Uniós csúcsjelöltek, de mekkora a valódi hatalmuk?

Az, hogy kik töltik be az unió legnagyobb hatalommal bíró tisztségeit nagyban befolyásolja a szövetség kül-, és belpolitikájának, ezen keresztül pedig a tagállamok jövőjének alakítását az elkövetkezendő öt éves ciklusban. 

Azonban sokan nem tudják, hogy mégis milyen háttérrel és hatáskörrel rendelkeznek azon csúcsjelöltek, akiknek vezetése alapjaiban fogja meghatározni a közösség közel és rövidtávú boldogulását. Gyakran érezhetik úgy az uniós állampolgárok, hogy a szövetség működése átláthatatlan, a döntések zárt ajtók mögött születnek, és nincs sok beleszólásuk a döntéshozatali folyamatba. Az alábbi összefoglalónkban eloszlatjuk a csúcstisztségviselők körüli homályt, megmutatjuk, mi a szerepük az unióban, és hogy a munkájuk pontosan mit jelent a gyakorlatban.  

Az Európai Tanács (ET) múlt heti sikertelen próbálkozása után csütörtökön végül nagy egyetértésben döntött arról, hogy kik töltsék be a következő európai parlamenti ciklus legbefolyásosabb tisztségviselőinek szerepét: 

A főképviselő 

Az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője a közösség külpolitikai tevékenységének legfőbb képviselője, aki az EU politikáit reprezentálja a nemzetközi színtéren, valamint a tagállamok külpolitikai tevékenységeit összhangba hozza az EU főbb közös célkitűzéseivel, tehát 

• az orosz ukrán konfliktus kezelésével,

• a nyugat-balkán stabilitásának növelésével,

• a kiber,- és energiabiztonság erősítésével,

• és a stratégiai autonómia fokozásával.

Ezen kívül a főképviselő felelős az EU közös kül- és biztonságpolitikájának (KKBP) kialakításáért és végrehajtásáért, ami a gyakorlatban a katonai és civil békemissziók koordinálását jelenti például Koszovó, Grúzia vagy Bosznia-Hercegovina esetében. Az EU 2003 óta több mint 30 missziót kezdett meg -jelenleg 12 polgári misszió és 9 katonai művelet van folyamatban Európában, Afrikában és a Közel-Keleten, melyek célja többek között a konfliktusmegelőzés, békefenntartás, humanitárius segítségnyújtás és a konfliktus utáni stabilizáció. A főképviselőnek feladatainak ellátásában az Európai Külügyi Szolgálatot (EKSZ), az EU diplomáciai testülete van segítségére.  

A posztot jelenleg Josep Borrell korábbi spanyol külügyminiszter tölti be, akit gyakran vádoltak azzal, hogy a külpolitikai kérdésekben kötelező egyhangú döntéshozatalt - tehát a vétó alkalmazásának lehetőségét - a többségen alapuló kormányzás irányába vitte el, ezáltal csökkentve a tagállamok érdekérvényesítését. 

Az ő helyére jelölték Kaja Kallas észt miniszterelnököt, aki annak ellenére nyerte el az Európai Tanács bizalmát, hogy pártja, a Renew Europe liberális parlamenti frakciója jelentős mandátumveszteséget szenvedett el a június 9-i európai parlamenti választásokon.

Politikai karrierje során 2018-ban nevezték ki az Észt Reformpárt elnökének, majd 2014 és 2018 között az EP liberális ALDE frakciójában dolgozott képviselőként. Az észt parlamentben különböző bizottságokban tevékenykedett, majd 2021-ben Észtország első női miniszterelnökének választották. Kallas megfogadta, hogy megválasztása esetén tovább képviseli az Ukrajna melletti rendületlen kiállást.

Az Európai Tanács elnöke

Az Európai Tanács az Európai Unió legfelső politikai szintű döntéshozó testülete, amelyet a 27 tagállamainak állam- és kormányfői alkotnak. Jelentősége az EU általános politikai irányvonalainak meghatározásában és stratégiai céljainak kitűzésében áll. Az Európai Tanács többek között  

• a gazdasági és geopolitikai válságok kezelése, 

• klímavédelmi célok megállapítása,  

• és a bevándorlási politika koordinációja

terén nyújt iránymutatást, azonban konkrét jogi döntéseket nem képes hozni (ez a Parlamentnek és az Európai Unió Tanácsának -a tagállami miniszterekből álló testületnek-  határkörébe tartozik. Az Európai Tanács elnöke elősegíti és koordinálja az állam- és kormányfők közötti együttműködést, illetve vezeti az üléseket. Nyilatkozik a médiának az egyeztetéseket követően, gyakran ő hozza először nyílvánosságra az EU-s vezetők konszenzussal meghatározott végső álláspontját egy-egy külpolitkai kérdésben.  

A posztot 2019 óta betöltő Charles Michel korábbi belga miniszterelnököt a következő ciklustól a korrupciós ügyekkel összefüggésbe hozott António Costa, volt portugál miniszterelnök váltja. 

A második legnagyobb európai frakcióból, a Szocialisták és Demokraták (S&D) közül kikerülő politikus 2023-ban lemondani kényszerült miniszterelnöki posztjáról, mivel a kormány több tagját korrupcióval és befolyással való üzérkedéssel vádolták többek között a lítiumbányászat koncesszióba adása során.

Costa az 1990-es években Portugália ifjúsági és belügyminisztereként tevékenykedett, majd később igazságügyi miniszter lett. 2014-ben a Portugál Szocialista Párt vezetőjévé választották, 2015-ben pedig megnyerte a parlamenti választásokat. Kormányzása alatt a gazdasági stabilitás, a társadalmi egyenlőség és a környezetvédelem előmozdítására törekedett. 

Az Európai Tanács jelentőségét jól mutatja, hogy ők felelősek a bizottság elnökének és a főképviselőnek kijelöléséről, melyekről végül a Parlament szavaz majd.

A bizottság elnöke

Az Európai Bizottság elnöke - akit a közösség legnagyobb hatalommal rendelkező tisztviselőjének tartanak- meghatározza az uniós jogszabályok végrehajtásáért felelős Bizottság éves munkaprogramját, ami rögzíti az EU számára kitűzött legfontosabb célokat és prioritásokat. Ezt gyakran az Európai Parlamentben tartott State of the Union évértékelő beszédeiben ismerteti. Az elnök képviseli az Európai Uniót nemzetközi fórumokon, például G7 és G20 találkozókon, valamint kétoldalú tárgyalásokon más országok vezetőivel.

Ursula von der Leyen, a legnagyobb EP frakció, a jobbközép Európai Néppárt Spitzenkandidátusa (csúcsjelöltje)  februárban jelentette be, hogy indul a mandátumának meghosszabbításáért a bizottság elnökeként. A német származású Von der Leyen politikai pályára lépése előtt eredetileg ovosnak tanult. Első kiemelkedő politikai pozícióit Angela Merkel kormányában töltötte be: 2005-től 2009-ig, családügyi, időskori, női és ifjúsági miniszterként tevékenykedett, majd 2009-től 2013-ig munkaügyi és szociális miniszterként dolgozott, ami során több szociálpolitikai reformot bevezetett. 2013 és 2019 között Németország első női védelmi minisztere volt, ebben a szerepben a német hadsereg modernizálásán dolgozott. Az EP 2019-ben választotta meg az Európai Bizottság élére, elnöksége alatt Ukrajna támogatását, a zöld megállapodást, a digitális átállást és a COVID-19 világjárvány kezelését tűzte ki célul. 

Milyen intézkedéseket hozott a Von der Leyen-bizottság? 

• A koronavírus járvány esetében a bizottság koordinálta a vakcinaszétosztást a tagállamok között és létrehozta a NextGenerationEU helyreállítási alap 750 milliárd eurós csomagját, amelyet a gazdasági újjáépítés támogatására hoztak létre. 

• Von der Leyen egyik legambiciózusabb célkitűzése az európai zöld megállapodás volt, amelynek célja, hogy Európa 2050-re az első klímasemleges kontinens legyen. Ennek előkészítéseként megalkották a Fit for 55 csomagot, amely 55%-os kibocsátáscsökkentést céloz meg 2030-ig.

• A bizottság több jogszabályt indított a digitális átállás jegyében is, például a digitális piaci törvényt (DMA), amelyek célja az olyan techóriások európai működésének szabályozása, mint az Apple.  

• 2024 márciusában az Európai Bizottság folyósította a Ukraine Facility Ukrajna megsegítésére létrehozott, 50 milliárd eurós finanszírozású új alap első, 4,5 milliárd eurós részletét. 

• A jogállamisági eljárás keretében az EU befagyasztott a Magyarországot megillető 22 milliárd eurós kohéziós támogatást, ebből azonban az igazságügyi reformokat követően 10,2 milliárd eurót feloldott 2023-ban. 

Összességében Ursula von der Leyen Bizottságának legnagyobb kihívásait vegyesen értékelte a közvélemény. A világjárvány kezelését utólag többnyire pozitívan ítélik meg, de a későbbi intézkedéseket jónéhánykritika érte. A zöld megállapodás az európai gazdák körében váltott ki felháborodást, a digitális átállás szabályozását pedig az óriás technológiai vállalatok kritizálták. Ennek ellenére a német politikus nagy népszerűségnek örvend, így parlamenti újraválasztása szinte előre borítékolható. 

Az ECR nem támogatja a jelölteket

A vezetői értekezletet követő sajtótájékoztatón Kaja Kallas a trióról azt mondta: „nagyszerű csapatot alkotunk”, António Costa pedig úgy nyilatkozott, hogy „örömteli Von der Leyen és Kallas csapatának a tagja lenni”. Ellenben a jobbközép-szocialista-liberális informális koalícióval - ami kényelmes többséget biztosít nekik a parlamentben - nem mindenki értett egyet. Giorgia Meloni olasz miniszterelnök sérelmezte, hogy az Európai Konzervatívokat és Reformereket (ECR), a harmadik legnagyobb frakciót teljesen kihagyták a csúcsjelölti posztok egyeztetéséből. Ebből kifolyólag a Politico értesülése szerint a kormányfő a szavazás során Ursula von der Leyennél tartózkodott, António Costára nemmel szavazott, és Kaja Kallas megválasztását is elutasította. Szerinte a pozíciók kijelölése nem tükrözte a választók akaratát, utalva a radikális jobb megerősödésére az EP-ben. 

Orbán Viktor az EU-csúcsra érkezve azt mondta: „a Néppárt begyűjtötte a jobboldali szavazatok egy részét, majd elvitte balra, és így becsapták az európai választókat.“ Orbán Viktor szerint ez egy pimaszság az európai választókkal szemben, akik többségükben jobboldalra szavaztak, és szerettek volna egy jobboldali európai vezetést látni.   

Míg Von der Leyen és Kallas hivatalos megválasztásáról a parlament fog dönteni, Costa már biztosan az Európai Tanács elnökeként folytatja munkáját ősztől.