A középtávú jövőnket meghatározó menetelés előtt Orbán Viktor meghatározta a kiindulópontot is: „a helyzet, a célok és az eszközök világosak: a magyarok jobban élnek, mint a Gyurcsány-korszakban, de nem olyan jól, mint szeretnénk. Azt akarjuk, hogy Magyarország Európa egyik legjobb országa legyen. Erős, biztonságos, jómódú, amelyre elismeréssel tekintenek a világban. Van egy egész jó tervünk ehhez”.
Orbán Viktor: „A kezdő lépés az, hogy az elsők között értjük meg és látjuk át a világrend változását”
Az új világrend kialakulásának, és/vagy a jelenlegi status quo felbomlásának kérdése régóta foglalkoztatja a kormányzat gazdaságpolitikáját. Már évekkel a koronavírus-világjárvány előtt Orbán Viktor a kínai beruházások magyarországi megjelenése kapcsán is többször kiemelte, a kialakulóban lévő új világrendben Ázsia és benne Kína szerepe jelentősen megnőtt, és a jövőben is nőni fog. Sőt, 2017 novemberében egy közép-kelet-európai gazdasági és kereskedelmi fórumon egyenesen arról beszélt:
üdvözli, hogy az új világrend részeként Kína a térség fejlesztésében és fejlődésében jelen kíván lenni.
Ez a narratíva továbbra is elkíséri a kormányfő kommunikációját, azonban a pandémia okozta gazdasági válság, majd az energiaválság, az inflációs sokk, és Oroszország háborúja viszont kissé borúsabbá változtatta a jövőképet. Így például Szijjártó Péter külügyminiszter néhány hete már így láttatta az egykori reményeket: „az, hogy új világrend van kialakulóban, teljesen egyértelmű. Hogy hogyan néz majd ki ez a világrend, ma még teljesen bizonytalan. Sajnos komoly a veszélye annak, hogy a világ újra blokkokra fog osztódni. Ez nekünk nagyon rossz lenne – ebben van történelmi tapasztalatunk.”
Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója egy minapi könyvbemutatón már inkább negatív aspektusból mutatott rá a folyamatra: „a világpolitika, a világgazdaság szereplői fokozatosan ismerték fel a világrend felbomlását, amely mostanra minden hatalmi központ számára nyilvánvalóvá vált. Ez a többi között a gazdasági, infrastrukturális kapcsolatok leépülésével is együtt jár.” A miniszterelnök tanácsadójaként is számontartott politikus szerint ideológiáktól mentes, realista, pragmatikus nemzeti érdek alapján kell részt vennünk a kialakuló új világrendben, és csak ez vezethet el oda, hogy Magyarország ennek kulcsállamává válhat.
Az pedig csak a beszéd különös pikantériáját szolgáltatja, ahogy az Európai Unióról beszélt Orbán Viktor:
az afrikaiak – hogy segéderőket is bevonjunk – azt mondják: ismerd ki a fát, mielőtt nekitámaszkodsz.
Pásztor Szabolcs: hídszerepet tölthet be Magyarország
„A világgazdaságban a magyar gazdaság elemi érdeke, hogy azonosítsa és megtalálja a versenyképes és nagyobb felvevőpiacokat, és azokkal jól működő kereskedelmi kapcsolatokat alakítson ki. Évtizedeken keresztül a nyugati világ volt a fejlődés motorja, de leginkább a hetvenes évektől kezdődően a gyártás és az összeszerelés relokációjának köszönhetően számos fejlődő ország kapcsolódott be a globális termelésbe, melynek eredménye az lett, hogy a már fejlett ország GDP-je alacsonyabb, mint a fejlődő és feltörekvő országok hasonló mutatója. Ez nem azt jelenti, hogy Ázsia gazdagabb, mint Észak-Amerika, hanem azt, hogy ma már nem csak egy fejlődési gócpont azonosítható a világgazdaságban. Magyarország akkor tud jól alkalmazkodni a világrend változásához, ha továbbra is azonosítja a világgazdaság rezdülését, igyekszik diverzifikálni az exportstruktúrát, enyhíteni tudja az export erős földrajzi koncentrációját és törekszik továbbá arra, hogy keleti tőkebefektetéseket is vonzzon. Ha jól egyensúlyoz az ország, akkor hídszerepet tölthet be.”Orbán Viktor: „Második lépésként mi alkalmazkodunk leggyorsabban a megváltozott helyzetekhez. Ravaszak leszünk, fürgék és szívósak”
A miniszterelnök a nemzetközi beruházások megszerzése kapcsán tette ezt az ígéretét, és a beszédében erre a versenyhelyzetre többször is utalt. Mint mondta, a beruházásokért folyó diplomáciai küzdelem leginkább a nyílt vízi úszóversenyekhez hasonlít, ahol úszás közben verekedni, de legalábbis lökdösődni kell. Illetve Orbán Viktor szerint
időtlen idők óta most először nem követői vagyunk egy technológiai forradalmi átalakulásnak, hanem globális éllovasai. És ezzel megmentjük az autógyárainkat is.
Arról is beszélt, hogy Debrecenben olyan elektromos autót gyártunk majd, ami még nincs a világpiacon, illetve a világ legnagyobb elektromosautó-gyártója is Szegedre hozza első európai gyárát. A magyar autóipari termelés értékét több mint 13 ezermilliárd forintra becsülte. Orbán Viktor világszínvonalúnak nevezte a hazai gyógyszeripart, a vetőmagtermelést, az élelmiszeripart, az infokommunikációt és az autógyártást. Ezért a magyarországi zöld autóipari átállás hatalmas technológiai és politikai siker – jegyezte meg. Ugyanakkor az árnyalja a hatalmas politikai siker eredményét, hogy
Orbán Viktor az évértékelőjében egyetlen alkalommal sem mondta ki az akkumulátor szót.
Pásztor Szabolcs: Jobb környezetet kell biztosítani, mint nyugaton
„Magyarországon kívül (is) éles a verseny a zöld energiát tárolni képes rendszereket gyártó vállalatok elcsábításáért, és több nyugat-európai ország ennek egyértelmű lázában ég. Akkor tudunk érdemben versenyezni a nyugat-európai országokkal, ha összességében jobb üzleti környezetet kínálunk. Ebbe bele tartoznak az adók (társasági és személyi jövedelemadó) és azok megfizetésének átláthatósága, a versenyképes munkaerő, az EU-s belső piac elérhetősége, a logisztikai rendszerek fejlettsége, az innovációs potenciál, a magas digitalizáltság, de még a kormányzat elkötelezettsége és támogatása is. Ezek együttesen adnak egy összképet a multinacionális vállalatok számára. Akkor pedig, ha ez az összkép jó és meggyőző, akkor Magyarországon történik a tőkebefektetés nem pedig a versenytársaknál.”Orbán Viktor: „Harmadik lépés, hogy kimaradunk a háborús és szankciós politikából, és ellenállunk a blokkosodásnak, ami maga az új hidegháború”
A fenti kijelentés leginkább a Kínával és Oroszországgal meglévő és megőrzendő kapcsolatokra vonatkozik. Pont az évértékelő előtti napokban látogatott hazánkba Vang Hsziao-hsziang közbiztonsági miniszter Kína és Magyarország közti diplomáciai kapcsolatok 75. évfordulójának apropóján, és egyezett meg Orbán Viktorral arról, hogy a két ország elmélyíti a kapcsolatokat a bűnüldözés és a biztonság terén is.
A blokkosodással szemben a konnektivitás lehet eszköz. Egyébként nemrég az Oeco-Index kapcsán nyilatkozta azt Csepeti Ádám stratégiai ügyek koordinációjáért felelős helyettes államtitkár, hogy a blokkosodó, átalakuló világban mindenki keresi a helyét, és ennek a folyamatnak a vesztese lehet Európa. Szerinte erre egy sajátos magyar válasz az, hogy pragmatikus alapon készek vagyunk mindenkivel együttműködni. Egyaránt kötnek kelethez és nyugathoz, és erről a szerepről a jövőben sem akarunk lemondani – szögezte le Csepeti Ádám. Az Oeco-Index azokat az ország-mintázatokat is megmutatta, amelyek Magyarország számára fontosak, ilyenek a látványosan feltörő arab-térségek, a közel-keleti országok, valamint a BRICS-államok is. Kovács Attila, az Alapjogokért Központ Európai Uniós kutatási igazgatója az Economxnak korábban elmondta, ha tágabb kontextusban vizsgálódunk, akkor egyik oldalon az elöregedő, a demográfiai kihívásokkal küszködő EU-t látjuk, míg a másikon az olyan erőközpontokat, mint az óriási saját piacra is termelni képes Kína és India.
A magyar-kínai kereskedelmi forgalom alakulása (2018-2022) hazánk szempontjából, milliárd forintban:
- 2018 - import: 1 717,8; export: 630,9;
- 2019 - import: 2 071,8; export: 481,8;
- 2020 - import: 2 778,7; export: 635,8;
- 2021 - import: 2 966,1; export: 746,6;
- 2022 - import: 3 985,9; export: 848,0.
Látható, egy kis megtorpanás után Kínából érkező behozatal óriási több mint a duplájára nőtt az elmúlt öt esztendőben, de a kivitelünk is minden eddiginél magasabb.
Pásztor Szabolcs: Az oroszok felkészülten várták a szankciókat
„Orosz oldalon a szankciók kijátszásának és a hatások enyhítésének tanulmányozása már 2014-ben megkezdődött, amikor az orosz vezetés és a jegybank modellezni kezdte, hogy mi történik a kereskedelmi intézkedések bevezetésekor. Ma már nyugodtan mondhatjuk, hogy orosz oldalon felkészülten várták a szankciók bevezetését. Európa számára nem egyértelmű a kép, hiszen az orosz energiafüggőségét rövid távon egy másik függőség válthatja fel, és ez a későbbiekben enyhítheti az energiamix színesítése és a technológiai váltás. Az idő előrehaladtával egyre többen ébrednek majd rá, hogy túl sokat vártak az Oroszország elleni szankcióktól és érdemes(ebb) lehet a hatásokat reális talajon mozogva szemlélni.”Orbán Viktor: „Negyedik lépés, hogy nyitunk és kereskedünk, utakat, hidakat, vasutakat építünk, repteret fejlesztünk, újabb Nobel-díjasokat kitermelő oktatást építünk”
A hazai termelés, az építőipar és a feldolgozóipar újraindítása még a kormányzat számára is elodázhatatlan feladat. Némi eufemizmussal élve, itt van a legnagyobb mozgástere a kormányzatnak: ugyanis a KSH adatai szerint az egy évvel korábbihoz képest 13,7 százalékkal csökkent az ipari termelés 2023 decemberében. Az ipari export volumene 12 százalékkal volt kisebb az egy évvel korábbinál, a feldolgozóipari exportértékesítés 33 százalékát képviselő járműgyártás kivitele 11,3 százalékkal csökkent, a 13 százalékos súlyú villamos berendezés gyártásé pedig 13,9 százalékkal.
Szintén aggodalomra adhat okot, hogy az iparon belül 94 százalékos súlyt képviselő
- feldolgozóipar termelése 12,5 százalékkal;
- a csekély súlyú bányászaté 52;
- az energiaiparé 25 százalékkal csökkent;
- a járműgyártás 9 százalékkal;
- az élelmiszer, ital és a dohánytermékek gyártása pedig 10,4 százalékkal
- maradt el az egy évvel korábbitól.
A KSH adataiból összességben az is kiderült, 2023-ban az ipari termelés volumene 5,5 százalékkal volt alacsonyabb, mint 2022-ben.
Egyébként függetlenül Orbán Viktor öt lépésétől, mindenképpen kell egy mentőöv az építőipar számára, ugyanis tavaly decemberben az egy évvel korábbihoz képest viszonyítva 4,3 százalékkal csökkent, de legalább novemberhez képest 5,1 százalékkal nőtt az építőipari termelés volumene
Érdekes, de konkrét tervekkel, beruházásokkal kapcsolatban nem született bejelentés. Ha nagy horderejű beruházásokban gondolkodunk, akkor mindenképpen idekívánkozik a Maxi Dubajként elhíresült, Lázár János építésügyi miniszterhez tartozó új fővárosi központ projektje, valamint Szijjártó Péter külügyér által menedzselt spanyolországi vasútijármű-biznisz, a Talgoban való tulajdonszerzés.
Pásztor Szabolcs: Nemcsak a mennyiség számít
„A gazdasághoz kapcsolódó percepciók romlottak, ennek pedig a háború, a megváltozó inflációs környezet, a pandémia utólagos gazdasági hatásai, a szankciók az elsődleges okai. A reálbér hosszú idő után először kezdett lefelé korrigálni, és kialakult a lakosságban az óvatossági mechanizmus. Ezt jól mutatja, hogy reálértéken több mint 8 százalékkal nőtt 2023-ban a magyar háztartások megtakarítása. Az ide év elsődleges feladat a percepciók megváltoztatása. Nem szabad szem elől téveszteni egy másik fontos tényezőt sem. Az iparban nem a mennyiség, hanem már rég óta a hozzáadott érték a döntő. A miniszterelnök olyan elemeket emelt ki (logisztika, szállítás, szállítmányozás, oktatás), amelyek kiegészítik és kiszolgálják az ipari termelést, és erősíteni tudják hazánk híd szerepét és jellegét.”Orbán Viktor: „Ötödik lépésként a növekedni akaró és külföldön is eredményes magyar cégeket megtámasztjuk, hagyományosan erős iparágainkat aládúcoljuk, és teljesen új, a világon is vezető iparágakba fektetünk”
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter nemrégiben a 4iG Nyrt. és a Telecom Egypt közötti előzetes megállapodás kapcsán beszélt úgy a magyar többségi tulajdonú vállalatról, mint nemzeti bajnokról. Ilyen kiemelt, minden állami és politikai eszközzel támogatandó pozícióban van még az OTP Bank, a Richter, valamint a Mol is. A 4iG és az egyiptomi partnere nagy kapacitású, interkontinentális optikai kábellel egy új balkáni adatkaput nyitna Albániában, összekötve ezzel Európát és Afrikát.
A miniszter a fenti megállapodás kapcsán a versenyképes telekommunikációs szektor fontosságát emelte ki, ugyanis ágazat adja a magyar GDP 25 százalékát, illetve a hazai foglalkoztatottak 17 százaléka dolgozik a digitális szektorban. Ez egy kitörési pont, és aki nem használja, lemarad – tette hozzá.
Felidézte azt is, hogy a tavaly novemberben a magyar állam és a 4iG által megkötött stratégiai megállapodás értelmében a cég vállalta, hogy 2028-ig 150 milliárd forint értékű beruházást hajt végre hazánkban, biztosítva ezzel többek között a szélessávú internetet minden háztartás számára.
A másik kiugrási lehetőség pedig a hazai védelmi ipar kiépítése, illetve az eszközbeszerzések. A legfrissebb hírek szerint hosszas huzavona után az elmúlt évek legjelentősebb honvédelmi bejelentésével zárulhat le Svédország NATO-csatlakozása körüli vita. Ugyanis az elmúlt hetekben intenzív tárgyalássorozat folyt a magyar és a svéd kormány között, a körvonalazódó megállapodás része lehet egy olyan katonai és hadiipari együttműködés megkötése, amely a honvédelmi tárca és a Magyar Honvédség szerint is rendkívüli előnyökkel jár Magyarország számára.