A kormány álláspontja, hogy a gazdaságpolitikát a gazdasági miniszterek csinálják. Most láthatták, hogy a gazdasági minisztereink jó állapotban vannak, szerencsére egészen remek és biztató számokat mutattak nekünk, megcsinálták a jó kedvet a mai napra – kezdte beszédét Orbán Viktor az MKIK gazdasági évnyitóján. A miniszterelnök szerint a sikeres gazdaságpolitika két feltétele: a helyzetet kezelni képes gazdasági minisztériumok, a Pénzügyminisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium, illetve a gazdaságpolitika bázisát adó, együttműködő kamarai háttér is adva van, ezért a maga részéről optimista az előttünk álló két év gazdaságpolitikáját illetően.
Paraszti ész vs. gazdasági hókuszpókusz
De akkor minek van itt a miniszterelnök, ha egyébként a gazdaságpolitikusok, a kamara és a gazdasági miniszterek lerendeznek mindent? – tette fel a kérdést Orbán. Szerinte azért tartják a miniszterelnököket, hogy a gazdaságpolitika mögül az egyszerű józan paraszti megfontolások ne tűnjenek el. Van néhány józan paraszti észen nyugvó tétel, amit soha nem sérthet meg semmilyen tudományos hókuszpókusz – adta meg a választ.
- Az első ilyen egyszerű paraszti bölcsesség az, hogy mindig jobb ha nekünk tartoznak mint ha mi tartozunk másoknak. Sajnos ez a helyzet még nem áll fenn, az államadósság számai nem azt mutatják, hogy Magyarország élvezheti ennek a bölcsességnek az ismeretét. Orbán Viktor szerint ugyanakkor az adósság jó részét megörökölték.
- A második alapvetés, hogy mindig többet kell keresni, mint amennyit költünk – a költségvetési hiány ezen a téren sem teljesíti az elvárásokat.
- Abban viszont sikerült meggyőzni az embereket, hogy jobb dolgozni, mint tengeni-lengeni. A munkapiaci adatok ezt az elvárást teljesítik, az embereket sikerült meggyőznünk erről – mondta Orbán Viktor.
- Az utolsó ilyen bölcselet szerint mindig jobb, ha mi keresünk másokon, mintha mások keresnek rajtunk.
Válságállóvá tett gazdaság és társadalom
2024-ben esély van arra, hogy ritmust tud váltani a magyar gazdaság, de ez azért lehetséges, mert 2020-2023 között a válságok nem zúzták össze a magyar gazdaságot. Orbán Viktor szerint a válság előtti évtizedben engedték. hogy a lakosság és a vállalatok is keressenek, Így tőkeerős háztartások és vállalatok várták a válságot, ami nagyban segített abban, hogy komoly megrázkódtatás nélkül túléljenek két ilyen komoly globális gazdasági visszaesést.
A másik változás gazdaságfilozófiai volt: a Nyugatot utánzó gazdaságpolitika helyett teljes világgazdasági kapcsolatrendszerben kezdtünk el gondolkodni, kelet felé fordultunk. Az elmúlt években folyamatosan Kína és Korea a két legkomolyabb beruházó hazánkban. Az ugyanakkor a hazai gazdasági teljesítményre nem vet jó fényt, hogy30 évvel a rendszerváltást követően még mindig csak a 4. legnagyobb beruházók hazánkban a magyar vállalkozások – rengeteg munka áll épp ezért előttünk – kritizált miniszterelnök.
Perifériára küld az új hidegháború
Orbán Viktor szerint proxy háború folyik Oroszország és Ukrajnán keresztül a Nyugat között – de egyik fél sem tud győzni. Ezért kell, hogy valaki békét teremtsen, amire véleménye szerint egy új embernek, Trumpnak van a legnagyobb esélye.
Ha visszatér a hidegháború, akkor annyi lesz a különbség, hogy a vasfüggöny nem a nyugati, hanem keleti határunknál lesz, de a Nyugat számára akkor is periféria leszünk – érvelt a miniszterelnök.
Ha a világ visszatalál az együttműködés irányára, akkor felértékelődhet az a szerepünk, hogy a két világ között vagyunk.
Ezt jól mutatja, hogy itthon együtt fejlesztenek nyugati és keleti vállalatok. Ezért fontos nekünk, hogy a nyugat részei vagyunk, de nem zárjuk el magunkat a keleti országoktól.
A miniszterelnök bírálta az uniós döntéshozatalt. Plasztikus példája szerint nem lehet megérteni, miként számolták ki a brüsszeli illetékesek, hogy 2035 után már nem lehet hagyományos meghajtású autókat értékesíteni az EU-ban. Most pedig, amikor mindenki felpörögne inkább lassítják a zöld átállást.
Nemzeti bajnokok kerestetnek
Orbán Viktor jelezte: amikor arról beszélt, hogy nekünk kéne többet keresni másokon, a profitegyenlegről beszélt. Ma a külföldi beruházók évente 4-6 milliárd eurót visznek ki az országból, amit nem lehet problémának nevezni, hiszen ezek a cégek itthon foglalkoztatnak, fejlesztenek. A gond az, hogy a magyar cégek csak 1,3-1,5 milliárd eurót hoznak haza, s ha ehhez hozzávesszük azt az 1,5 milliárd eurót, ami uniós forrásként érkezik, akkor is még mínusz 3 milliárdos a profitegyenleg. Ezért egyre több olyan sikeres vállalkozás kell, mint a Mol és az OTP, akik persze azért panaszkodnak, hogy a meg (külön)adóztatott nyereségük döntő része már külföldről érkezik. Orbán Viktor szerint a profitegyenleg helyreállításhoz több nemzeti bajnokra van szükség - szerint ingatlanfejlesztő, infokommunikációs és hadiipari cégeink képesek lehetnek hatékonyabb kifektetésre.
2026-ig van időnk a hiánypálya helyreállításra
Egy pillanatra megállt a levegő, amikor Orbán Viktor a hiánypályáról szóló beszédét azzal a mondattal kezdte a pénzügyminiszterhez fordulva, hogy
„Mihály, váltsunk két szót”,
de utána a tárcavezető által a korábbiakban elmondott hiányszámokat ismételte meg. A tavalyi 6,5 százalékról eszerint idén 4,5, 2025-ben 3,7, 2026-ban 2,9 százalékra csökken a hiány. Ez az új EU szabályok szerint a kormány értelmezése szerint elfogadható – így van egy pufferéve a magyar kormánynak. Ugyanakkor nincs B-tervünk arra, ha valamelyik általunk várt változás nem következik be – jelezte Orbán Viktor.