„A kormány célja a családok védelme és az online banki szolgáltatásokba vetett bizalom megőrzése érdekében a célzott fellépés és a hatékony segítségnyújtás biztosítása” – szögezte le az Economxnak Túri Anikó, a Nemzetgazdasági Minisztérium közigazgatási államtitkára azzal kapcsolatban, hogy 2025 nyarától Magyarországon is elkezd működni egy visszaélésszűrő rendszer, amely a fizetési mintázatok folyamatos elemzésével, öntanuló módon kiszűri majd a csalárd fizetési megbízásokat.

A kormány július közepén jelentette be, hogy Magyarországon 2024. augusztus 1-től egy újfajta bejelentési, zárolási eljárást vezetnek be, amely hozzájárulhat a visszaéléssel érintett ügyletek által eltulajdonított pénzek visszaszerzéséhez. Most a közigazgatási államtitkár lapunknak részletesen elárulta a döntés hátterét.

A Covid-19 járvány következtében az elmúlt években egyre nagyobb teret nyert a digitalizáció az élet minden területén, így az elektronikus pénzforgalomban is átalakultak a fogyasztói szokások. „Mindezekkel párhuzamosan a digitális térben elkövetett pénzügyi visszaélések száma is fokozatosan növekszik. A 2023-ban elkövetett online bűncselekmények következtében az ügyfelektől elvett összeg elérte a 23 milliárd forintot összesen” – összegezte Túri Anikó.

Mutatjuk a konkrét lépéseket!

Az államtitkár szerint a pénzügyi csalások elleni küzdelem számos kihívást rejt magában, amelyben kulcsszerepet játszik a lakosság érzékenyítése, valamint az általános ellenálló képesség megerősítése. A Nemzetgazdasági Minisztérium ezért tavaly csatlakozott a tárcák és az érintett hatóságok részvételével működő KiberPajzs non-profit szervezethez, amelynek célja az ügyfelek megfelelő tájékoztatása, az online tér jelentette pénzügyi kockázatokkal szembeni tudatosítás, valamint az elektronikus pénzforgalom területén bekövetkező csalásokkal szembeni határozott fellépés.

Ennek érdekében a KiberPajzs projekt együttműködési lehetőséget biztosít a pénzügyek lebonyolításában részt vevő intézmények, valamint a bűnüldöző szervek és egyéb hatóságok számára. A tárca mellett a KiberPajzs partnerei között megtalálható többek között a Magyar Nemzeti Bank, a Magyar Bankszövetség, az Igazságügyi Minisztérium az Országos Rendőr-főkapitányság, a Kibervédelmi Intézet, valamint a Nemzeti Hírközlési és Média Hatóság. A KiberPajzs projekt felhívja a figyelmet a megelőzés jelentőségére, amelynek érdekében honlapjukon naprakész információkkal és az új módszerek elleni védekezés ismertetésével segítik a lakosság tudatosabbá válását.

 „A Nemzetgazdasági Minisztérium célja olyan jogszabályi környezet kialakítása, mely a családok érdekeit helyezi előtérbe, és az elszenvedett károk minimalizálására törekszik, hosszú távú cél pedig ezen típusú csalások ellehetetlenítése” – mondta az Economxnek Túri Anikó, majd hozzátette, hogy a minisztérium, mint jogszabályokat előkészítő szerv meghatározó szerepet töltött be a csalások elleni küzdelem első mérföldköveként megvalósuló, az online csalásokkal szemben fellépő törvénycsomag kialakításában.

Az államtitkár szerint a sikeres és sikertelen visszaélési kísérletek egymáshoz viszonyított aránya a lakosság pénzügyi, adatbiztonsági tudatosságát erősítő kormányzati kampányoknak és a szigorú hatósági fellépésnek köszönhetően már javuló tendenciát mutat.

Majd arra a kérdésünkre, hogy „milyen új változásokat vezet be a kormány az online fizetéseknél?” Túri Anikó kifejtette, hogy az augusztus 1-jén hatályba lépő új jogszabállyal (az online csalások elleni fellépés érdekében szükséges törvények és egyéb büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi XVIII. törvény) a kormány határozottan fel kíván lépni az elektronikus pénzforgalom területén bekövetkező csalásokkal szemben.

Az Európai Unió 2015/849 irányelvének megfelelően a pénzforgalmi szolgáltatóknak fel kell függeszteniük az olyan ügyleteket, amelyeknél a pénzügyi információs egység (FIU) intézkedését látják szükségesnek, valamint az ügyletekről haladéktalanul kötelesek bejelentést tenni az erre kijelölt intézmény felé. Erre az eljárásra alapozva, ám attól elhatároltan Magyarországon augusztus 1-től egy újfajta bejelentési, zárolási eljárás kerül bevezetésre, amely hozzájárulhat a jogtalanul eltulajdonított pénzek visszaszerzéséhez. Az új eljárás az ügyfelek, pénzforgalmi szolgáltatók és hatóságok hatékony és gyors információ-cseréjén alapul, amelyet a jelenlegi jogszabályi környezet eddig nem tett lehetővé

- nyilatkozta Túri Anikó. A csalással érintett ügylet észlelését követően az ügyfél vagy a nyomozó hatóság értesíti az ügyfél számlavezetőjét. Amennyiben az ügylet és a pénzforgalmi szolgáltató értesítése között kevesebb, mint 24 óra telik el, a már továbbított pénzösszegek felfüggesztésre kerülhetnek, mely lehetőséget teremt a csalással eltulajdonított pénzösszegek visszaszerzésére.

Hogyan érinti ez a felhasználókat?

Érdemes mindenekelőtt kiemelni, hogy a legnagyobb elővigyázatosság és körültekintés mellett is, bárki – kortól és képzettségtől függetlenül – csalás áldozatává válhat, ilyenkor a legfontosabb tényező az idő. Amint az ügyfél visszaélést észlel, vagy akár csak felmerül benne a csalás gyanúja, azt haladéktalanul jelentenie kell pénzforgalmi szolgáltatója felé, mivel ezzel növelheti leginkább a pénz gyors visszaszerzésének esélyét.

Ugyanakkor Túri Anikó kiemelte, hogy az online csalásokkal szemben fellépő törvénycsomag csupán a kezdet. „A kormány a magyar emberek védelme, a csalások minél hatékonyabb kiszűrése érdekében él a modern technológia és a digitalizáció nyújtotta lehetőségekkel.” Szerinte az új szabályozás mellet a jövőbeli stratégia a csalások megelőzésére kell, hogy épüljön, „ezt tartjuk a legfontosabb üzenetnek is, amelyet minden magyar emberhez szeretnénk eljuttatni”.

Majd arra is kitért, hogy az embereket tájékoztatni kell, hogy a digitalizáció ne veszélyforrást, hanem lehetőséget jelentsen. Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy ne adjuk meg személyes és banki adatainkat, ne adjuk ki PIN kódunkat, ne lépjünk be ismeretlen linkre, és csak a szokásos, biztonságos módon nyissunk meg banki felületeinket. A látszólag a banktól jövő, sürgető hangvételű telefonhívásoknak ne dőljünk be, az e-mailben és sms-ben küldött linkekre pedig ne kattintsunk rá. Az államtitkár aláhúzta:

Nem csak az egyedi ügyfélszintű, de a teljes szektor védekezését elősegítő lépések is várhatóak a jövőben, 2025 nyarától a GIRO Elszámolásforgalmi Zrt. üzemeltetésével felállításra kerül egy központi visszaélésszűrő rendszer, amely jelentős segítséget fog jelenteni a pénzforgalmi szolgáltatók művelet-megfigyeléséhez.

A központi rendszer létrehozását az teszi indokolttá, hogy az egyes pénzforgalmi szolgáltatók a náluk egyedileg meglévő információk alapján nem képesek olyan komplex hálózatkutatást végezni, amely számottevően hozzájárulhat a visszaélésekkel érintett esetek korai azonosításához, adott esetben a beavatkozáshoz.

A GIRO rendszerének további előnye, hogy az a fizetési mintázatok folyamatos elemzésével, öntanuló módon fogja kiszűrni a csalárd fizetési megbízásokat – zárta a lapunknak adott részletes tájékoztatását Túri Anikó, a Nemzetgazdasági Minisztérium közigazgatási államtitkára.