Van még kiút Orbán Viktor pokoli évéből?

A miniszterelnök a parlament őszi ülésszakának kezdetén arról beszélt, hogy már tizenkét hónapja folyamatosan növekszik reálbér hazánkban, ami önmagában igaz, azonban ezt az emelkedést egy olyan rég nem tapasztalt mélyrepülés előzte meg, ami alaposan kikezdte a kormánypártok támogatottságát.

Orbán Viktor miniszterelnök az Országgyűlés plenáris ülésén leszögezte, gazdaságunkban továbbra is teljes a foglalkoztatás, 4 millió 740 ezer ember dolgozik, és aki dolgozni akar, az talál is magának munkát, és eltarthatja a családját. Majd azt jelentette, hogy

nyáron a bruttó átlagkereset 636 700 forintra nőtt.

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

Kapcsolódó

Ez 14 százalékos emelkedés tavalyhoz képest, és mint mondta, ha ebből levonjuk az inflációt, akkor 9,4 százalékos reálbér-növekedést láthatunk. A helyzet úgy áll, fogalmazott, hogy 12. hónapja folyamatosan emelkednek a reálbérek Magyarországon.

Bár a magyar gazdaságnak rendszeresen halálhírét keltik, a magyar gazdaság köszöni szépen, jól van, és éppen a soron következő csaták megvívására készül. Igaz lehet, hogy akinek halálhírét keltik, az sokáig él

- tette hozzá.

Megnéztük, hogy reálbér kérdésében hogyan teljesített a kormányzat. Ugyanis, ahogy azt az infláció esetében is tapasztaltuk, az inflációs érzet még akkor is visszafogta a fogyasztást, amikor már az áremelkedés azt már nem indokolta volna.

Mindenesetre, ha a jelenlegi kormányzati ciklus első teljes hónapját, 2022 májusát vesszük kiinduló pontnak, akkor 27 hónap telt 2024 júliusáig, amiből

volt 12 olyan hónap, amelyben folyamatosan csökkent a reálbér értéke Magyarországon.

A helyzetet csak súlyosbítja, hogy ez a tizenkét hónap egy egybefüggő időszakot ölel fel; 2022 szeptemberében kezdődött ez az időszak egy -2,2 százalékkal, majd legközelebb 2023 szeptemberében tapasztaltak a magyar munkavállalók először reálbéremelkedést, egy szolid 1,7 százalékkal.

Azóta valóban egy stabil emelkedési pályára került a reálbér, viszont egyrészt alacsony a bázis, valamint a rég nem tapasztalt negatív spirál olyan szorongást okozott, amely óvatosságra kényszeríti a magyarokat.

Ábránkból azt is látjuk, hogy az elmúlt időszakban volt egy kiugró, 21,1 százalékos reálbér-növekedés, ám azt zárójelbe teszi, hogy azt a választási kampány során generálta a magyar gazdaság.

A reálbér változásának érzékelésének másik sajátossága, hogy nem mindegy, hogy a munkavállaló az ország mely régiójában, vármegyéjében él. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) összegyűjtötte, hogy a különböző vármegyékben mennyi volt a nettó átlagkereset 2024 első félévében.

Eszerint Budapesten több mint 512 ezret vihettek haza a munkavállalók, míg Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében mindössze 308 ezret.

Hogy ezeket az összegeket kontextusba helyezzük, abban segít a KSH júliusi jelentése, mely szerint hazánkban a nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 423 400, a kedvezményeket figyelembe véve 438 400 forintot ért el, 13,9, illetve 13,7 százalékkal magasabb volt, mint 2023. júliusban. A bruttó mediánkereset 524 100 forint volt, 16,5 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.

A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke 362 900 forintot ért el, 16,6 százalékkal felülmúlva az előző év azonos időszakit.

Így az is kijelenthető, hogy Bács-Kiskunban, Baranyában, Jász-Nagykun-Szolnokban, Somogyban, Borsod-Abaúj-Zemplénben, Zalában, Nógrádban, valamint Békésben és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében a júliusi mediánérték alatt kerestek az első félévben. Ha pedig a kedvezményekkel nézzük a nettó átlagbért, ami 438 400 forint, akkor pedig csak Budapest és Győr-Moson-Sopron vármegye lóg ki a sorból - pozitív irányban.