Ha egyből a lényegre térne:
- Munkahelyükön kaptak rajta az idős főorvoson és asszisztensén
- Fekete péntek a magyar kórházakban, ilyen még nem történt soha
- Megadta magát a kormány Brüsszelnek: jöhet a szuperolcsó áram
- Betegek tízezrei kerülnek veszélybe egy változás miatt
...további részletek a cikkben!
A Nemzeti Védelmi Szolgálat feljelentése alapján a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Osztálya üzletszerűen elkövetett vesztegetés elfogadása bűntett megalapozott gyanúja miatt indított büntetőeljárást egy nyíregyházi főorvos és asszisztense ellen. A nyomozók az egészségügyi dolgozókat a munkahelyükön érték tetten 2023. november 21-én, ahonnan a rendőr-főkapitányságra előállították és a bűncselekmény elkövetésének gyanújával kihallgatták őket. A megalapozott gyanú szerint a betegektől és azok hozzátartozóitól rendszeresen fogadtak el hálapénzt, miközben állami egészségügyi jogviszonyban jártak el. A jogszabály által tiltott pénzügyi juttatások elfogadásával a főorvos és az asszisztens rendszeres jövedelemre tettek szert.
Magyarországon 2021 óta az egészségügyben tilos hálapénzt adni és elfogadni is. Pintér Sándor belügyminiszter nemrégen az orvosi kamarával történt egyeztetés során azt mondta, azért vagy szükség a köz-és magánellátás szétválasztására, mert még mindig nagyon sok bűncselekményre derül fény a betegellátás során.
Bővebben--->
Közben soha nem látott szintre emelkedett októberben a kórházak adósság, a mostani volt a fekete péntek az egészségügyi intézmények számára. A legfrissebb adatok szerint a kórházi adósságok elérték a 125 milliárd forintot a szeptember végi 110 milliárd forint után, ami jelentős emelkedés. Egy hónap alatt 15 milliárddal nőtt az intézmények kintlévősége, és ez rosszabb, mint amire számítottak az orvostechnikai beszállítók, mondta az Economxnak Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára. December végére a tartozásállomány meghaladhatja a 135 milliárd forintot is.
Ez csak tűzoltás
A jelentős emelkedés mögött az állhat, hogy az év vége felé már számítanak a kórházak az adósságrendezése, ami idén már meg is jelent a Magyar Közlönyben. E szerint 90 milliárd forint összegben kórházkonszolidáció keretében rendezik az intézmények adósságát a költségvetésből.
Ilyenkor a kórházak gyűjtögetik a számláikat – fogalmazott Rásky László. Amelyik intézmény korábban rendezte a számlái egy részét, az október vége, november eleje felé rendszeresen már nem fizet a beszállítóknak, gyűjtögeti az adósságot. A jelenlegi adósságrendezés egyébként az OSZ szerint tűzoltás, erről itt írtunk bővebben.
Sajnos – írtuk meg – a visszaélések a gyógyászati segédeszközök felírásánál is jelen vannak, így akkora a szigor, hogy betegek tízezrei nem jutnak hozzá, az egészségbiztosító a Népszava szerint így 10 milliárdokat spórol. Idén gyógycipőből 92 ezerrel, speciális sebkötöző anyagokból több mint egymillió darabbal kevesebbet írtak fel, mint a múlt év azonos időszakában.
Megadta magát a kormány Brüsszelnek: jöhet a szuperolcsó áram
A költségek és kiadások nem csak a kórházak esetében volt téma. Kiderült, hogy 2025 végéig átalakítja a kormány a rezsicsökkentést. Ezután a lakossági fogyasztók és a mikrovállalkozások dinamikus árképzéssel köthetnek önkéntes villamosenergia-vásárlási szerződést a már meglévő egyetemes szolgáltatás mellett.
Az Európai Bizottság csütörtökön jóváhagyta Magyarország számára a REPowerEU fejezettel kiegészített helyreállítási alapot. A következő hónapokban 1 milliárd euró előleg folyósítása kezdődhet meg, erre azonban a következő hetekben az uniós pénzügyminiszterek tanácsának is rá kell bólintania.
A most vállalt reform már a nyáron megjelent abban a dokumentumban, ami arról a 14 reformról és beruházásról szólt, amibe a 2600 milliárd forintnyi forrást a kormány fektetné. A most megelőlegezett összeg programja erősen fókuszál a zöld gazdálkodásra, még az uniós minimum elvárásnál is nagyobb mértékben.
Ennek részét képezi a korábbi dokumentumban is ismertetett, átalakított rezsicsökkentés. Mivel az Európai Bizottság csak abban az esetben fogadja el bármely tagállam frissített helyreállítási tervét, ha az kellően teljesíti az egyes országoknak megfogalmazott országspecifikus ajánlásokat – írja a Portfolio.
Magyarország országspecifikus ajánlásai között szerepel a rezsicsökkentési rendszer átalakítása, mivel az sok költségvetési pénzt emészt fel jelen formájában.
A Balatont is majdnem buktuk, nem csak az uniós pénznél van para?
Egy hajszálon múlt, hogy ne legyen Balatonunk. Az irodalom, a csatornaépítés és a vasútmérnökök kemény munkája is hozzájárult a Balaton mai arculatának a kialakulásához. A tó körül élő lakosság kezdetben a lecsapolást támogatta, a reformkor azonban mindent megváltoztatott.
Nyári Krisztián arra vállalkozott, hogy bemutassa, hogyan vált néhány generáció alatt nyaralóhellyé és a magyar identitás részévé a Balaton, továbbá hogyan úszta meg a tó, hogy lecsapolják?
Az előadó sorra vette a klasszikus magyar ételeket – gulyás, halászlé, túrós csusza – és az országunkra olyan jellemző helyszíneket, amelyeket a magyar identitás részének tart. Ilyen a Balaton is. Mindezekben az a közös, hogy mindegyiket a XIX. században találták ki, akárcsak a magyar irodalmi nyelvet, a magyar zenét – írja a likebalaton.hu.
A magyar tenger elnevezés Kazinczy Ferenctől származik, aki a Magyarország geografikája című művében először hívta így a Balatont 1775-ben. A tó felfedezőinek sorában a legfontosabb figura a keszthelyi kötődésű Festetics György, aki 1801-ben megalapította a városban Európa első, felsőfokú mezőgazdasági intézményét, költőversenyt szervezett és megteremtette a balatoni hajózást, közel negyven hajóval.
Kis híján lecsapolták a „gyilkos állóvizet”
A tó körül élő lakosság kezdetben a lecsapolást támogatta, a reformkor azonban mindent megváltoztatott. A XIX. század első felében a környéken lakók véleménye az volt, hogy a tó egészségtelen, gőz bűzölög belőle: egyfajta gyilkos állóvíznek tartották.
A reformkorban azonban Balatonfüred vált az egyik legfontosabb találkozási ponttá a kulturális élet szereplői számára, valamint felfedezték a gyógyvizek jótékony hatásait (füredi savanyú víz) is. A tóban való fürdőzés még akkor sem volt opcionális, hiszen a reformkor kezdetén szinte senki sem tudott úszni.
Jó hír, hogy a Balatont végül nem csapolták le, sőt évről évre rengeteg magyar utazik oda nyaralni. Vannak azonban olyanok is, akik a szomszédos országokat választják nyaralásuk, vagy éppen a telelés céljából. Ők megőrülhetnek, ha megtudják, hozzánk képest Ausztriában milyen olcsó lesz az egynapos matrica.
Az új uniós szabályozás értelmében 2024. március 25-ig valamennyi tagállamnak kötelező lesz bevezetni a 24 órás autópálya-matricát, Magyarország ezt 2024. március 1-től vállalta. Az Economx is megírta, hogy
az új 1 napos matrica 5150 forintba kerül majd.
Az Építési is Közlekedési Minisztérium (ÉKM) arról számolt be, hogy a számításoknál az augusztusi inflációs adatot vették irányadónak a jövő évi autópálya-matricák árának megállapításához, ez pedig 16,4 százalék volt.
Ennek alapján viszonylag gyorsan ki lehetett számítani, hogy jövőre, tehát 2024-ben a D1-es országos éves matrica 57 260, a megyei pedig 6660 forint lesz. Ausztriában szinte utánunk dobják a matricákat.
Megnéztük mi a helyzet ennek kapcsán a szomszédban. 2024-től:
- Az egynapos matricáért 8,60 eurót, azaz nagyjából 3260 forintot kérnek el.
- Az éves matrica ára 2024-ben nem változik, 96,40 eurót (36 500 forintot) kell fizetni érte.
További cikkekért kattintson ide, ha megteszi, azt is megtudhatja, hogy Szoboszlai Dominik mire cserélte le a Mercedesét és mennyit fogyaszt az új cirkáló.
Kövesse az Economx.hu-t!
Értesüljön időben a legfontosabb gazdasági és pénzügyi hírekről! Kövessen minket Facebookon, Instagramon vagy iratkozzon fel Google News és YouTube-csatornánkra!
Gazdasági hírek azonnal, egy érintéssel
Töltse le az Economx app-ot, hogy mindig időben értesülhessen a gazdasági és pénzügyi világ eseményeiről!
Kérjen értesítést a legfontosabb hírekről!