Nehéz helyzetben vannak idén a gazdasági elemzők, főleg, ha előrejelzéseket kell alkotniuk, ugyanis ahogy az Egyesült Államok hektikussá vált gazdasági politikája, az orosz-ukrán háború lezárása is bizonytalan. 

Mindenesetre az Erste elemzői most úgy látják, hogy két év stagnálást követően idén újra bővülhet a magyar gazdaság teljesítménye. A külső környezet továbbra is bizonytalan, a növekedés motorja így elsősorban a fogyasztás lehet, illetve az év második felében termelésbe lépő új gyártókapacitások fejthetnek ki szabad szemmel is látható pozitív hatást. Úgy látják, a legnagyobb problémát továbbra is az általános bizalomhiány jelenti. A fogyasztói- és az üzleti bizalmi indexek is azt mutatják, hogy a gazdasági szereplők a kilátásaikat tekintve összességében még mindig pesszimisták.

Kapcsolódó

Kép: Erste

Mindezek alapján a tavalyi 0,5 százalékkal szemben idén 2 százalékkal nőhet a magyar GDP. 

Ennél jelentősebb konjunktúrára legkorábban 2026-ban számítanak, 3,6 százalékos bővüléssel.  

Ugyanakkor ez a növekedés egyáltalán nem gránitszilárdságú. Ahogy arra egy háttérbeszélgetésen bemutatott elemzésben rámutattak, miközben csökkenni kezdett az európai és amerikai szolgáltató ipar teljesítménye, a belengetett vámok épp a termékeket előállító ipari termelésre hathatnak közvetlenül negatívan, így aztán a termelő tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatások is az intézkedések áldozatául eshetnek. 

Magyarországon miniszterelnöki szintre delegálták az infláció elleni harcot, így sok szempontból kiemelt fontosságú annak hatékonysága. Emlékezetes, januárban és februárban 5,5 illetve 5,6 százalék lett a pénzromlás mértéke. Különösen kedvezőtlen, hogy a maginfláció februárban elérte a 6,2 százalékot, ami a tartósabb inflációs tendenciákat illetően is erősödő árnyomást mutat a magyar gazdaságban. Az élelmiszerek látványosabb drágulása mellett intenzív átárazások mutatkoztak a piaci szolgáltatások esetében tükrözve a béremelkedés hatásait, a helyreálló fogyasztói keresletet és az általánosan magas szinten lévő inflációs várakozásokat. Az idei éves átlagos infláció ezért a korábban vártnál magasabb, a tavalyi 3,7 után 5,5 százalék lehet – mutatták be. 

Az elemzők most úgy látják, hogy bőven a Magyar Nemzeti Bank inflációs sávja fölött,

5,5 százalékos lesz a 2025-ös áremelkedés,

míg 2026-ban várhatóan 3,8 százalékos inflációval kell együtt élnünk.

Az Ersténél úgy látják, hogy az euró/dollár árfolyamban bekövetkező fordulat segítette a forintot az év eddig eltelt részében, az euró/forint árfolyam viszont a következő időszakban a 400-410-es sávban stabilizálódhat. Középtávon ugyanakkor a forint lassú leértékelődésére lehet számítani, az inflációs különbözet éves szinten átlagban 1,5-2 százalékos nominális forintleértékelődést hozhat. Az euró/forint árfolyam 2025 őszére 410 forint fölé emelkedhet. 

Az viszont jó hír, hogy az elemzők szerint a kormányzat eddig bejelentett jóléti intézkedései jórészt SZJA oldalról befolyásolják majd a bevételi oldalt, és azt valószínűsítik, hogy hogy ezzel összefüggésben emelte a kormány a 2026-os hiánycélt a GDP 2,9 százalékáról 3,5 százalékra. Úgy látja, az eddigi intézkedések okán nem fog elszabadulnia a költségvetési hiány.