználható a főváros meglátogatásához anélkül, hogy túl melegünk lenne.

Vízpart Keszthely

Ahogy telnek az évtizedek, a nyári hónapok egyre inkább kissé meleggé vagy akár túl meleggé is válnak a jövőben még a vízparti turizmushoz is. Júliusban vagy augusztusban csupán 5-6 napon lesz majd kellemes a fürdőzés a Balatonnál a század végére, ami a fele a jelenlegi gyakoriságnak. Emiatt május és szeptember lesz átlagosan a legkedvezőbb hónap a kellemes fürdőzéshez, illetve már áprilisban is megjelennek majd a júliusival azonos gyakorisággal a kellemes napok.

Ezzel szemben a zöld jövőben a jelenlegi gyakorisági arányokhoz képest csak kisebb mértékű változásra számíthatunk, mellyel a nyári maximumok is megmaradhatnak.

Erdei túra Bükk

Inkább októberben és áprilisban, illetve akár már márciusban lehetnek több napon kellemesek.

Ugyanakkor a zöld jövőt követve is látunk változásokat, és így kisebb a forgatókönyvek közötti különbség, de ezzel legfeljebb áprilisban lehet a legtöbb kellemesnek tekinthető nap.

És mi lesz, ha bejön a pesszimista forgatókönyv?

Áprilisban az erdei turizmus megszűnik a legnagyobb arányban kellemes időtöltésként a század végére, és a városi turizmus lesz a század közepétől a leginkább kellemesnek tekinthető úti cél, de délen akár a vízparti is lehet a legdominánsabb. A zöld jövő szerint kis területen ugyan, de még megmaradhat áprilisban is az erdei turizmus is a város mellett.

Szeptemberben a városi helyett a vízparti lehet a legdominánsabb kategória, májustól egészen szeptemberig a vízi turizmus lehet a legmegfelelőbb pihenési cél, de ezen belül a nagyfokú melegedés miatt július az ország déli részén már lényegében semmilyen turisztikai célra nem lesz már kellemesnek tekinthető.

Novemberben az ország északi fele jelenleg egyik turisztikai célra sem igazán alkalmas, amely a kibocsátások növekedésével jelentősen megváltozhat kedvező irányba, mivel az ország egészén a század közepétől jelentős erdei turizmus indulhat. Ezt, és a korábban említett néhány kedvező hatást leszámítva a nagyobb felmelegedés lényegében a nyári városi turizmus ellehetetlenülését vetíti előre.

A többi hónapban szükséges a turisztikai szektor átalakításán gondolkodni, ami jelentősebb alkalmazkodási költségeket ró a szereplőkre, melyet minden ágazatra kiterjedő azonnali globális kibocsátáscsökkentéssel tudnánk csak elkerülni.

A klímaváltozás negatív hatásai már most szinte minden területen megfigyelhetőek. Az Economx is többször írt a magyar vasutat érintő kihívásokról, a növekvő hőstresszes, aszályveszélyes időszakokról.

Ha a globális kibocsátások a jelenlegi ütemben folytatódnak, akkor az egészségügyi, vízellátási, mezőgazdasági vagy épp a tömeges klímamigráció kockázatai mellett a társadalom többségének valószínűleg kisebb gondja lesz az, hogy hogyan tervezze meg a szabadidejét.