A koronavírus-járvány hatásainak ellensúlyozását szolgáló uniós programból (RRF) Magyarország 2300 milliárd forintot kaphat 2026-ig, a pénz felhasználására pedig részletes terv is készült, amelynek egyik alapeleme a nyugdíjrendszer fenntarthatóságának javítása.
A kormány három szakaszt határozott meg a nyugdíjreform végrehajtására, a menetrend szerint az első szakaszban független nemzetközi szakértői jelentés készült a rendszer erősítésének lehetőségeiről. A jelentés elkészítésének határidejének 2023. december 31-ét határozták meg, az OECD szakértői ezt el is készítették, azonban azt Magyarországon nem hozták külön nyilvánosságra, hanem csak az OECD honlapjára került ki.
Az elkészült javaslati csomag szerint a nyugdíjkorhatárt a várható élettartamhoz kellene igazítani: egy év növekedés a 65 éves kortól várható élettartamban 8 hónappal növelné a nyugdíjkorhatárt.
Ezzel a megoldással 2045-re 67 év lenne a nyugdíjkorhatár és 69 év lenne 2070-re, ha elindulna a reform 2025-ben.
A nyugdíjjelentés emellett fokozatosan szigorítaná a Nők 40 programot is: a szervezet szerint egy alsó korhatárt – a javaslat 60 év – kellene bevezetni és/vagy a szükséges szolgálati éveket szükséges fokozatosan emelni. A 13. havi nyugdíjat is korlátoznák: legyen indexált felső határa, hogy mennyit fizetnek ki 13. havi nyugdíjként.
A OECD szakértői a járulékokhoz is hozzányúlnának: a javaslat szerint a járulékokat 10,8 százalékponttal kellene emelni 2070-ig a mostani 21,65 százalékról 32,5 százalékra.
A Pénzügyminisztérium az OECD jelentésére úgy reagált, hogy az Orbán-kormány nem tervez változást a nyugdíjrendszerben, a nyugdíjak értékállóságát megőrzik, valamint a 13. havi nyugdíjakat kifizetik.
Az Európai Bizottság „nyomására” felkért szakértő javaslataival a kormány nem ért egyet, azokat nem támogatja.
A második szakaszban a független elemzők munkájára építve részletes szakpolitikai javaslatot kellett volna kidolgozni, és azt társadalmi vitára bocsátani 2024. június 30-áig, ez azonban a mai napig nem történt meg. A kormányzati terv szerinti harmadik szakasz pedig a nyugdíjrendszert módosító jogszabály hatályba léptetése lenne legkésőbb 2025. március 31-én, ez azonban a fentiek miatt minden bizonnyal nem fog megtörténni.
Bizonytalanság a Nők 40 program körül
Múlt héten csütörtökön több portálon is megjelent a Magyar Nemzet értesülése alapján, hogy 2025-től a kormány mégis átalakítja a nők kedvezményes nyugdíjba vonulását lehetővé tevő Nők 40-et, és így már januártól jöhet a Nők 43+.
A Pénzügyminisztérium azonban kacsának minősítette az értesülést, azt közölték, hogy
a nyugdíjrendszer stabilan és fenntarthatóan működik, a következő 10-15 évben nem indokolt a megváltoztatása.
A jelenlegi szabályok szerint egy nő a 65 éves nyugdíjkorhatár betöltése előtt akkor igényelhet nyugdíjat, ha megszerzett legalább 40 évi jogosító időt, azon belül pedig legalább 32 év, munkával szerzett szolgálati időt. Utóbbi feltétel viszont 30 évre csökken, ha egy gyermeke súlyosan fogyatékosnak minősül. Az öt- vagy több gyermekes édesanyák pedig az ötödik gyermektől számítva egy-egy évvel, de összesen legfeljebb 7 évvel csökkenthetik a szolgálati időre vonatkozó feltételt.
Foglalkoztatja a magyarokat a nyugdíjszabályok változása
A Pulzus Kutató az Economx számára készített kutatásából korábban az derült ki, hogy a válaszadók több mint 70 százaléka úgy látta, hogy nehézkesen vagy kimondottan nehezen fog kijönni az állami nyugdíjából.
A felmérés szerint a válaszadók 59 százaléka tájékozottnak tartja magát a hazai nyugdíjrendszer szabályait illetően. A válaszolók harmada viszont nem nagyon ért hozzá, a megkérdezettek tizede pedig kiemelten tájékozottnak gondolja magát a nyugdíjkérdések tekintetében.
Demográfiai kihívások
A KSH adatai szerint tavaly a 65 éves és annál idősebbek száma 11,9 ezerrel nőtt. A 64 évesnél idősebbek száma és aránya először 2005-ben haladta meg a 0–14 évesekét, azóta az időskorúak túlsúlya folyamatosan emelkedik Magyarországon.
A magyar társadalom gyors elöregedése az öregedési index-szel, valamint az idősek eltartottsági rátájával szemléltethető leginkább. Az öregedési index kiszámításakor – ami azt mutatja, hogy hány időskorú személy jut száz gyermekkorúra – a 65 év feletti idősek és a 0-14 éves gyermekek számát osztják el egymással, és amennyiben ez a szám 100 százaléknál alacsonyabb, akkor a demográfiai utánpótlás biztosított.
1970-től 2022-ig 54 százalékról 143 százalékra nőtt az öregedési index Magyarországon, ráadásul 2050-ben már a 200 százalékot is elérheti a KSH előrejelzései szerint.
Az idősek eltartottsági rátája pedig 1970-től 2022-ig 0,17-ről 0,32-ra emelkedett, 2050-ben pedig akár a 0,50-ot is megközelítheti, ami azt jelentené, hogy alig 2 aktív személy jut majd egy nyugdíjasra.
Korai a korhatár emeléséről beszélni
Farkas András nyugdíjszakértő szeptemberi hírlevelében arról írt, hogy a nyugdíjkorhatár emelése 2035 után lesz komoly kérdés, amikor a Ratkó-unokák (elsősorban az 1973 és 1977 között születettek) kezdik mérlegelni a nyugdíjba vonulást.
A szakértő által közölt adatok szerint Magyarországon 65 éves korban egy férfi további várható élettartama csak 13,2 év, egy nőé 17,3 év, így egy magyar férfi átlagosan 13-14 évig, egy magyar nő 20-21 évig nyugdíjas.
A nők kedvezményes nyugdíja miatt a hölgyek nyugdíjba vonulása többségében 61-62 év körül történik. Jelenleg a 65 éves életkorukat a férfiak 73 százaléka, a nők 87 százaléka éli meg.
Magyarországon 65 év a korhatár az 1956. december 31. után születettek esetében, amely jelenleg is magasabb, mint 11 EU-tagállamban, így Farkas András szerint semmilyen közvetlen szükség nem indokolja a rövid időn belüli korhatáremelést. Az elmúlt évtizedben Magyarországon ráadásul gyorsabban nőtt a nyugdíjkorhatár, mint a korhatár betöltésekor várható további élettartam.