Die Welt: a krízisben a számok Orbán Viktor mellett szólnak

Miután pénteken – korábbi véleményüknek ellentmondva – jóváhagyta a menekültjogok felfüggesztését a lengyeleknél az Európai Unió, terjedelmes cikket közölt a Die Welt polgári-konzervatív lap arról, hogy milyen komoly menekültügyi nyomás nehezedik az unióra napjainkban. A lap a Magyar Nemzet szerint felidézi, hogy az elmúlt kilenc hónapban több mint 170 ezer menedékkérelmet regisztráltak Németországban, addig Magyarországon csupán húszra tehető ez a szám (KSH-adatok 2023-ig állnak rendelkezésre, az alapján tavaly 31 menedékkérő volt, abból státuszt kapott 11 személy, oltalmazott státuszt szintén 11, befogadott státuszt pedig 4 ember), ez pedig – ahogy fogalmaznak – Orbán Viktor politikáját igazolja. (Uniós szinten az EU Menekültügyi Ügynöksége (EUAA) összesen 513 ezer menedékkérelmet regisztrált az Európai Unióban az év első felében (...) ami 

A fél karjukat odaadnák

„Nálunk nincs migrációs krízis, mert nem engedjük be őket, miközben ők beleverik a fejüket a falba, hogy hogy lehetnek ilyen szerencsétlenek, hogy beengedték milliószámra a migránsokat, akikkel most nem tudnak mit kezdeni, és csak jönnek és jönnek és jönnek" – fogalmazott a kormányfő a közmédiának adott pénteki interjúban. Úgy véli, ma Európában mindenki a migráció  ellen van, a kormányokon kívül „normális ember" nem támogatja azt, „a fél karjukat odaadnák", ha olyan állapotok lennének migrációügyben náluk, mint Magyarországon.  

Strasbourgi beszédében október 9-én ehhez hozzátette még, hogy a migráció a schengent is veszélyezteti, hiszen több tagállam is részleges határellenőrzést vezetett be. Emiatt létrehozná a schengeni csúcstalálkozókat, ahol a schengeni tagállamok vitatnák meg a közös ügyeiket, amit később nemzetközi szerződéssel intézményesítene is.  Felidézte, hogy 2015 óta többször vitázott a migráció kapcsán az Európai Parlamentben is, de az eddigi megoldások kudarcot vallottak.

A Die Welt szerint az EU vezetői bár egyetértenek abban, hogy sürgős intézkedésekre van szükség a migráció kezelésére és vannak kezdeményezések a kitoloncolások felgyorsítására és a harmadik országokban létesítendő központok felállítására is, de konkrét lépések és azok végrehajtása, valamint a sokat emelegetett uniós paktum körül is mutatkoznak nézetkülönbségek – ez pedig továbbra is kihívást jelentent.

Nem lehet kivezetni az EU-t az évtizedes zsákutcából, ha bizonyos tagállamok aláássák azokat az eredményeket, amiket Brüsszelben közös erővel értek el – utalt a magyar kormány álláspontjára és különutas politikájára az Európai Parlament elnöke Brüsszelben csütörtökön. Robert Metsola szerint  a paktum megvédi az EU határait, igazságos a védelemre jogosultakkal, de határozott az uniós maradásra nem jogosultakkal szemben. 

A migrációs paktumból is kimaradnánk

Mint ismert, Magyarország Hollandia példáját követve szintén mentességet kért a 2026-ban érvénybe lépő menekültügyi és migrációs paktum alkalmazása alól, ami széleskörű szolidaritásra és a migrációs teher megosztására kötelezi a tagállamokat.

Az új paktum három lehetőséget kínál a kormányoknak a menedékkérők kezelésére:

• a tagállamok vagy befogadnak meghatározott számú menekültet,
• vagy 20 ezer eurót fizetnek minden egyes elutasítás után,
• vagy fejlesztési támogatást kínálnak a kiindulási országoknak. 

Az évente 30 ezer menekült szétosztását célzó paktum törvényjavaslatának elfogadását Magyarország és Lengyelország is szisztematikusan blokkolta a „befogadási kvótarendszer” apropóján, ám a tervezetet áprilisban hivatalosan is elfogadták az uniós intézmények, és az egyes nemzetek kimaradása csak az alapszerződések módosítása által lenne lehetséges.

Nincs összhang?

Némi paradigmaváltást jelent, de minimum a megosztottságot erősíti, hogy Donald Tusk lengyel miniszterelnök mögé álltak az uniós vezetők csütörtökön a menedékjog ideiglenes felfüggesztésének a kérdésében. Varsó ugyanis egy időre megtagadná a menedékjog megadását az Oroszországból vagy Belaruszból érkezőknek. Az EU figyelmeztette Moszkvát, hogy ne használja fel a migránsáradatot az európai országok destabilizálására. Korábban rosszallással fogadta a közép-európai miniszterelnök tervét az Európai Bizottság, és arra emlékeztette Lengyelországot, hogy az uniós és a nemzetközi jog értelmében kötelessége minden körülmények között biztosítani a menekültügyi eljáráshoz való hozzáférést.

A lengyelek nem az elsők, emlékezetes: a finn kormány a szervezett migráció elleni küzdelem érdekében júliusban vezetett be a szükségállapot-törvényt.

Amennyiben a jogszabály életbe lép, lehetővé teszi a határőrök számára, hogy „azonnal" eltávolítsák a menedékkérőket, és megtagadják a menedékjogi eljáráshoz való hozzáférést. Jogi szakértők és humanitárius szervezetek arra figyelmeztettek, hogy a törvényjavaslat legalizálja a visszatoloncolásokat.

Az Európai Unió migránskezelését bírálta szombaton közösségi oldalán Szijjártó Péter. A külügyminiszter legfrissebb Facebook-posztjában két olasz esetet mutat be, amely szerinte megkérdőjelezhető az „igazságszolgáltatással” és az európai baloldali mainstreammel kapcsolatban. Mint írja „Matteo Salvini megvédte Olaszország határait, ezzel az ország és polgárainak biztonságát, amikor nem engedte, hogy egy illegális migránsokat szállító hajó kikössön Olaszországban. Következmény: az olasz ügyészség hat év börtönt kért rá” – idézi Szijjártó Péter az egyik esetet, majd Ilaria Salisról ír, aki

Ilraia Salis olasz nemzetiségű, foglalkozását tekintve tanár, a nyilvánosság viszont azért ismeri a nevét, mert a magyar hatóságok vádja szerint a szervezője és aktív résztvevője volt 2023 februárjában Budapesten elkövetett antifasiszta támadásoknak a Kitörés napja idején. A vád szerint az aktivista társaival több embert megtámadt az utcán, és súlyosan bántalmazott. Miután letartóztatták, Magyarországon tartották fogva. Salis ügyében az országminiszterelnöke, Giorgia Meloni Orbán Viktorral is tárgyalt. Az ügyről itt írtunk bővebben>>>