Gyorsan végigfuthat azokon az írásokon, amiket a hét legfontosabb gazdasági, közéleti történéseinek gondol az Economx szerkesztősége. Ha nagyon siet, alább pontokba szedve, ami a sajtóban pörgött az elmúlt napokban (Amennyiben olvasás helyett érdekesebbél érdekesebb videós tartalmainkra kíváncsi, ide kattintson,  irány az IndaPlay, és a YouTube-csatornánk)

Biztonságosabb, stabilabb lesz a tervezett áramszünet után a visszakapcsolt elektromos hálózat – ezt ígéri az E.on közleményében. A hálózatok folyamatos karbantartására és fejlesztésére kerül sor a Dunántúlon, Pest vármegyében és Budapesten, sok esetben ezeket a beavatkozásokat áramszünet nélkül el tudják végezni az E.ON szakemberei, egyes munkákhoz azonban – biztonsági, életvédelmi okokból – néhány órára le kell kapcsolni a hálózatot.  

Kapcsolódó

Az összesen 150 milliárd forintból végzett hálózatfejlesztési munkálatok során:

  • megújítják a berendezéseket,
  • karbantartást végeznek,
  • gallyazzák a vezetékhez hozzáérő, veszélyes fákat,
  • új gólyafészektartókat telepítenek,
  • és kapacitást is bővítenek, például új elosztóberendezéseket, trafóállomásokat telepítenek vagy nagyobb kapacitású transzformátort építenek be.

A fejlesztések révén az új ügyfelek és az új napelemesek könnyebben csatlakozhatnak a hálózatra.

Rossz hírt kaptak az állampapír-befektetők

Egyre több elemző szerint ha idén nem is, jövőre valószínűleg ismét meg kell barátkozni a 400 forint feletti euróárfolyammal. Aki emiatt most (394 forintos euróárfolyamon), vagy ennél kedvezőbb szinteken vesz eurót rögtön találkozik a kérdéssel, mibe fektesse az euróját. Ha úgy dönt, ebből (eurós) magyar állampapírt vesz, egyre kevesebb kamatot kap a pénzéért, hétfőtől még kevesebbet.

A hét első napjától ugyanis alacsonyabb kamatozásra váltott a Magyar Államkincstár kínálatában elérhető egyetlen eurós magyar állampapír. Szeptember 22. (vasárnap) volt a 2027/U kötvény kamatfordulója, az új kamat 3,488 százalék/év, ez a kamatszint december 22-ig marad érvényben.

Kép: Economx

Az elmúlt 90 nap éves kamata valamivel magasabb: 3,711 százalék volt. A kamatot az Államadósság Kezelő Központ állapítja meg, a kamatforduló előtti harmadik munkanapon délben érvényes 3-havi EURIBOR alapján.

A három hónapos bankközi eurókamat idei maximuma 3,97 százalék volt, a ráta április végétől folyamatosan csökkenő pályán mozog, ahogy egyre biztosabbá vált, hogy megkezdi a kamatcsökkentési ciklusát az Európai Központi Bank. Eddig két alkalommal vágott az EKB, júniusban és szeptemberben. 

Melyik jobb: forintos vagy eurós állampapír?

Aki azon gondolkozik, hogy 3 évre eurós vagy forintos állampapírt vásárol, ezt a két kamatszintet érdemes összevetnie:

  • euró: 3,488 százalék
  • forint (2027/A): 5,59 százalék, ennyi a mai napon a kötvény eladási hozama 

A kettő között a kamatkülönbözet jelenleg 210 bázispont. Csak az elérhető hozamot vizsgálva jobb döntésnek tűnik 3 évre forintos államkötvényt venni. Három év alatt az eurós állampapír (ha a jelenlegi kamatszint maradna a futamidő végéig) 10,46 százalék megtérülést ígér, míg a 2027/A forintkötvény 16,77 százalékot.

Cserben hagyták a magyarok a kormányt, százmilliárdos a baj

Alaposan behúzta a féket az államháztartás: miközben növekedtek a költségek, alaposan visszaesett a bevételi oldal. 

Az államháztartás bevételei 2024-ben, havi bontásban:

  • január: 3321,7 milliárd forint;
  • február: 4411,5 milliárd forint;
  • március: 3040,5 milliárd forint;
  • április: 3145,7 milliárd forint;
  • május: 3139 milliárd forint;
  • június: 3548,2 milliárd forint;
  • július: 3141,5 milliárd forint;
  • augusztus: 2575,7 milliárd forint. 

Ez pedig azt jelenti, hogy augusztus végéig az államháztartás központi alrendszere 2857,7 milliárd forintos hiánnyal zárt, ugyanis

a nyár utolsó hónapjában 414,3 milliárd forintos mínuszt hozott össze a költségvetés.

Az éves mérleg szempontjából még aggasztóbb, hogy a júliusi teljesítmény plusz 213 milliárd forint volt, így ebből a szempontból több mint hatszázmilliárdos a visszaesés. 

Kép: Economx.hu

Önmagában nem fest jól az sem, hogy az augusztusi hiány átlépte a 2800 milliárdos lélektani határt, ugyanis az előirányzat 2514 milliárd forint volt, ugyanakkor tavaly augusztusban már bőven 3200 milliárd forintos mínuszban járt az államháztartás. 

A Pénzügyminisztérium (PM) kimutatása szerint az augusztus havi adatokat árnyalja, hogy az adóbevételek – ezen belül is különösen az áfabevételek – szezonalitása miatt ekkor kevesebb bevétel érkezik a költségvetésbe. 

Egyébként az idén augusztusi 436 milliárd forintos áfabevétel nem is olyan rossz, ugyanis

most először sikerült négyszázmilliárd forint fölé jutni ebben a hónapban. 

Itt a kormány minimálbér számítása

A minimálbérnek 2027. január 1-re el kell érnie a rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékát - mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára csütörtökön a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

Kép: MTI

Czomba Sándor közölte, hamarosan megjelenik egy kormányrendelet, amely kimondja, hogy a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórum (VKF) jogosult a minimálbértárgyalások végrehajtására. Ezen felül a jogszabály tartalmaz majd egy referencia értéket, hogy 2027. január 1-ig milyen szintet érjen el a minimálbér.

Jelezte, matematikai számítás alapján a mostani 266 800 forintos minimálbér alapján a 2027-re kitűzött célt évente 11-12 százalékos emelésekkel tudják eléni.

Azonban azt is mindig meg kell vizsgálni, hogy mi a helyzet a GDP-vel, az inflációval, a termelékenység növelésével. Ezeket mind figyelembe kell venni, amikor meghatározzák a béremelés mértékét, hiszen ha túllőnek a célon, akkor munkahelyeket veszítenek, ha viszont alálőnek a célnak, akkor a családoknak a jövedelemszerzését fogják akadályozni.

Lázár megadta magát 

Új utak után nézett az építési- és közlekedési miniszter annak érdekében, hogy a vasútipálya-felújítások megvalósulhassanak. 

A tárcavezető augusztusban jelentette be, hogy 5 pontos közlekedési akciótervet indít, melynek egyik kiemelt pontjának nevezte a vasútipálya-felújítások megvalósítását.

Pénteken a közösségi oldalán Lázár János már azt írta, hogy az akcióterv sürgősségi beavatkozásokat és hosszabb távú, valódi terápiás lépéseket is tartalmaz.

Kép: MTI, Máthé Zoltán

Ez egy 800 milliárd forintos infrastruktúrafejlesztési programból állna, ami szerves részét képezi annak az 1200 milliárdos, tíz évre szóló vasútfejlesztési csomagnak, amely a magyar kötöttpályás közlekedés komplex megújítását veszi célba.

A 800 milliárdos keret egyik felét a kormány finanszírozza, a másik felét pedig az eredeti tervek szerint uniós pénzből fizették volna ki.

Csakhogy ez változott: Lázár ugyanis közölte, nem várnak tovább arra, hogy Brüsszel fizessen, helyette az Európai Beruházási Banktól (EIB) kérelmeznek hitelt.

Kiemelte, hogy a fejlesztés első ütemében közel félezer kilométernyi magyar vasúti pálya újul meg: a lassújelek 119 kilométeren számolják fel, 490 kilométernyi pályát pedig állítása szerint a legkorszerűbb, központi forgalomirányítás alá helyeznek.

Kiszivárgott: brutális szigorítást javasol a kormánynak a titkos nyugdíjjelentés

A GRANTIS megszerezte azt a nemzetközi nyugdíjjelentést, amit június 30-ig kellett volna bemutatnia a magyar kormánynak társadalmi egyeztetésre és ami az első lépése volt az Európai Bizottságnak ígért nyugdíjreform irányába.

A kormánynak 2025. március 31-ig kell elvileg hatályba léptetni a magyar nyugdíjreformról szóló jogszabályt, ehhez készített most javaslati csomagot az OECD. A jelentés célja feltárni azokat a megoldásokat, amikkel a jelenlegi nyugdíjrendszer fenntartható marad hosszú távon.

A főbb javaslatok a következők:

  • Nyugdíjkorhatár igazítása a várható élettartamhoz: egy év növekedés a 65 éves kortól várható élettartamban 8 hónappal növelje a nyugdíjkorhatárt. Ezzel a megoldással 2045-re 67 év lenne a nyugdíjkorhatár és 69 év lenne 2070-re, ha elindulna a reform 2025-ben. Ezzel egy időben lenne viszont egy korhatár előtti, korai nyugdíjazási opció alacsonyabb nyugdíjjal, így a dolgozó eldöntheti, hogy alacsonyabb nyugdíjat szeretne hosszabb ideig, vagy magasabb nyugdíjat rövidebb időre. A szervezet javaslata szerint a korai nyugdíjazás maximum két évvel lehet korábbi a nyugdíjkorhatárnál, hogy az ne jelentsen extra terhet. Az OECD szerint ez a lépés járulna hozzá leginkább a fenntarthatósághoz, GDP-arányosan 2,2 százalékot spórolnánk 2070-ben, ha 2035-ben indítanánk, akkor 1,7 százalékot.
  • Nők40 fokozatos szigorítása: a szervezet szerint egy alsó korhatárt – a javaslat 60 év – kellene bevezetni és/vagy a szükséges szolgálati éveket szükséges fokozatosan emelni. A szolgálati évek fokozatos növelése 1,1 százalékos megtakarítást hozna 2070-ben GDP-arányosan. Az OECD felvázol egy lehetőséget arra is, hogy a kormány apránként kivezeti a Nők40-et egészen addig, amíg a nyugdíjkorhatár megegyezővé válik férfiak és nők esetében. A jelentés megjegyzi, hogy nagyban nőne így a nők jelenléte a munkaerőpiacon és nagyjából 1 százalékkal csökkenne a költségvetési teher, nem számolva a befolyó plusz adókkal és a 0,3%-os várható nyugdíjjárulékkal.
  • 13. havi nyugdíj korlátozása: legyen indexált felső határa, hogy mennyit fizetnek ki 13. havi nyugdíjként. Ez egy 0,3 százalékos megtakarítást eredményez 2070-ben a költségvetésben, ha az átlagnyugdíj összege lenne a felső plafon.
  • Járulékemelés: az OECD javaslata szerint a járulékokat 10,8 százalékponttal kellene emelni 2070-ig a mostani 21,65 százalékról 32,5 százalékra. Arra ugyanakkor hosszasan felhívják a figyelmet, hogy az OECD-országokon belül jelenleg is Magyarországon a tizenegyedik legnagyobb az adóék, nyolc százalékpont hozzáadásával hazánk a második helyre ugrana és hatalmas visszaesést okozna az egy főre jutó GDP-ben.

Ami még történt a héten...: