A nyári időszámítás 20. század elején történt első bevezetése óta folyamatos a vita, akadnak támogatók, akadnak ellenzők. A támogatók szerint az egy órával későbbre tolódó napnyugta energiamegtakarítást jelent, és előnyt azoknak is, akik munka, iskola végén szerveznének programot. Azzal is szoktak érvelni, hogy Magyarországon évente egy 30 ezres város energiaszükségletét tudjuk megspórolni.

Ellenzői szerint ez a megtakarítás elhanyagolható mértékű, az összes fogyasztás töredéke, a hálózati veszteség (míg az energia eljut a fogyasztóhoz) ennek a tízszerese. Az emberi egészségre pedig a biológiai óra és az alvási ciklusok megzavarásával károsan hat, így a munkahelyén nem úgy teljesít, több a hiba, nem egyszer még betegség is lehet a vége, vagyis összességében nem is beszélhetünk megtakarításról.

Az élettani hatások pedig egyértelműek, az alvás és az ébrenlét évezredeken át kialakult természetes ritmusának mesterséges (intézményes) megzavarása ugyanis az emberi szervezetre negatívan ható fázis-eltolódási következményekkel jár.

Az óraátállítás tehát megviseli az emberi szervezetet, bár például a tavaszi komolyabb hatásokkal jár, mint a téli váltás. Ezeknek a hatásoknak az amplitúdója egyénfüggő: van, akinél 2-3 napig érezhető az átállás, de vannak, akik hetekig rosszul érzik magukat.

Jelenleg 2024 a dátum

Az Economx megkeresésére a Magyar Alvás Szövetség elnöke, G. Németh György elmondta: napjainkra elkoptak az óraátállítás melletti érvek. Ötven évvel ezelőtt még lehettek racionális indokok, például az olajválság, ám mára a technika, a technológia, a tudomány olyan szintre jutott, hogy teljesen megváltoztatták az energiafogyasztási szokásokat.

Például az otthonokban tévék, számítógépek és az összes árammal működő szerkezetek az évszaktól, napszaktól függetlenül vannak bekapcsolva.

Az Európai Unióban jelenleg konszenzus van abban a tekintetben, hogy az óraállítást meg kell szüntetni. A tagállamoknak eredetileg 2021-ig kellett volna dönteniük, hogy melyik időszámítást fogják választani, a koronavírus járvány, az orosz-ukrán háború, az energiaválság, az infláció miatt azonban a kormányoknak bőven volt más tennivalójuk.

Az új dátum 2024, ám jövőre európai parlamenti választást tartanak, új uniós elnökség következik, és borítékolható, lesz fontosabb dolga az órareformnál. (Az Economx információi szerint legkorábban is csak 2025-re van kilátás az ebben a kérdésben való döntésre – a szerk.)

Pedig minden felmérés azt mutatja, az emberek nem szeretik az óraátállítást és szívük szerint eltörölnék. Ez derül ki a Pulzus Közvéleménykutató Economx számára elkészített felméréséből is, az adatok szerint abban több mint a nyolcvan százalékuk egyetért, hogy épp az ideje az egyik időszámítást végre véglegesíteni.

Nyári vagy téli időszámítást?

G. Németh György szerint gyakorlatilag egy kérdésben kell dönteni, a nyári, vagy a téli időszámítást válasszuk, és hogyan lehet ezt összhangba hozni a különböző időzónák, például egy portugál és a magyar időzóna tekintetében.

A magyar emberek a nyári időszámítást támogatják, és Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is kijelentette, a kormány – a lakosság többségével megegyezően – a nyári időszámítást tartja jobbnak.

A Pulzus fentebb idézett felmérése szerint a teljes lakosság

52 százaléka a nyári időszámítást,

31 százaléka pedig a télit rögzítené, és mindössze

17 százalékuk nem változtatna, vagy nem tud válaszolni a kérdésre.

A szakértő szerint annyi bizonyos, a megalapozott döntéshez az ide vonatkozó tudományos eredményeket is alapul kell venni és nagyon bonyolult lesz okos választást hozni. Belegondolni se jó, hogy Magyarország és Szlovákia választ egy időszámítást, Csehország és Ausztria viszont egy másikat.

Kevesebbet alszunk a nemzetközi standardnál

Ráadásul a nemzetközi statisztikák szerint nem állunk jól alvási ügyekben. Magyarországon a Magyar Alvás Szövetség és a Szinapszis Egészségkutató idei felmérése szerint az alvás minőségi és mennyiségi mutatói elmaradnak az európai átlagtól. Hétköznapokon 6,8 hétvégén 7,6 órát alszunk átlagosan, miközben a nemzetközi ajánlott standard a 7-9 óra.

A nőknek több alvásproblémájuk van

A Magyar Alvás Szövetség és a JYSK közös felméréséből pedig rámutatott arra is, hogy a nők sokkal több és súlyosabb alvással kapcsolatos problémával küzdenek, mint a férfiak. Ilyen gyakori tünet például a napközbeni álmosság, az éjszakai felébredés, a nehéz visszaalvás, a reggeli fáradt ébredés, ezek a lakosság 60 százalékánál jelentkeznek. Nőtt továbbá a nehezen elalvók száma is, idén ez már a válaszadók 41 százalékára jellemző. Az előző évekhez hasonlóan 43 százalék azoknak az aránya, akik úgy érzik, hogy csökkent a fizikai vagy szellemi teljesítőképességük, de idén volt a legmagasabb, 37 százalékos a rémálmokkal küzdők aránya.