Ifjabb Soros és von der Leyen az új célpont: le is mondtunk az uniós pénzekről?
A magyar kormánypárt a személyes célpontjává tette az Európai Bizottság elnökét, habár az érintettet ez egyáltalán nem zavarja, még a „szemöldökét sem húzta fel”.
Nagyban készülnek Orbán Viktorék a jövő júniusi európai parlamenti választásokra, egyfajta indításként előkerültek ismét az óriásplakátok, ám ezúttal új főszereplőkkel. Ursula von der Leyen uniós bizottság elnök mellett Alex Soros látható, aki nem más, mint a liberális, magyar származású Soros György fia, aki Orbán Viktornak és pártjának, a Fidesznek már bevett célpontja – írja a Reuters. A lap emlékeztet rá, hogy a Brüsszelt célzó, sorosozó kampányok során rendre előkerült az antiszemitizmus vádja, amit a Fidesz rendre határozottan igyekszik cáfolni.
Sorossal egy polcon
2019-ban a hasonló óriásplakátok, amelyek Von der Leyen elődjét, Jean-Claude Junckert az idősebb Soros mellett ábrázolták. Miután Brüsszelben erős nemtetszést váltottak ki, Fidesz el is távolította őket az utcákról. De nyilván sokat nyomott a latba, hogy az Európai Parlament néppárti frakciója a magyar párt kizárásával fenyegetőzött. A Fidesz nem várta meg, hogy ez bekövetkezzen: két évvel később ki is lépett az EPP-ből.
Orbán Viktor, miközben kormányával a Brüsszel által felfüggesztett több milliárd eurós uniós források feloldására törekszik, szombaton azt mondta, hogy Magyarországnak „nemet kell mondania a Brüsszelben felépített Európa-modellre”. Igaz azt is kijelentette, hogy az uniót nem elhagyni kell, hanem megváltoztatni, és ez csak akkor lehetséges, ha Brüsszelben radikális változások lesznek.
Aminiszterelnök még október végén lengette be szokásos péntek reggeli Kossuth Rádiónak adott interjújában, hogy újabb nemzeti konzultációt indít a kormány. A kormányfő akkor úgy fogalmazott, a legújabb lakossági véleményre azért van szüksége, hogy „orkánszerű ellenszélben is tárgyalni tudjon Brüsszelben”.
Pénteken el is startol a legújabb nemzeti konzultáció, amelynek jelszava a nemzeti szuverenitás. A tematizálásként bedobott állításokról és az ezekhez utólag kapcsolódó kérdésekről itt írtunk részletesen.
A látványosan Brüsszel és Ukrajnát célkeresztbe állító kérdőívet legkésőbb karácsonyig minden háztartásnak eljuttatják, amelyet január 10-ig lehet feladni. Szokás szerint az interneten is ki lehet majd tölteni.
Novák Zoltán, a Méltányosság Politikaelemző Központ projektigazgatója a Népszavának azt mondta, hogy szakmailag nem releváns a kérdőív, de nem is ez volt a szempont, hiszen a Fidesz egyértelműen a „saját táborát” akarta megszólítani, megosztó témákat választott ki, de úgy, hogy tisztában van azzal, a feltett kérdésekben neki van többsége. Úgy vélte, Orbán Viktor miniszterelnök a Fidesztől való lemorzsolódást szeretné megállítani, amit a kötcsei találkozón is megoldandó problémaként jelölt meg. A Fidesz ezzel a „kemény magot” akarja felrázni, másrészt a csökkenést megállítva ráfordulni az EP-választási kampányra. A „talapzat megerősítése” a cél. A Fidesz nagyjából jól tapintotta ki az EU-n belüli konfrontatív témákat, azokat a kérdéseket vette elő, amelyek az EP-kampánynak is fontos elemei lesznek.
A The Guardian közben azt írta, hogy a Fidesz új kampánya újabb fordulópontot jelenthet Brüsszel és a magyar kormány viszonyában, amely hónapokig próbált tárgyalni a befagyott pénzek zárolásának feloldásáról. Egy meg nem nevezett magyar tisztségviselő szerint
az új kampány annak a jele, hogy az Orbán-kormány lemondott a Magyarországnak szánt pénzekről.
A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.
Küldtünk Önnek egy emailt! Nyissa meg és kattintson a Feliratkozás linkre a feliratkozása megerősítéséhez.
Ezután megkapja az Economx.hu Hírleveleit reggel és este.
Mint ismert, a Európai Unió jelentős összegeket tart vissza Magyarországtól és Lengyelországtól különböző jogviták miatt.
Ursula von der Leyen a szemöldökét sem húzta fel
Eric Mamer, az Európai Bizottság szóvivője teljességgel valótlannak nevezte a nemzeti konzultációban megfogalmazott állításokat. Hozzátette, hogy ha a magyarok szeretnének informálódni és tiszta képet kapni az uniós politikákról, akkor használják az Európai Bizottság forrásait. Ami pedig a konzultáció kérdéseit illeti, a szóvivő kijelentette, hogy teljesen valótlanok ezek az állítások. Kiderült, nem tartják szükségesnek, hogy ezúttal válaszokat írjanak, vagy saját kampányba fogjanak a magyar választók meggyőzése érdekében.
Hiszünk a magyar közvélemény intelligenciájában, a tízmillió magyar nem csak Magyarországon, hanem egyben az EU-ban is él – tette hozzá.
Kérdésre válaszolva a szóvivő elmondta, hogy Ursula von der Leyen látta az óriásplakát fotóját, amelyen Alexander Soros társaságában szerepel. „A szemöldökét sem húzta fel” – mondta Ursula Von der Leyen reakciójáról.
Hazánk esetében a 22 milliárd eurós kohéziós keretből 13 milliárd eurót blokkol az úgynevezett horizontális eljárás. Az olyan ügyek, mint a gyermekvédelmi törvény vitája, összesen 2,7 milliárd eurót fagyasztott be. Ezen kívül van még egy 6,5 milliárd eurós összeg, amelyet az Európai Tanács függesztett fel bizonyos szupermérföldkövek eléréséig. További, mintegy 10,5 milliárd eurós részt tesznek ki az úgynevezett helyreállítási pénzek, amelyek a koronavírus utáni talpra állást hivatottak segíteni – ha nem lennének azok is parkolópályán.
Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter rendre bedobja az optimizmus-bombát, és már többször utalt rá, hogy történhet előrelépés a tárgyalásokban. Legutóbb is arról beszélt, hogy legalább a források egy része felszabadulhat. Elhangzott az is már, hogy jól haladnak a megbeszélések Magyarország szempontjából, valamint, hogy hazánk a legrövidebb időn belül szeretné sikeresen lezárni az EU-val folytatott tárgyalásokat, és megvan a szándék benne, hogy olyan megállapodás szülessen, amely mindkét fél számára megfelelő, és tartja az eredeti határidőket.
Erős persze a gyanú, hogy mindez inkább a piacok megnyugtatását szolgálta.
Nemrég a forint árfolyamában jelentős emelkedés történt pontosan azután, amikor a területfejlesztési miniszter az uniós források talán már novemberi megérkezéséről beszélt. Ezzel Navracsics Tibor arra utalt, hogy történhet előrelépés a tárgyalásokban, és legalább a források egy része felszabadulhat.
A hazai és az európai közvéleményt néhány hete alaposan lázba hozta a hír, hogy a brüsszeli uniós vezetés az Ukrajnának szánt támogatásért cserébe hajlandó lenne engedni az Orbán-kormánynak, és feloldana 13 milliárd eurónyi zárolt pénzt. Aztán kiderült, mégsem olyan biztató a helyzet Magyarország számára: a magyar kormány pénz helyett újabb kérdéseket kapott, és a jogállamisági mechanizmus és a kondicionálási eljárás továbbra is érvényben marad. A zárolt összegek feloldása pedig független attól, hogy Magyarország megszavazza-e vagy sem az Ukrajnának szánt európai támogatást.
„Most már konkrét információkra, az Európai Bizottság által is megerősített előrehaladásra lenne szükség a forint további erősödéséhez” – világított rá nemrég lapunknak Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője. Az írásunk pillanatában a forint380,05 forinton zárta a napot, mi ugyan elmarad a múlt heti 376 forint alatti, négy hónapos csúcstól, de még így is stabilnak mondható. Több más tényező mellett a befektetők láthatólag díjazták, hogy a hazai infláció végül be tudott menni az egyébként ígért 10 százalék alá. Ha azonban igaza lesz a nemzetközi sajtónak és nemcsak lélekben, de gyakorlatban is lemondunk az uniós támogatásokról, azt borítékolhatóan büntetni fogják.
Annyira bíznak az uniós pénzekben, hogy Orbán Viktor már a szétosztását tervezi
Miközben a magyar delegáció Brüsszelben tárgyal a hazánknak járó, de visszatartott uniós források felszabadításáról, Orbán Viktor egy rendelettervezetben már az eurómilliárdok elköltését tervezi. >>>