Magyarország jövőbeni kilátásait is befolyásolja a párizsi székhelyű Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) vadonatúj jelentése, amelyben legnagyobb nyugati partnerünk kivételével összességében jó kilátásokról írnak.  

Az iparosodott nemzetek szövetsége szerint az eurózóna várhatóan csaknem kétszeres sebességgel, azaz 1,3 százalékkal, míg az USA az idei 2,8 után 2,4 százalékkal nőhet 2025-ben.

Kapcsolódó

Az OECD úgy számol, hogy a világgazdaság idén 3,2, 2025-ben és 2026-ban pedig stabilan 3,3 százalékos növekedésre készül, mivel az alacsonyabb infláció, a munkahelyek növekedése és a kamatcsökkentések ellensúlyozni tudják a fiskális szigorításokat. 

Németország viszont a jelentős ipari államok közül egyedüliként néz szembe a leggyengébb növekedés lehetőségével.

Németország lehúzza a többieket is

A szerdán közölt gazdasági előrejelzés alapján a bruttó hazai termék mindössze 0,7 százalékkal bővülhet jövőre a németeknél, pedig májusban még 1,1 százalékos növekedést vártak.

2025-ben Németország az OECD-országok legalján lesz

– jelentette ki Isabell Koske, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet szakértője a Reutersnek.

Ehhez képest az eurózóna és a kontinens jelentős partnere, az Egyesült Államok teljesítménye sokkal jobban teljesíthet.

Németország azonban a következő évben jóformán csak stagnálni fog, nem lesz húzóerő például Ausztria, Észtország, Lettország, Finnország és Írország számára, ahol fennáll a veszélye, hogy az ideinél rosszabb eredmény születik 2025-ben. Így viszont az erősebb, 1,2 százalékos növekedés várhatóan csak az azt követő évben tér vissza.

Hátrányt hoztak a kínai kapcsolatok

A németországi tartós visszaesés fő oka a gyenge termelés – állapította meg Robert Grundke, az OECD szakértője a Weltnek.

Hozzátette: ez főként a gyenge kínai exportkeresletnek köszönhető, amely – erős kétoldalú kereskedelmi kapcsolataik miatt – a német ipart különösen érinti.

A kínai termékek versenye ráadásul más értékesítési piacokon is gondot okoz már a német gyártóknak, különösen az autóiparnak. Eközben az is fékező erejű, hogy az energiaintenzív iparágak termelése még mindig messze elmarad az ukrajnai háború előtti szinttől.

Kormányválság és külső feszültség tetézi a bajt

A gyenge növekedési kilátások másik oka fő nyugati partnerünknél, hogy az eurózóna többi országához képest szigorúbb fiskális politikát követnek, ami az adósságfék visszaállításával és az alkotmánybíróság korlátozó döntésével a közkiadások meredek csökkenéséhez vezetett idén.

A válságot ráadásul tetézi a kormánykoalíció összeomlása is, ami további gazdasági fájdalmakat hoz az előttünk álló hónapokban, miközben Donald Trump győzelme az amerikai elnökválasztáson felveti a német fő partnerrel vívott kereskedelmi háború kísértetét – fogalmaznak.

Mindemellé nincs még 2025-ös költségvetés, ami elbizonytalanítja a németországi cégeket és a háztartásokat. 

Áremelés lesz a protekcionizmusból

Az OECD azt is megállapítja, hogy

a világkereskedelem fellendülését a protekcionista szemlélet visszatérése fenyegeti,

holott tavaly óta izmosodik a mérleg – a volumennövekedés jövőre elérheti a 3,6 százalékot, úgy is, hogy egyre több intézkedés korlátozza az import áramlását.

A növekvő feszültségek és a protekcionizmus felé irányuló további lépések

megzavarhatják az ellátási láncokat, megemelhetik a fogyasztói árakat, és negatívan befolyásolhatják a növekedést

– állapítják meg, utalva Donald Trump vámemelésekre vonatkozó felhívásaira. 

Az inflációról is szót ejtenek, amelynek enyhülésével továbbra is a monetáris politika óvatos lazítására intik a jegybankokat, Japán kivételével, amellett, hogy a továbbra is feszült államháztartási helyzetben a legtöbb kormányt az adósságterhek stabilizálására szólítják.