Azt hangoztatta, hogy a korábbi miniszterelnökökkel is eredményes együttműködést alakítottak ki és személyes barátságot is. Hozzátette, hogy a politikai barátságnak van egy mélyebb, kulturális alapja is.
Nem véletlen, hogy a szovjet blokkban Magyarország ismerte el elsőként Kínát, és az egyetlen olyan közép-európai állam, amely a kezdetektől fogva következetesen kitartott az „egy Kína”-elv mellett
– fogalmazott a miniszterelnök.
Kitért arra is, hogy Hszi Csin-ping kínai elnök még 2009-ben fogadta őt először, amikor Hszi még alelnök volt, Orbán Viktor pedig az ellenzéket vezette. Most kedden ismét tárgyalnak, és ez már a hetedik találkozójuk lesz, ami szerinte szintén jól mutatja a két nép közti barátságot.
Mindent meg fogok tenni azért, hogy az elődeink példájához méltó külpolitikát folytassunk Kína irányába
– szögezte le Orbán Viktor.
Li Csiang kijelentette: a két országot szoros barátság köti össze, ez is elősegítette a kétoldalú viszony fejlődését a legmagasabb szinten. Azt mondta,
a magyar-kínai kapcsolatok az eddigi legjobb időszakukat érték el, újfajta nemzetközi kapcsolat jött létre.
A megbeszélés után a miniszterelnökök jelenlétében több kormányközi megállapodást írtak alá, köztük a kínai kezdeményezésű Egy övezet, egy út kezdeményezés kiemelt kétoldalú projektjeit, az oktatási, valamint az ipari és befektetési együttműködési programot, továbbá megállapodást a gazdaság- és a technológiafejlesztésről, a digitális gazdaságról és a klímavédelem területén.
Orbán Viktor miniszterelnök kedden és szerdán részt vesz majd az Egy övezet, egy út fórum harmadik csúcstalálkozóján. Felszólalt az előző két csúcstalálkozón is, 2017-ben, valamint 2019-ben.
Kína Magyarország kilencedik legjelentősebb kereskedelmi partnere, idén ismét hazánk legnagyobb külföldi közvetlen befektetője.