Három perc alatt végigfuthat azokon az írásokon, amiket a hét legfontosabb gazdasági, közéleti történéseinek gondol az Economx szerkesztősége. Ha nagyon siet, alább pontokba szedve, ami a sajtóban pörgött az elmúlt napokban:

Vészharangot kongatnak a németországi építőiparban, miután az ágazat mínusz 3,5 százalékos árbevétel-előrejelzéssel indította az évet, tavasszal pedig elmaradt a várt, enyhe emelkedés, sőt, a legtöbb részterületen tovább zuhannak a megrendelések. A folyamatosan romló kilátások miatt az építőipari cégek immár drasztikus lépést terveznek: kedden bejelentették, hogy a zuhanó eredmények miatt idén jelentős leépítésekre készülnek. Eszerint Németország szerte mintegy tízezer építőipari munkahely szűnhet meg az elkövetkező hónapokban, ami rossz hír a magyar vendégmunkásoknak is, mivel hagyományosan ez az egyik terület, amely a legtöbb külföldi munkavállalót felszívta az elmúlt években.

A köztársasági elnök is reagált a vádakra

Dobrev Klára hivatali visszaélés, csalás és más bűncselekmények miatt tett feljelentését korábban az ügyészségen.   A Szegedi Regionális Nyomozó Ügyészség a 2024. június 6. napján kelt határozatával elutasította Dobrev Klára hivatali visszaélés, csalás és más bűncselekmények miatt tett feljelentését. 

Az ügyészség közleményében arról ír, hogy Dobrev Klára feljelentése szerint Sulyok Tamás köztársasági elnök a 2014. és 2019. közötti időszakban alkotmánybíróként jogosulatlanul vette fel a fizetését, mert nem jelentette be az összeférhetetlenségét. Sulyok Tamás a feljelentő állítása szerint ezzel a magatartásával csalást és hivatali visszaélést követett el. A köztársasági elnök egy videóval reagált a vádakra Facebook-oldalán, amelyben Nemcsák Károly, Oberfrank Pál, Eperjes Károly, Kásás Zoltán és Ókovács Szilveszter is a köztársasági elnöknek járó tiszteletről beszélt.

Elképesztő, mit csinált a kormány az uniós pénzekkel

Navracsics Tibor, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium (KTM) vezetője a Macronomx Meetup szakmai konferencián tartott beszéde után portálunkkal közölte, az 55 százalékos blokkolások ellenére is, Magyarország már 1,6 milliárd euróhoz jutott uniós forrásokból.

A 2021-2027-es időszakban a minket megillető 22 milliárd euróból 1,6 milliárd eurót, tehát az uniós források 7,4 százalékát kapta meg eddig Magyarország, ez azt jelenti, hogy a tagállamok között időarányosan a TOP 8-ban van, ami kifejezetten jó eredmény

– válaszolta az Economx érdeklődésére a miniszter. 

Mindezt úgy, hogy három operatív program esetében (IKOP, KEHOP, TOP) továbbra is fennáll az 55 százalékos felfüggesztés, más programok pedig utófinanszírozási projektek, amelyeket a magyar büdzsé teljesítőképességének megfelelően fog kiírni a kormányzat. 

Forrongó hangulat Brüsszelben: Ezért figyel most mindenki Magyarországra

Ahogy közeledik a magyar EU-elnökség, Brüsszelben egyre nő az érdeklődés Magyarország iránt. Az európai parlamenti választások előtt állunk, és az új összetétel komoly hatással lehet a jövőbeli politikai és gazdasági irányvonalakra. A magyarok aktivitása és a védelmi ipar megerősítése kiemelt figyelmet kap, miközben az Európai Unió (EU) jövőbeli stratégiája formálódik – mondta az Economx kérdésére Ladányi Ármin, az EuroAtlantic brüsszeli irodájának vezetője. Interjú.

Az előző, 2014-2020 közötti uniós ciklusban Magyarország a második helyen végzett a források lehívásának eredményességét tekintve.

A 98 százalékos magyar arányt csak Csehország teljesítette túl, 98,2 százalékos szinttel.

Egyre több a kiemelkedő nyugdíj 

Az elmúlt öt évben tovább mélyült az anyagi szakadék a nyugdíjasok között és a folyamat egyre inkább felgyorsult. 2020-ban még háromezer olyan nyugdíjas, illetve más nyugellátásban részesülő személy sem volt, akinek a havi járandósága a félmillió forintot meghaladta volna. 2024-ben már több mint 60 ezren vannak, ennyien élnek egyébként Sopronban. Közben pedig van 181 ezer öregségi nyugdíjas is, akinek még a 120 ezer forintot sem éri el a nyugellátása – írja a Pénzcentrum.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adataiban látszik, hogy mekkora különbségek alakultak ki nyugdíjas és nyugdíjas között. 

Egy év alatt 71 százalékkal nőtt az 500 ezer forint feletti nyugellátásban részesülők száma. Arányuk az ellátásokra jogosultak között 1,6 százalékról 2,7 százalékra emelkedett.

A legmagasabb 500 ezer forint feletti sávban több mint 60 ezren vannak. Egészen pontosan, ha az öregségi nyugdíjasokat nézzük, akkor 500 és 600 ezer forint között csaknem 35 ezer, 600 ezer forint felett pedig több mint 24 ezer idős kap juttatást.

Újabb utazási iroda dobta be a törölközőt, 65 ezer utasnak oda a nyaralása

Európa harmadik legnagyobb utazásszervezője jelentett fizetésképtelenséget, az FTI csoport a koronavírus-járvány alatt került szorult helyzetbe.

Arányaiban a leginkább a 300-350 ezer forint közötti ellátásban részesülők tábora nőtt 5,8-ról 7,4 százalékra, de a 350-400 ezer forint közötti járandósággal rendelkezők aránya is 3,3-ról 4,5-re emelkedett.

Kilyukadt a postás táskája

A Magyar Postánál a termékek és szolgáltatások összes értékesítésének nettó árbevétele 246,48 milliárd forint volt tavaly az egy évvel korábbi 230,26 milliárd után – derült ki az állami cég éves beszámolójából.

Ebből 230,81 milliárd forint volt a belföldi forgalom, 15,67 pedig az export. Az árbevétel nőtt, de a profit jelentősen csökkent, miután az adózott eredmény során látható 1,95 milliárd forintot árnyalja, hogy egy évvel korábban még 6,62 milliárd volt a nyereség.

  • A főbb tevékenységeket vizsgálva belföldön a legtöbbet a levéltermékek hoztak a legtöbbet, 111,93 milliárd forintot a konyhára (szemben a tavalyelőtti 102,32 milliárddal),
  • de a pénzforgalmi szolgáltatások is generáltak 63,86 milliárdos árbevételt (míg 2022-ben 54,63-at),
  • a logisztikai termékek pedig 32,51 milliárdos forgalom mögött álltak (egy évvel korábban 31,18).

A kisebb súllyal bíró tételekkel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy az előfizetéses hírlapterjesztési piac folyamatos zsugorodásával összefüggésben 2023. május 31-én kivezették a postahelyi hírlapárusítást, de a kereskedelem visszaesését ugyancsak a termékkivezetések okozták, miután tavaly júniustól már csak a posta profiljába jobban illő képeslapok, papíráruk és nyomtatványok értékesítése folytatódott, búcsút intettünk az élelmiszereknek, könyveknek, ajándékoknak és játékoknak.

Kedvezőtlenebb eredménymutatók

A Magyar Posta éves beszámolójának kiegészítő mellékletében az áll, hogy az összes bevétel (amiben a nettó árbevétel mellett az egyéb, továbbá a pénzügyi bevétel is szerepel) 283,73 milliárd forintra rúgott, 5,5 százalékkal felülmúlva az előző évi értéket (268,93 milliárd). Ugyanakkor az üzleti eredmény alacsonyabb volt az előző évhez viszonyítva, melynek következtében a bevételarányos üzleti eredmény 1,27 százalékponttal, a sajáttőke-arányos üzleti eredmény pedig 3,02 százalékponttal kedvezőtlenebbül alakult.

Durván drágulhat a fagyi és a lángos

A tavalyi árakhoz képest 10-15 százalékkal drágulhat idén a fagyi, így 500-600 forintra rúghat egy gombóc ára, frekventáltabb helyeken ennél többet is elkérhetnek. A lángos ára pedig ezer forint felett alakulhat. A legtöbb árusítóhely ugyanakkor igyekszik, hogy árszintjükkel ne lépjék át a vendégek ingerküszöbét – jelezték lapunknak az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzői. A szakértőkkel azt is megnéztük, nemzetközi összehasonlításban mennyire számítanak borsosnak a hazai strandétel-árak.

Sorban vadásszák le a menekülő oroszokat

Látványos dróntámadást hajtottak végre az ukránok az orosz hadsereg katonai konvoja ellen – derül ki harctéri felvételekből. Az offenzíva abból a szempontból tűnik igazán vakmerő húzásnak, hogy az orosz csapatokat a határ túloldalán, attól nagyjából 3 kilométerre érte a csapás - jelentette az Ukrainszka Pravda a DeepState telegram csatorna alapján.  A videón látható, hogy a teherautókból álló konvoj szinte magatehetetlenül ácsorog az úton, és egyenként csapódnak beléjük a lövedékek. Jónéhány igyekezett közülük fedezékbe menekülni, de az ukrán drónirányítás figyelmét ők sem kerülhették el.

A jelentések szerint komoly hadifelszerelés nem volt a teherautókon. A konvoj megállítása ugyanakkor végzetes hibának bizonyult, amit az ukránok ki is használtak. 

Vészesen közel minden idők legnagyobb fegyveres konfliktusa

A Tajvani-szorost övező geopolitikai válság lehet a legkritikusabb pontja az amerikai-kínai kapcsolatoknak: a helyzet eszkalálódása nyílt katonai összecsapáshoz vezethet a két nagyhatalom között.

Az ukrán hadsereg főparancsnoka a minap arra figyelmeztetett, hogy Oroszország növeli csapatkoncentrációját a harkivi régióban, ahol a Moszkva jelentős előretörést ért el a tavaszi offenzíva során.

Európai roham a fegyverekért

Az orosz-ukrán háború felnyitotta a tagállami és az uniós döntéshozók szemét, és most már eurómilliárdokat költenének védelempolitikára, a lőszerektől kezdve, a dróntechnológián át egészen az űriparig. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a haderőfejlesztés üzlet, méghozzá a civil vállalkozói szektor számára is. Ezekről is beszélgettünk az Economx Podcast legfrissebb adásában Siklósi Péter korábbi védelempolitikáért és tervezésért felelős helyettes-államtitkárral és Fellegi Áronnal, az EuroAtlantic Zrt. Európai uniós ügyekért felelős alelnökével.

Az SPD „keserű vereséget" szenvedett, a jobboldal tarolt a sógoroknál 

Míg Hollandiában, Írországban és Szlovákiában már leadták a szavazatokat, további húsz uniós ország mellett Németországban és Ausztriában is vasárnap döntöttek arról, hogy kik képviseljék az állampolgárokat a strasbourgi székhelyű Európai Parlamentben. Az előzetes eredmények 18 órára megszülettek, ünnepelnek a jobboldali-konzervatív erők. Az Európai Parlament által közzétett előrejelzés szerint egyébként nem várható komoly változás a testület összetételében. Bővebben>>>

Kutyának sem kellenek az elektromos autók

Werner Olle autópiaci szakértő szerint körülbelül 100 ezer elektromos autó áll Németországban úgy, hogy nem tudják őket eladni.

A Totalcar cikke szerint Olle úgy gondolja, hogy ezek az autók a közeljövőben nem is fognak a vásárlókhoz kerülni a kereslet hiánya miatt.

Ezek a járművek jelenleg a gyárak közelében található parkolókban vagy a kereskedőkénél várakoznak arra, hogy valaki megvegye őket. A szakértő szerint mindez annak köszönhető, hogy az elektromos autókra igényelhető támogatás megszűnt, így elapadt a kereslet.

Mindeközben a német elektromosautó-export az elmúlt évben jelentősen megnőtt, a gyártók 786 ezer autót exportáltak összesen 36 milliárd euró értékben, ami 58 százalékos növekedést jelent a megelőző év adataihoz képest. A tisztán elektromos autók exportbeli részaránya körülbelül 25 százalék volt.

Megállt a Wall Street szíve, Buffett a haját tépte, ahogy 99 százalékot zuhant

Amikor a Keith Gill vezette mémrészvény mánia a hét elején új lendületet vett, a Berkshire Hathaway „A" szériájú részvényeinek árfolyama pillanatok alatt több, mint 99 százalékot zuhant. Van összefüggés, vagy csak véletlen egybeesés? - tette fel az Economx cikkében. 

Szerkesztőink ajánlatait olvashatták – iratkozzanak fel hírleveleünkre (nem járnak rosszul), vagy tekintsék meg az Economx további híreit, hallgassák/nézzék podcastjainket, olvassák a blogokat,  kommenteljenek a social-felületeinken.