Orbán Balázs azzal kezdte a Trump-adminisztráció hivatalba lépésének hatásairól szóló előadását, hogy az amerikaiak arról szoktak beszélni, hogy ha a pénz beszél, akkor nincsen szükség tolmácsra.

Az én feladatom, hogy tolmácsoljak a gazdasági élet és a politikai világ között

– jelentette ki a miniszterelnök politikai igazgatója a Money Talks '25 konferenciánkon.

Kapcsolódó

Orbán Balázs szerint alapvetően öt tanulsága van az amerikai változásoknak. 

A neoliberális világrend véget ért Donald Trump megválasztásával, érdemes ennek az okait is megvizsgálni. 

Az első tanulság, hogy a gazdaság továbbra is nemzeti alapon szerveződik, a korábbi neoliberális felfogás ezt figyelmen kívül hagyta. Adam Smith nem véletlenül írt még a nemzetek gazdagságáról.

„Mi innoválunk, ők gyártanak, ez volt a politika, azonban kiderült, hogy ez nem működik, ezek nem működnek egymás nélkül. A nyugati gazdaságpolitika a saját csapdájába esett, egyszerre gyengült meg a gazdasági szuverenitás és a nemzetállam" – magyarázta.

Egy másik fontos tanulság, hogy a tisztán morális alapokra épülő külpolitika morális alapon csődöt mondott. Az amerikai intervenció Irakban az Iszlám Állam megszületéséhez vezetett, illetve ezek a beavatkozások indították el a migrációs hullámokat is Európa felé.

A magyar kormány szerint az a morálisan helyes, ami a nemzet biztonságát szolgálja. 

A harmadik tanulság, hogy a neoliberalizmus éppen azokat a stabilitási tartalékokat ásta alá, amelyek a nyugati államok alapját adták. A bevándorlásról kiderült, hogy nem oldja meg a munkaerőhiánnyal kapcsolatos problémákat, önellátás helyett sokan szociális ellátásra szorulnak a bevándorlók közül, miközben új gazdasági feszültségeket okoztak.

A negyedik tanulság, hogy katonai erő nélkül nem lehet világpolitikai tényezővé válni. Németország 500 ezres hadseregéből 130 ezer fő maradt, Európa kiszervezte a védelmét az Egyesült Államoknak.

A tanulság világos: a védelem nem exportálható.

Az ötödik tanulság pedig, hogy „megrendült a bizalom a nemzetközi intézményekben, most éppen átmeneti helyzetben vagyunk, a régi világrend már nem működik, az új pedig még nem jött létre. A jövőben csak azok az intézmények maradnak fenn, amelyek nem ideológiát erőltetnek”.

A politikus szerint Magyarország számára kedvező, hogy véget ért a régi világrend, mert ez beszűkítette az ország mozgásterét. 

Magyarországnak van válasza az új kihívásokra, ez a konnektivitás stratégiája, amire nemcsak lehetőség van, hanem politikai szándék is.

A vámpolitika nem egyszerű kérdés, mert ez Brüsszel kezében van, amely még a régi világrend alapján próbál meg tárgyalni. A magyar kormány meggyőződése, hogy kell lennie és lesz is megállapodás az Egyesült Államok és az EU között, amelyre folyamatosan fel fogják hívni a figyelmet.

Orbán Balázs közlése szerint a homogenizáció is háttérbe szorulhat, amely ellen a magyar kormány már korábban is küzdött. Emellett pedig a béke is közelebb került, zajlanak a béketárgyalások, korábban sokan már ezt is elképzelhetetlennek tartották. 

Ha az Egyesült Államok valóban békét akar, akkor az is lesz és ez Magyarországnak jó hír. 

Végül kiemelte, hogy nagy kihívás lesz az Egyesült Államokból kiszoruló neoliberális erők támadása, amelyek Brüsszelbe teszik át a székhelyüket. A második kihívás maga az EU, a brüsszeli vezetők nem érzik az idők szelét, Európa válságok sorával küzd, a korábbi irányvonal tarthatatlan. 

A világ 50 top techcége közül csak 4 európai, ha pedig az EU lenne az 51. tagállama az USA-nak, akkor a harmadik legszegényebb lenne.

Európának képessé kell válnia önmaga megvédésére, a német fiskális stimulus így jó Magyarország számára.

Mint mondta, Ukrajna uniós csatlakozása óriási költségekkel járna, az újjáépítés és a fenntartás évi több száz milliárd dolláros költséget jelentene.

Magyarország is nehéz helyzetbe kerülne: 20 ezer milliárdos költséget jelentene évek alatt, miközben a magyar gazdák is komoly forrásvesztéssel számolhatnának. Nettó befizetővé válna Magyarország is, amennyiben Ukrajna csatlakozna az Európai Unióhoz

– figyelmeztetett Orbán Balázs.

Az EU 2029-ig le akarja zárni a csatlakozási tárgyalásokat, ezért a tagállami kormányok lesznek az ügydöntőek ebben a kérdésben, így csak a jelenlegi magyar kormány tudja megakadályozni az ukrán csatlakozást.

„Világrendszerváltás nem magától történik, nem is mindenkinek kedvez, csak annak, aki felkészülten várta azt, Magyarország pedig már régóta készült erre” – zárta gondolatait a miniszterelnök politikai igazgatója.