Az ellátásban részesülők legnagyobb része (2 millió fő) öregségi nyugdíjban részesül, a többiek pedig más fajta ellátásban, például árvaellátásban vagy megváltozott munkaképességűeknek járó ellátásban.

A novemberi nyugdíjkorrekcióval együtt az év végére átlagosan 2017 ezer forint fölé emelkedett az átlagos öregségi nyugdíj – derül ki a Bankmonitor gyűjtéséből.

Ugyanakkor az eredeti 5546 milliárd forint helyett az inflációra tekintettel ennél magasabb összeget, 5760 milliárdot fordított az állam a nyugdíjszerű kiadásokra, hogy megőrizze annak értékét. Ez 2022-höz képest 20,2 százalékos növekedést jelent.

A közlemény kitér arra is, hogy tavaly sem fedezték a kiadásokat a Nyugdíjbiztosítási Alap bevételei: a társadalombiztosítási járulék tavaly 2399 milliárd, a szociális hozzájárulási adó pedig 1902 milliárd forint bevételt jelentett a nyugdíjkasszának. Ez a két forrás együttesen 4301 milliárd forintot hozott, ami közel sem fedezte a kiadásokat.

A Bankmonitor kimutatásai szerint ráadásul hónapokra lebontva sem volt olyan időszak, amikor tartani tudták volna a lépést a bevételi források a kiadásokkal, ami különösen igaz volt a februárra, a 13. havi nyugdíj kifizetése miatt.

A kormány, számolva a hiánnyal, a fedezés céljából 1072 milliárd forint központi támogatást irányított a Nyugdíjbiztosítási Alapba a költségvetési tervből. A tényleges deficit azonban még ennél is nagyobb: a nyugdíjkassza járulék- és a szochó-bevételei és kiadási között 1459 milliárd forintot különbözet alakult ki.

Idén sem lesz 3 százalék alatti hiány Varga Mihály szerint

Varga Mihály pénzügyminiszter szerint 2023-ban a magyar költségvetés a GDP 6 százaléka körüli hiánnyal zárhat, az idén egy mérsékeltebb hiánykiigazításra lesz szükség.