Lesújtó értékelést kapott a magyar oktatás a Republikon Intézet legújabb kutatása szerint. A teljes népesség 62 százaléka, közel kétharmada negatívan osztályozott, és mindössze a válaszadók 9 százaléka adott pozitív értékelést. A Republikon kutatása szerint a magyar társadalom többsége szerint nagy bajban van a közoktatás.

Az oktatásügy a magyar közélet egyik legmeghatározóbb témája a rendszerváltás óta, különösen igaz ez az elmúlt két évre. Az elmúlt években zajlik az eddigi leghosszabb oktatási tüntetéshullám, amelyiket számtalan tanársztrájk is övezett.

A megkérdezettek háromnegyede szerint nagy baj van

A Republikon kutatása szerint a Fidesz-KDNP szavazói sem elégedettek a magyar oktatási rendszerrel; 43 százalékuk negatív véleménnyel van a magyar oktatási rendszerről, és mindössze 21 százalékuk adott pozitív értékelést. Az ellenzéki szavazóknak pedig több mint háromnegyede nem látja jónak az magyar oktatási rendszert.

Minél több időt tölt valaki az oktatásban, annál rosszabb véleménnyel van róla. Míg a maximum 8 általános végzettséggel rendelkező válaszadók „csak” 55 százaléka van negatív véleménnyel, a diplomások körében ez az arány 68 százalék, több mint kétharmad - olvasható az elemzésben.

Minél nagyobb településen lakik a válaszadó, annál rosszabb véleménnyel van az oktatásról. A fővárosban élők 64 százaléka, csaknem kétharmada negatív értékelést adott, míg a községek lakóinak 57 százaléka volt rossz véleménnyel a magyar oktatásról.

Kis mértékben befolyásolja az oktatásról alkotott véleményt, ha a kérdezettnek iskolás korú gyereke van, viszont érdekes, hogy ezek a szülők valamivel pozitívabb véleménnyel vannak az oktatási rendszerről, mint azok, akiknek nincs iskolás gyereke.

Nincs végrehajtási rendelet

Úgy kellett elkezdeni pénteken az új tanévet, hogy a státusztörvény végrehajtási rendelete még mindig nem ismert. A tanárok a magasabb munkaterhelés és a tantárgyfelosztás miatt is aggódnak, ezért a PDSZ nyílt levelet küldött Maruzsa Zoltánnak, a közoktatásért felelős államtitkárnak - erről itt írtunk bővebben>>>>>>

Egy budapesti pedagógus írja

A státusztörvény miatt az igazgató azt hiszi, mindent megtehet. Már most írja a rossz pontokat. Három nap alatt öt kolléga mondott föl. A helyettesítéseket kötelező benntartózkodással oldják meg. Egy tanár dolgozzon kettő helyett. Az se baj, ha nem szakos. A festőművész informatikát fog tanítani. Az értekezleten jelezte a vezető, hogy fontos a piaci igény, ezért ma egy magyar nyelv és irodalom tanár nem értékes, annak nem kell magas fizetés, az informatikát viszont meg kell fizetni és az igényeihez igazítani az órarendet. Ez még csak a kezdet. A hangulat sajnos nagyon rossz a tantestületben.

Egy pilisvörösvári szülő szerint a településén délutános pedagógus nélkül indul az tanév, ami nem csak a napközi miatt lenne fontos, hanem a tanulmányi kirándulások sem valósíthatók meg egy pedagógussal. Az osztályt érintő teendő az osztályfőnökre hárul. Az udvart a szülők takarították, mert a gondnok alkalmatlan volt erre a feladatra.

Több mint egymillió diáknak csengettek be

Szeptember 1-jén elkezdődött az új tanév. Összesen 322 ezer óvodás és 1,1 millió iskolásnak csengettek be. A KSH adatai szerint 5722 köznevelési intézményben és 531 szakképzőben összesen 180 tanítási napon át tanulnak majd a diákok 2024. június 21-ig. A 2023-as 2024-es tanévben egy héttel tovább tart majd az iskola, a kormány átírta azt az évtizedek óta meglévő szabályt, hogy a tanév június 15-én véget ér.

A napokban a Pedagógusok Szakszervezete is azt közölte, hogy kritikus mértékű a pedagógushiány a közoktatásban, az intézményvezetők nyilatkozata szerint jelenleg csaknem 16 ezer pedagógus hiányzik a rendszerből – mondta Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke. Ami nem csak a munkaterhek emelkedése miatt, de az alacsony keresetek miatt is évek óta fennálló probléma. Jelenleg a pedagógusok átlagkeresete jelenleg csak 58 százalékát teszi ki a diplomás átlagbérnek – hangsúlyozta a szakszervezeti vezető.

Hamarosan még nagyobb baj lesz

Totyik Tamás szerint a következő öt évben várhatóan mintegy 22 ezer főállású pedagógussal lesz kevesebb. Azt mondta, hogy bár látszatra minden rendben van, a PSZ megítélése szerint 12 ezerre tehető a nyugdíjas visszafoglalkoztatottak száma, számos intézményben pedig képesítés nélküli alkalmazottakkal fedik el a hiányt. A PSZ adatai szerint minden ötödik általános iskolában képesítés nélküli pedagógus tanít és minden harmadik általános iskolában van olyan pedagógus, aki nem a szakjának megfelelő tantárgyat oktatja.