Nincs megállás, elérte a pénzügyi tranzakciós illetékemelés az MBH-t is, a pénzintézet pénteken jelentette be a drágítást hirdetményében. Drágulnak a közvetlen utalások, nő a csoportos beszedések díja, és jobban meg kell gondolni azt is, hogy ha készpénzt akarunk felvenni.

Itt a lista az érintett bankokról a BiztosDöntés gyűjtése alapján:

Mivel a kormányzat korábban arról kommunikált, hogy ez az illeték nem azt a célt szolgálja, hogy a lakosság banki költségei tovább emelkedjenek, ezért jogosnak tűnik Vadai Ágnes (DK) kérdése, melyben Orbán Viktortól arról érdeklődik, mit tesz a kabinet annak érdekében, hogy 2025. január 1-től ne hárítsák át a bankok a tranzakciós illetéket a lakossági ügyfelekre.

Mielőtt rátérünk Fónagy János államtitkár (Nemzetgazdasági Minisztérium) válaszára, idézzük fel a 2013. március 15-ei rendkívüli havazás miatt kiküldött belügyminisztériumi sms-figyelmeztetések szövegét:

Segítünk! Ne hagyja el a gépjárművét! Ha elfogy az üzemanyaga, üljön át másik gépjárműbe!

Bár akkor életekről volt szó, ez a fajta logika tetten érhető a tranzakciós illetékemelés kapcsán is. 

A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvénynek megfelelően a bankszámlaszerződés módosítását a szolgáltató legalább két hónappal kezdeményezheti a módosítás javasolt hatálybalépését megelőzően. A legalább két hónapos határidő megadása azért van, hogy az ügyfélnek adott esetben lehetősége legyen bankot váltania

– idézte meg az üljön át másik gépjárműbe világát Fónagy János, igaz, azt nem részletezte, hogy melyik olyan bankot ajánlja, amely nem hárítja át a megemelkedett költségeket. 

De ezzel még nincs vége, úgyis arra is kitér, hogy

a fizetési számlákhoz kapcsolódó díjakat alapvetően az ügyfelek fizetési szokásai határozzák meg Magyarországon számos bankszámla-csomag létezik, ezért javasolt alkalmanként utánajárni annak, hogy nincs-e a szokásainkhoz igazodva akár a számlavezető bankunkban, akár más hitelintézetben egy kedvezőbb csomag. 

Más lehetőség meg úgysincs, ugyanis a kormány ezek szerint nem tesz semmit annak érdekében, hogy a kormány ne hárítsa át az tranzakciós illeték emelését.

Miről van szó? 

Az extraprofit adókról szóló kormányrendelet alapján a bankok legkorábban 2025. január 1-től ruházhatják át a lakossági ügyfelekre a 2024. augusztus 1-től bevezetett pénzügyi tranzakciós illetékemelést. 

Eddig az OTP Bank (2025. január 1-től), a K&H Bank (2025. január 6-tól) és a CIB Bank (2025. január 17-től) jelentette be, hogy emeli díjait a pénzügyi tranzakciós illeték 2024. augusztus 1-től érvényes emelésének mértékével. A Raiffeisen Bank egy kiskapuval „óvja" ügyfeleit, erről ítt írtunk részletesen. 

Kép: Economx, Hartl Nagy Tamás

A pluszt a banknak kell ugyan fizetnie, de ez egy olyan jelentős díjtétel, amit biztosan áthárítanak az ügyfelekre, ez ugyanis nincs megtiltva.

Az illetékemelés így minden banknál 0,15 százalékkal, maximum 10 ezer forinttal drágítja az átutalási és csoportos beszedéseket, valamint 0,3 százalékkal a készpénzfelvételeket.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy például 100 ezer forint átutalása esetén 150 forinttal többet kell fizetni majd januártól.

Ez az emelés másfélszeres díjnövekedést jelent csak önmagában a pénzügyi tranzakciós illeték kapcsán, a bank saját díjemelése ebben még nincs is benne.

Így 100 ezer forint átutalásánál a teljes pénzügyi tranzakciós illeték az emeléssel együtt összesen 450 forint lesz.