Az elemző szerint komoly kockázatot rejt a magyar exportszektor, nem látni, hogyan tudnak teljesíteni a magyar vállalkozások ebben a külső környezetben.

Láttuk az elmúlt években, nagyon bizonytalanok az előrejelzések, negyedévről negyedévre, évről évre a kormányzati és az elemzői várakozások sem teljesültek

– reagált az Egyensúly Intézet vezető közgazdásza, Szabó Barna arra a felvetésünkre, hogy a mai világban mennyire megalapozott egy hároméves gazdasági stratégia megalkotása.

Kapcsolódó

Az is kérdéses még, visszatér-e a lakossági és vállalati bizalom, újraindulnak-e a beruházások, magára talál-e a fogyasztás, vagy továbbra is fennmarad a belső keresletben az óvatosság, ez a kiváró álláspont, ami jellemezte a vállalatokat és a lakosságot az elmúlt egy-két évben – összegezte az Economxnak a hároméves bérmegállapodás tarthatóságának legfőbb külső- és belső kockázatait. 

Elmaradhat a várakozásoktól

Az Egyensúly Intézet által a napokban publikált gazdasági előrejelzésében egyébként megtudhatjuk, hogy a következő évek béremelkedése elmaradhat a kormányzat várakozásaitól.

A gazdasági növekedés beindulása miatt 2025-ben és 2026-ban is a bérnövekedés fennmaradásával lehet számolni, de a munkaerőpiac feszességének csökkenése miatt egyúttal a növekedés ütemének lassulásával is: a versenyszférában 2024-ban 9,6 százalékos, 2025-ben 4,3 százalékos, 2026-ban pedig 3 százalékos medián reálbér-növekedés várható.

Az agytröszt szerint a versenyszférában a bruttó mediánbér idén 518,5, jövőre 557,7, 2026-ban pedig 602,3 ezer forint lesz. 

Augusztusban a bruttó mediánbér 520 ezer forint volt, ami nominálisan 15,6 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. Mivel az infláció 3 százalékra lassult, a bérek vásárlóereje 11,6 százalékkal nőtt.

Ez historikusan is kiemelkedő értéknek számít: az elmúlt 20 évben átlagosan évi 3,3 százalékkal emelkedtek a medián reálbérek. Ugyanezen időszak alatt a reál GDP éves átlagos növekedése 2,1 százalék volt, a reálbérek tehát valamivel gyorsabban nőttek, mint a bruttó nemzeti össztermék

– írták az elemzésükben. Az Egyensúly Intézet felidézte, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) várakozásai alapján a bérek a következő öt évben rendre 10,5 százalékkal növekedhetnek, így elérve 2028-ra az egymillió forintos átlagbért. Ez a 3+/-1 százalékos inflációs céllal összhangban évi 6,5-7,5 százalékos reálbér-emelkedést vetít előre.

Szabó Barna szerint az már most látszik, hogy ez a 10,5 százalékos átlag-béremelkedés nem lesz tartható, ahogy arra az előrejelzésben is figyelmeztettek. A megegyezés 7 százalékos garantáltbérminimum-emelésről, míg 9 százalékos minimálbér-emelésről szól, ami kevesebb, mint amiről az NGM még egy hónapja is kommunikált. S mivel a garantált bérminimum több embert érint, így az átlag inkább a héthez lesz közel.

Veszélyben a kisvállalkozások 

Szintén az Egyensúly Intézet elemzésében szerepel, hogy a bérek emelkedésének középtávon összhangban kell lennie a gazdaság fundamentumaival, a termelékenységet jelentősen meghaladó bérnövekedési ütem ugyanis nehéz helyzetbe hozhatja a vállalkozásokat.

Márpedig a vállalatok száma Magyarországon 2022 közepe óta csökkenő trendet mutat, ami arra utal, hogy a gyenge belső és külső kereslet mellett a vállalkozások egyre nehezebben maradnak talpon

– írták. Sőt, 2024 szeptemberében közel 63 ezerrel kevesebb regisztrált vállalkozást tartottak nyilván, mint 2022 júniusában, vagyis

havonta több mint kétezerrel, összesen közel 3,5 százalékkal csökkent a vállalkozások száma. Ha a folyamat felgyorsul: havonta átlagosan közel háromezerrel több vállalkozás szűnik meg, mint amennyi létrejön (összehasonlításképpen: 2021-ben még plusz 3621 volt az átlagos havi egyenleg

– hangsúlyozták.

A csökkenés teljes egészében az 50 főnél kevesebbet foglalkoztató mikro- és kisvállalkozásokat érintette. A munkáltatói érdekképviseletek e nehézségek kapcsán azt emelték ki, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben a Minisztérium által tervezett béremelések csak az adó- és járulékcsökkentés folytatásával lennének fenntarthatóak

– írták. 

Szabó Barna szerint ezeket a kockázatokat a vállalkozói érdekképviseletek is látják, hiszen aláírták a megállapodást, elemzőként viszont továbbra is erőltetett üteműnek tartja a béremelést. A közgazdász szerint folytatódni fog a jelenlegi trend, több vállalkozás szűnik meg jövőre, mint amennyi alakul, negatív lesz a vállalkozási demográfiai szaldó.

Azt viszont üdvösnek nevezte, hogy a további évek emelését GDP- és termelékenységi feltételekhez kötötték, nem automatikus lesz, hanem függ a gazdasági teljesítménytől, ez Szabó Barna szerint segíthet abban, hogy a vállalkozásokat ne terhelje túl a béremelkedés üteme.

Egyébként az Egyensúly Intézet 2024-re 0,6 százalékos, 2025-re 2,2 százalékos, 2026-ra pedig 2,6 százalékos GDP-növekedést jelez előre (3,9, 3,2 és 4,9 százalékos éves infláció mellett).

A fogyasztás lehet a növekedés motorja

A gyenge külső kereslet, a beruházások mélyrepülése és a háztartások óvatossága miatt lefelé módosították korábbi előrejelzésünket. Véleményük szerint a következő évek során a növekedés motorja a fogyasztás lehet: a háztartások 2024-ben visszaépítették az inflációs sokk idején elveszített megtakarításaikat, így a következő években várható reálbér-emelkedés teret ad a fogyasztás élénkülésének.

A 2026-os választási évre az Egyensúly Intézet arra számít, hogy a fiskális politika is a fogyasztás élénkítése irányában fog lépéseket tenni.

Jön a békeév?

A kormányzat a növekedés kapcsán is optimistább, Orbán Viktor a bérmegállapodás kapcsán például reálisnak nevezte a három százalékot meghaladó 2025-ös gazdasági növekedést. A miniszterelnök szerint a megegyezés arra a koncepcióra épül, hogy a világnak és azon belül Európának sikerül 2025-öt békeévvé tenni, és a gazdaság fejlődése is egy békeévben elvárható ívben alakul.

A miniszterelnök kifejtette, a bérmegállapodás ezen az optimista forgatókönyvön alapul, de adódhatnak nehézségek, ezért a megegyezésbe egy felülbírálati záradékot iktattak be, így ha mégsem erre kanyarodik a világ, akkor a megállapodásokat ennek megfelelően módosítani kell.

A kormányfő hangsúlyozta, bízik benne, erre nem lesz szükség, mert a kormány makrogazdasági várakozásai teljesülnek.

Kitért arra, hogy a megállapodás sikere a szakszervezetek és a munkaadók államvezetési képességén is múlik, hogy a részérdekeket az egész lerombolása nélkül tudják érvényesíteni. Ha nincs nemzeti gondolkodásmód, előállhat az a helyzet, hogy az egyik vagy a másik fél jól jár, de a többség rosszul. Kell, hogy legyen

egyfajta nemzeti elkötelezettség az egész iránt

– mondta.

A kormányfő figyelmeztetett: a megállapodás végrehajtása nem lesz egyszerű. 

Ha azon a fordulatszámon teljesít a magyar gazdaság, mint tavaly, meg tavalyelőtt, abból nem lehet kitermelni az emelést. Ehhez a vállalatok menedzsmentjének, az érdekképviseleteknek, maguknak a munkásoknak is többet kell hozzátenniük a gazdasági növekedéshez, mint a megelőző években

– magyarázta.

Orbán Viktor nagy kérdésnek nevezte, hogy ki tudja-e termelni a magyar gazdaság ezt a jövedelmet. Kijelentette: a magyar kormány

áll rendelkezésre olyan intézkedések meghozatalában, amelyek lehetővé teszik a vállalkozók számára, hogy ilyen bérszínvonal mellett is nyereségesen tudják működtetni a vállalataikat.

Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára is rendkívül ambiciózusnak értékelte a hároméves bérmegállapodást, hiszen a tavalyi év szörnyű inflációja után idén nagyon szerény növekedés várható, és két ilyen nehéz év után tudtak abban megállapodni, hogy jövőre 7 százalékkal növelik a garantált bérminimumot és 9 százalékkal a minimálbért. Ez utóbbinál 2026-ban 13, 2027-ben pedig 14 százalékos emelést vállaltak.

A VOSZ főtitkára szerint üzleti tervként közelítve meg a bérmegállapodást nem csak a vállalkozásoknak, hanem a munkavállalóknak és a kormánynak is van házi feladata.

Hiszen a munkaadóknak versenyképesebbnek és termelékenyebbnek kell lenniünk és be kell hozniuk a legkorszerűbb technológiákat, alkalmazni a mesterséges intelligenciát, valamint elmenni a digitalizáció és a robotizáció irányába. Ugyanakkor a munkavállalóknak is nyitottnak kell lenniük a képzésekre és arra, hogy befogadják ezeket az új technológiákat.

Rámutatott, a kormánynak is sok feladata van: amellett, hogy hozzájárul anyagilag a béremeléshez, olyan programok indítására is szükség van, mint például a hazai kis- és középvállalkozásoknak szánt Demján Sándor program, a finanszírozást tekintve pedig fontos a Széchenyi-kártya program folytatása. Mindezek mellett a nagy vállalatokat sem szabad elfelejteni és olyan innovatív és befogadó gazdasági környezetet kell kialakítani, amelyben ezek „a szép számok megvalósíthatóak” – fogalmazott Perlusz László.

Hároméves bérmegállapodás

Az NGM arról tájékoztatása szerint a kormány teljesítette a 21 intézkedésből álló Új Gazdaságpolitikai Akcióterv első pontját: létrejött a munkavállalói és munkáltatói érdekképviseletek hároméves bérmegállapodása a minimálbér és a garantált bérminimum tekintetében. Ennek eredményeként a minimálbér 2025-ben 9 százalékkal, 290800 forintra, 2026-ban 13 százalékkal, 328600 forintra, 2027-re 14 százalékkal, 374600 forintra emelkedik. A kormány a bérmegállapodással érdemben hozzájárul a jövedelmek vásárlóerejének növeléséhez, valamint ahhoz, hogy a gazdasági bővülés eredményeiből a társadalom lehető legszélesebb köre részesüljön – tették hozzá. 

Akik döntöttek

A megállapodásra a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) tagjai, vagyis a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája, a Munkástanácsok Országos Szövetsége, a Magyar Szakszervezeti Szövetség, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége, az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége, valamint Magyarország Kormánya között. A történelmi megállapodás aláírására a miniszterelnök jelenlétében került sor.

Szintén a Nemzetgazdasági Minisztériumtól tudtuk meg, hogy a kormány a bérmegállapodás biztosítása érdekében segíti azon munkáltatókat, akik minimálbérrel foglalkoztatnak munkavállalókat. Nekik "csúsztatva" kell majd fizetniük a megnövekedett szociális hozzájárulási adót, tehát 2025-ben a 2024-es, 2026-ban a 2025-öst, míg 2027-ben a 2026-os értéknek megfelelően kell befizetniük. A bérnövekedési pálya sikeres megvalósításához a munkáltatók termelékenységének és hatékonyságának további növelésére van szükség. Ezért a kormány az Akcióterv részeként megvalósuló Demján Sándor Program keretében mintegy 1410 milliárd forinttal támogatja a hazai kis- és középvállalkozások fejlődését, növekedését.

A tárca közlése szerint a megállapodás garantálja, hogy jövőre is nagymértékben emelkedjen a fizetések vásárlóereje, hiszen a minimálbér 2025-ös 9 százalékos emelkedése és a dinamikus bérnövekedés jelentősen meghaladhatja a várhatóan három-négy százalékos infláció mértékét. Úgy látják, a bérek tartós és érdemi emelkedése hozzájárul a fogyasztás bővüléséhez, ezáltal pedig ahhoz, hogy a magyar gazdaság 2025-ben 3 százalék feletti növekedést érjen el.

Címlap- és borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök (b5), Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter (j4), Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára (b3), Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) alelnöke (b4), Zs. Szőke Zoltán, az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége (ÁFEOSZ-COOP Szövetség, KÉSZ) elnöke (b2), Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára (b), Mészáros Melinda, a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának elnöke (j3), Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke (j2) és Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke (j) a kormány és a munkaadói, valamint a munkavállalói oldal közötti hároméves bérmegállapodás aláírásán a Karmelita kolostorban 2024. november 25-én. (MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)