Az OECD-országok többségében az emberek 67 százaléka elégedett volt azzal, hogy a lakóhelyén megfelelő egészségügyi szolgáltatás áll a rendelkezésre. A Svájcban és a Belgiumban élők voltak a legelégedettebbek 90 százalék feletti mutatóval, míg a lakosság kevesebb mint 50 százaléka volt elégedett az egészségügyi szolgáltatásokkal Magyarországon, Görögországban, Chilében, Kolumbiában – ez derül ki az OECD, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet egészségügyi adatokat összegző kiadványából.

A betegelégedettségi szintek az OECD-országok átlagában kissé csökkentek az elmúlt évtizedben.

Az egyik legnagyobb mértékű csökkenést Magyarországon, Kanadában, Új-Zélandon és az Egyesült Királyságban mérték.

Utóbbi országokban körülbelül 20 százalékpontos visszaesést mért az OECD. Ezzel szemben Észtországban és Görögországban az elégedettségi szintek 15 százalékponttal vagy annál is többel nőttek.

Nem akarunk sokáig élni

A születéskor várható élettartam Japánban, Svájcban és Koreában a legmagasabb, itt a lakosság többsége megéli a nyolcvanadik születésnapját is, ez is kiderül az OECD egészségügyi évkönyvéből, ami 27 tagországra fókuszál.

A sereghajtók között van Lettország, Litvánia, Magyarország és a Szlovák Köztársaság is, ahol a várható élettartam 75 év alatt van.

Az elkerülhető halálozási arány Svájcban és Japánban volt a legalacsonyabb, ahol 100 ezer emberre vetítve kevesebb mint 135 ember halt meg idő előtt. Az elkerülhető halálozási arányok Izraelben is viszonylag alacsonyak voltak: 100 ezer emberre vetítve 150 alatti halálozást mértek.

Ugyanakkor Mexikóban, Lettországban, Litvániában és Magyarországon volt a legmagasabb az elkerülhető halálozási arány, százezer főre több mint 400 korai halálozás jutott.

Nem vigyázunk a szívünkre sem

A szív-és érrendszeri betegségek - szívroham, stroke, magas vérnyomás - voltak 2021-ben a legtöbb OECD-országban a halálozás fő okozói. A tagállamokban az összes beteghalál harmada utóbb említett betegségek miatt következett be.

Litvániában például 395 szív-és érrendszeri betegség miatt bekövetkezett halálozás jutott 100 ezer lakosra, de Lettországban, Magyarországon, Mexikóban és az USA-ban is hasonló adatokat mértek. Korea, Japán, Franciaország és Hollandia viszont jól teljesített, itt voltak a legalacsonyabbak a szív-és érrendszeri halálozási mutatók.

Sokkolóan kevesen járnak szűrésre Magyarországon

Egyre rosszabbak a daganatos betegségek miatti halálozási mutatók. Az OECD-országokban százezer főre 202 rák miatt bekövetkezett halál jutott 2021-ben, ami növekedés a 2019-es 191 daganatos betegség okozta halálozáshoz képest.

Magyarországon, a Szlovák Köztársaságban, Szlovéniában, Lettországban, Lettországban és Lengyelországban pedig 240 vagy afeletti daganatos halálozást mértek 100 ezer lakos esetében a nemzetközi szervezet munkatársai. A legalacsonyabb mutatók Mexikóban és Törökországban voltak, ahol 160-nál kevesebb rákhalál jutott százezer lakosra.

A jelentés arra is felhívja a figyelmet, hogy a vastagbélrák-szűrés tekintetében Magyarország szomorú statisztikai adatot produkált.

Példaként említik, hogy

  • Finnországban az érintett lakosság 79 százalékban részt vett a vastagbélrákszűrési programokban;
  • az Egyesült Államokban a lakosság 73 százaléka;
  • Hollandiában 71 százaléka;
  • Magyarországon pedig ehhez képest mindössze 3 százalék alatti az érdeklődés.

Magyarországon évente egy Tokaj méretű város lakói halnak meg vastagbélrákban, közel ötezren vesztik életüket. Miközben szűrővizsgálatokkal, az időben felfedezett rákos betegek ötéves túlélési esélye 90 százalék, a késői stádiumban pedig tízből csak egy beteg él öt év után is.

A vastagbélrák lehet 2040-re a második leggyakoribb halált okozó daganatos betegség az 50 év alatti felnőttek körében, Magyarországon már most is minden tizedik beteg 55 évnél fiatalabb. Endoszkópos szűréssel drasztikusan lehetne csökkenteni az elhunytak számát, ugyanakkor ezeken a vizsgálatokon az emberek elenyésző része vesz csak részt, erről itt írtunk bővebben.

Magyarországon a rákos megbetegedések gyakorisága és mortalitása (halálozási arányszám) is meghaladja az uniós átlagot. 2019-ben százezer főre 328 rákhalál jutott, míg az uniós átlag 247 haláleset volt. Ezzel az adattal egyébként az OECD ábrája szerint is Magyarország végzett a legrosszabb helyen az EU-ban. 

Tavasszal napvilágot látott egy másik OECD jelentés is, amiben a szőnyeg szélére állították Magyarországot. Ekkor a daganatos betegekről készült Magyarországról készült jelentésből kiderült, hogy jelentősen kevesebbet, az uniós átlag 69 százalékát költjük a rákos betegekre. 

Tovább nőtt az elhízottak száma Magyarországon

A kutatásban 16 OECD ország adatai alapján a felnőttek 60 százaléka volt túlsúlyos vagy elhízott. De Mexikó, az Egyesült Államok és Costa Rica esetében ez az arány meghaladta a 70 százalékot is.

Nem jó hír, hogy egy év alatt további egy százalékkal nőtt a túlsúlyos és az elhízott felnőttek aránya Magyarországon, Mexikóban, Új-Zélandon és az Egyesült Államokban is.

Ezzel szemben a Japánban és a Koreában élők kevesebb mint 40 százaléka volt túlsúlyos vagy elhízott. A férfiak nagyobb valószínűséggel elhízottak, mint a nők, kivéve Lettországot, Mexikót és Törökországot. A nemek közötti különbség Ausztráliában, Magyarországon és Koreában viszonylag nagy, 14-16 százalékpont körüli.

Váratlan magas kiadások

Átlagosan az OECD-országokban az összes egészségügyi kiadás kevesebb, mint egyötödét fizetik közvetlenül zsebből a betegek. A háztartások kevesebb mint két százaléka szembesült katasztrofális egészségügyi kiadással Svédországban, Spanyolországban, Egyesült Királyságban, Írországban és Szlovéniában.

Ugyanakkor több mint 10 százalék felett volt Litvániában, Lettországban, Magyarországon és Portugáliában azoknak a száma, akik valamilyen váratlanul magas egészségügyi kiadással szembesültek 2021-ben,

ami miatt anyagi gondjaik adódtak.

A várólistákban nem állunk olyan rosszul

Az OECD megnézte a szürkehályog-műtéteknél és a csípő-és térdprotézis műtéteknél a várólista adatokat. A 2019-es világjárvány előtt a betegek több mint 60 százaléka három hónapnál is többet várt szürkehályog-műtétre például Costa Ricában, Norvégiában és Finnországban is.

Ugyanakkor Magyarországon és Olaszországban is csupán a betegek 20 százalékának kellett három hónapnál többet várni a szemműtétre.

A lengyel betegeknek majdnem egy évig kell türelmesnek lenni, Costa Ricában pedig több mint 100 napig.

A csípőprotézis-műtét esetében 2019-ben vagyis még a pandémia előtt a három hónapnál hosszabb ideig várakozók aránya 30 százalék körül volt. Svédországban és Olaszországban a betegek 90 százalékának, Chilében pedig 70 százalékának kellett három hónapnál tovább várnia a protézis műtétre.

A térdprotézis-műtéteknél is a világjárványt megelőzően a betegek 80 százaléka több mint három hónapig maradt a várólistán. A medián várakozási idő nagyon magas volt Lengyelországban, Chilében, Costa Ricában és Szlovéniában is.

A 2019 év végén Kínából indult világjárvány miatt a műtéti várakozási idők jellemzően a kétszeresére nőttek, derül ki az OECD adatokból. 2022-ben a legtöbb országban javult a várólisták helyzete, de a várakozási idők általában még mindig rosszabbak, mint a pandémia előtt voltak.

Nagy veszély a demencia

Az OECD-országokban a becslések szerint több mint 21 millió ember szenved demenciában. Ha ez a tendencia folytatódik, akkor 2040-re közel 32 millióan küzdenek majd ezzel a betegséggel.

Megelőzés és az orvostudomány fejlődése nélkül 2040-re 12 OECD-tagországban, Csehországban, Észtországban, Finnországban, Magyarországon, Olaszországban, Japánban, Lettországban, Litvániában, Lengyelországban, Portugáliában, a Szlovák Köztársaságban és Szlovéniában is a demencia előfordulási gyakorisága ezer lakos esetében elérheti a 25 főt. Három országban Japánban, Lettországban, Szlovéniában pedig a 30-nál többet.