Sarokpontok:

  • Orbán Viktor miniszterelnök szerint a magánszektort kell helyzetbe hozni.
  • Bizonyos esetekben 2025. áprilistól októberig a fiatalok kedvezményes, 5 százalékos THM mellett juthatnak jelzálogkölcsönhöz.
  • A következő 8-10 évben megpróbálnak visszakapaszkodni az évi 25-30 ezres újlakás-építési sávba.
  • Előnybe hoznák a fiatalokat, 40 év alatti családosokat, a dolgozó, de szociálisan mégis rászoruló embereket, vagy a köztisztviselőket. Pilot projektek indulhatnak ebből a célból, a forrás rendelkezésre áll.
  • Speciális építészeti szabályokra lesz szükség a megfizethető lakásokhoz.
  • Rendszeres lakáscélú megtakarításokat, lakhatási öngondoskodást elősegítő programokban gondolkodik a kormányzat. 
  • A magántőke erőteljesebb szerepvállalása miatt drágább, de jobb lehet kollégiumi élet.
  • Nem juthat mindenkinek kedvezményes lakáshitel.

A kormányzat ezentúl nem a keresleti oldalt támogatná elsősorban, hanem a kínálatot fejlesztené, azaz a lakásállomány bővülését és a hazai építőipar fejlesztését mozdítaná elő. Így az újfajta lakhatási támogatások mellett

Kapcsolódó

  • létrehoznának speciális, úgynevezett megfizethető lakhatási körzeteket is,
  • a kamattámogatások ezentúl célzott társadalmi csoportoknak szólnának,
  • de új, lakhatási célú béren kívüli juttatások,
  • kollégiumi férőhelyek és
  • megtakarítási formák

is elérhetővé válnának.

Kép: Economx.hu

Új jövő

A kormánynak rövid, közép, hosszú távon egyaránt intézkedéseket kell kidolgozni. Alapvetően itt egy tízéves, döntően kínálat oldali élénkítésről lenne szó, hogy

eljussunk a 15-18 ezres újlakás-építési sávból a 25-30 ezres újlakás-építési sávba úgy, hogy az építőipari kapacitások ezt kilengésmentesen le tudják kezelni.

Rövid távú intézkedés a béren kívüli juttatások rendszerének a megnyitása és a lakhatási célú cafeteriaelemek a bevezetése, amely adott esetben a bérleti piacot jelentősen tudja élénkíteni és fehéríteni. Egy szabályozott lakhatási övezetben egy megfizethető lakásprojekt megvalósulása minimum kettő, de inkább három év. Hosszú távú lakáspolitikai cél lehet még a fenntartható technológiák bevezetése, a magyar építőipari beszállítók hányadának a növelése. A magyar építőipari szereplőket fel kell fejleszteni arra a szintre, hogy ezekbe a kiemelt projektekbe minél több munkafázisban részt tudjanak venni. Ez egy iparfejlesztési kérdés is, amivel intenzíven foglalkozik az NGM és az ÉKM is.

Az Economx által megismert kép alapján tehát nem túlzás azt állítani, hogy a kormányzat gyökeresen megváltoztatja az eddigi lakáspolitikáját, amihez nemcsak új szabályozói környezetet alakít ki, de eddig nem ismert lakáspolitikai eszközöket is bevezetnek majd, mint amilyen például a szabályozott megfizethető lakhatási övezetek is. Szintén fontos szempont, hogy a kormányzat szakpolitikája ezentúl sokkal célzottabb lesz, így az egyetemistáknak, a fiatal pályakezdőknek, a családalapítás előtt állóknak olyan termékeket dolgoznak ki, amelyek képesek lesznek egyben kimozdítani is az építőipart is.

Ön tudja, mi az az úgynevezett szabályozott lakhatási övezet?

Cikksorozatunk első részében többek között bemutatjuk a szabályozott lakhatási övezetek működését, és arra is választ keresünk, miért döntött a változás mellett a kormányzat. A részletekért KATTINTSON IDE!
Kép: Economx, Hartl Nagy Tamás

Megtudtuk, hogy a Bankszövetség prognózisa szerint 7 százalék környékén beindul a piac, de a kormányzat azon dolgozik a bankszektorral, hogy a következő időszakban még tovább csökkenjenek a lakáscélú kölcsönök kamatai. Azonban itt is a célzott intézkedés lesz a legfontosabb szempont, így előfordulhat, hogy nem általánosan mindenkinek lesz alacsonyabb a lakáscélú kölcsön, hanem csak néhány preferált társadalmi célcsoport számára tud az NGM kitárgyalni kedvezőbb kondíciójú lakáshiteleket.

Csepeti Ádám, a Miniszterelnökség stratégiai ügyek koordinációjáért felelős helyettes államtitkára az Economx érdeklődésére elmondta, ezen munka első eredménye, hogy 2025. áprilistól októberig a 35 év alatti – első lakóingatlanukat vásárló – fiatalok kedvezményes, 5 százalékos THM mellett juthatnak jelzálogkölcsönhöz legalább A+ energetikai besorolású, maximum 60 négyzetméter alapterületű, legfeljebb 1,2 millió forint per négyzetméter árú lakás vásárlása esetén.

Már tervezgetik egy ideje

Az Új Gazdasági Akciótervben a vállalkozások megerősítése és a jövedelmek vásárlóerejének növelése mellett kiemelt szerepet kapott a megfizethető lakhatás biztosítása is. Az akcióterv tíz elemből álló intézkedési csomagot sorolt fel, budapesti fókuszú és országos szempontok köré csoportosítva azokat:

  • Az Airbnb feltételeinek szigorítása;
  • Lakásbérleti díjak és szerződési feltételek szabályozása;
  • Megfelelő számú és színvonalú kollégiumi férőhely biztosítása;
  • Fiatalok lakhatási problémáit kezelő lakásprogram;
  • Vidéki otthonfelújítási program;
  • SZÉP-kártyára érkező juttatások 50 százalékának átmeneti felhasználása;
  • Önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások opcionális lakáscélú felhasználása;
  • Munkáltató által adókedvezménnyel adható lakhatási támogatás (bérleti díjra és hiteltörlesztésre);
  • Az új lakóingatlanok értékesítésére vonatkozó 5 százalékos kedvezményes ÁFA fenntartása;
  • A bankok által vállalt önkéntes 5 százalékos lakáshitel kamatplafon megtartása.

Százmilliárdok lakhatásra

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter egy szakmai konferencián közölt konkrétumokat, és többek között elmondta, hogy a kormányzat célja évente 25 ezer új lakás építése, ami azt jelenti, hogy a következő öt év alatt 150 ezer lakásnak kell épülnie Magyarországon. Az „olcsó lakáshitelek” mellett utalt a megfizethető négyzetméter- és albérletárak meghatározására is, utóbbi kapcsán példaként Budapesten az egy millió forint per négyzetmétert hozta fel.

Drágább, de jobb! Ön bevállalná?

Cikksorozatunk második részében arra keressük a választ, milyen szabályozási környezetre és megtakarítási formák bevezetésére van szükség, illetve azt is bemutatjuk, hogyan alakítják át a kollégiumi rendszert. A részletekért KATTINTSON IDE!
Naagy Márton nemzetgazdasági miniszter
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter
Kép: MTI, Hegedűs Róbert

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) számítása szerint a Vidéki Otthonfelújítási Programon (VOP) keresztül 267 milliárd forint, míg az önkéntes nyugdíjpénztárakból körülbelül 300 milliárd, illetve a SZÉP-kártya lakásfelújítási célra való felhasználásából 25 milliárd forint forrás kerülhet 2025-ben a családok rendelkezésére (az NGM úgy tervezi, hogy jövőre összesen 4000 milliárd forint áramlik ki a gazdaságba különböző csatornákon keresztül). A minisztérium tervei szerint a VOP közel 2900 településen lesz elérhető, 400 ezer család lakáskörülményeinek javítására.

A programnak két lába van:

  • egy legfeljebb 3 millió forint vissza nem térítendő támogatás,
  • valamint maximum 6 millió forint államilag támogatott jelzálogalapú kölcsön, aminél a kamattámogatás mértéke 3 százalékpont. Ezt az összeget a munkadíj és az anyagköltség 50 százalékára lehet majd fordítani.

Orbán Viktor is megszólalt

Nemsokkal később Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter egy Kormányinfón jelentette be az újabb lakhatással kapcsolatos intézkedést, miszerint 2025-től a jelenlegi, évi 450 ezer forintos munkáltatói támogatás mellett és azon felül legfeljebb havi 150 ezer forintig, azaz éves szinten 1 millió 800 ezer forintig kedvező adózási szabályokkal albérleti vagy lakáshiteltörlesztőrészlet-támogatást utalhat a 35 év alatti munkavállalók részére a munkáltató. A juttatás adóterhe és minden egyéb részletszabálya igazodik a SZÉP-kártyához, tehát ugyanolyan kedvezményes, mint a SZÉP-kártyára adott juttatások.

Kép: Economx.hu

Másnap a szokásos miniszterelnöki rádióinterjúban Orbán Viktor is a következő nagy akciótervként a lakhatást említette. A kormányfő értékelése szerint több intézkedés is azt a célt tűzi ki, hogy megfizethetők legyenek az otthonteremtés és a lakhatás költségei, ezért olyannal próbálkoznak, ami még nem volt, és amihez nagy reményeket fűz. Ugyanakkor egyértelműsítette, régóta motoszkált a fejükben, hogy nem az állami bérlakásépítés irányába kell elmenni, mert akkor visszajön az "IKV-s kultúra", hanem

inkább a magánszektort kell abba a helyzetbe hozni, hogy érdekelt legyen abban, hogy a fiatal munkavállalóinak adjon lakhatási támogatást. Ez nagy vonzerő lesz, azok a cégek, amelyek ezt tudják adni, versenyelőnybe kerülnek a jó képességű fiatalokért folytatott mérkőzésben.

Mint később egyértelművé vált, Orbán Viktor fent vázolt gondolatmenete fontos motívuma lett a kormányzat új lakhatási politikájának. A beharangozott lépésekkel a későbbiekben külön-külön cikkben is foglalkozunk. Cikksorozatunk első részét ITT, a másodikat pedig ITT olvashatja.