Gyorsan végigfuthat azokon az írásokon, amiket a hét legfontosabb gazdasági, közéleti történéseinek gondol az Economx szerkesztősége. Ha nagyon siet, alább pontokba szedve, ami a sajtóban pörgött az elmúlt napokban (Amennyiben olvasás helyett érdekesebbél érdekesebb videós tartalmainkra kíváncsi, ide kattintson, irány az IndaPlay, és a YouTube-csatornánk)
- Orbán Viktor bemutatta terveit, ebbe az irányba megy tovább az ország
- Lengyel politológus: Ha Bukarestben jobb, mint Budapesten, akkor nagyon rossz az irány
- Folytatódik a rémálom: minden vármegye a magyar átlag alatt
- Itt a kormány minimálbér számítása
- Cserben hagyták a magyarok a kormányt, százmilliárdos a baj
- Sötét órák jönnek, ülhetünk majd áram nélkül a lakásban
Biztonságosabb, stabilabb lesz a tervezett áramszünet után a visszakapcsolt elektromos hálózat – ezt ígéri az E.on közleményében. A hálózatok folyamatos karbantartására és fejlesztésére kerül sor a Dunántúlon, Pest vármegyében és Budapesten, sok esetben ezeket a beavatkozásokat áramszünet nélkül el tudják végezni az E.ON szakemberei, egyes munkákhoz azonban – biztonsági, életvédelmi okokból – néhány órára le kell kapcsolni a hálózatot.
Az összesen 150 milliárd forintból végzett hálózatfejlesztési munkálatok során:
- megújítják a berendezéseket,
- karbantartást végeznek,
- gallyazzák a vezetékhez hozzáérő, veszélyes fákat,
- új gólyafészektartókat telepítenek,
- és kapacitást is bővítenek, például új elosztóberendezéseket, trafóállomásokat telepítenek vagy nagyobb kapacitású transzformátort építenek be.
A fejlesztések révén az új ügyfelek és az új napelemesek könnyebben csatlakozhatnak a hálózatra.
Rossz hírt kaptak az állampapír-befektetők
Egyre több elemző szerint ha idén nem is, jövőre valószínűleg ismét meg kell barátkozni a 400 forint feletti euróárfolyammal. Aki emiatt most (394 forintos euróárfolyamon), vagy ennél kedvezőbb szinteken vesz eurót rögtön találkozik a kérdéssel, mibe fektesse az euróját. Ha úgy dönt, ebből (eurós) magyar állampapírt vesz, egyre kevesebb kamatot kap a pénzéért, hétfőtől még kevesebbet.
A hét első napjától ugyanis alacsonyabb kamatozásra váltott a Magyar Államkincstár kínálatában elérhető egyetlen eurós magyar állampapír. Szeptember 22. (vasárnap) volt a 2027/U kötvény kamatfordulója, az új kamat 3,488 százalék/év, ez a kamatszint december 22-ig marad érvényben.
Az elmúlt 90 nap éves kamata valamivel magasabb: 3,711 százalék volt. A kamatot az Államadósság Kezelő Központ állapítja meg, a kamatforduló előtti harmadik munkanapon délben érvényes 3-havi EURIBOR alapján.
A három hónapos bankközi eurókamat idei maximuma 3,97 százalék volt, a ráta április végétől folyamatosan csökkenő pályán mozog, ahogy egyre biztosabbá vált, hogy megkezdi a kamatcsökkentési ciklusát az Európai Központi Bank. Eddig két alkalommal vágott az EKB, júniusban és szeptemberben.
Melyik jobb: forintos vagy eurós állampapír?
Aki azon gondolkozik, hogy 3 évre eurós vagy forintos állampapírt vásárol, ezt a két kamatszintet érdemes összevetnie:
- euró: 3,488 százalék
- forint (2027/A): 5,59 százalék, ennyi a mai napon a kötvény eladási hozama
A kettő között a kamatkülönbözet jelenleg 210 bázispont. Csak az elérhető hozamot vizsgálva jobb döntésnek tűnik 3 évre forintos államkötvényt venni. Három év alatt az eurós állampapír (ha a jelenlegi kamatszint maradna a futamidő végéig) 10,46 százalék megtérülést ígér, míg a 2027/A forintkötvény 16,77 százalékot.
Cserben hagyták a magyarok a kormányt, százmilliárdos a baj
Alaposan behúzta a féket az államháztartás: miközben növekedtek a költségek, alaposan visszaesett a bevételi oldal.
Az államháztartás bevételei 2024-ben, havi bontásban:
- január: 3321,7 milliárd forint;
- február: 4411,5 milliárd forint;
- március: 3040,5 milliárd forint;
- április: 3145,7 milliárd forint;
- május: 3139 milliárd forint;
- június: 3548,2 milliárd forint;
- július: 3141,5 milliárd forint;
- augusztus: 2575,7 milliárd forint.
Ez pedig azt jelenti, hogy augusztus végéig az államháztartás központi alrendszere 2857,7 milliárd forintos hiánnyal zárt, ugyanis
a nyár utolsó hónapjában 414,3 milliárd forintos mínuszt hozott össze a költségvetés.
Az éves mérleg szempontjából még aggasztóbb, hogy a júliusi teljesítmény plusz 213 milliárd forint volt, így ebből a szempontból több mint hatszázmilliárdos a visszaesés.
Önmagában nem fest jól az sem, hogy az augusztusi hiány átlépte a 2800 milliárdos lélektani határt, ugyanis az előirányzat 2514 milliárd forint volt, ugyanakkor tavaly augusztusban már bőven 3200 milliárd forintos mínuszban járt az államháztartás.
A Pénzügyminisztérium (PM) kimutatása szerint az augusztus havi adatokat árnyalja, hogy az adóbevételek – ezen belül is különösen az áfabevételek – szezonalitása miatt ekkor kevesebb bevétel érkezik a költségvetésbe.
Egyébként az idén augusztusi 436 milliárd forintos áfabevétel nem is olyan rossz, ugyanis
most először sikerült négyszázmilliárd forint fölé jutni ebben a hónapban.
Itt a kormány minimálbér számítása
A minimálbérnek 2027. január 1-re el kell érnie a rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékát - mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára csütörtökön a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
Czomba Sándor közölte, hamarosan megjelenik egy kormányrendelet, amely kimondja, hogy a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórum (VKF) jogosult a minimálbértárgyalások végrehajtására. Ezen felül a jogszabály tartalmaz majd egy referencia értéket, hogy 2027. január 1-ig milyen szintet érjen el a minimálbér.
Jelezte, matematikai számítás alapján a mostani 266 800 forintos minimálbér alapján a 2027-re kitűzött célt évente 11-12 százalékos emelésekkel tudják eléni.
Azonban azt is mindig meg kell vizsgálni, hogy mi a helyzet a GDP-vel, az inflációval, a termelékenység növelésével. Ezeket mind figyelembe kell venni, amikor meghatározzák a béremelés mértékét, hiszen ha túllőnek a célon, akkor munkahelyeket veszítenek, ha viszont alálőnek a célnak, akkor a családoknak a jövedelemszerzését fogják akadályozni.
Lázár megadta magát
Új utak után nézett az építési- és közlekedési miniszter annak érdekében, hogy a vasútipálya-felújítások megvalósulhassanak.
A tárcavezető augusztusban jelentette be, hogy 5 pontos közlekedési akciótervet indít, melynek egyik kiemelt pontjának nevezte a vasútipálya-felújítások megvalósítását.
Pénteken a közösségi oldalán Lázár János már azt írta, hogy az akcióterv sürgősségi beavatkozásokat és hosszabb távú, valódi terápiás lépéseket is tartalmaz.
Ez egy 800 milliárd forintos infrastruktúrafejlesztési programból állna, ami szerves részét képezi annak az 1200 milliárdos, tíz évre szóló vasútfejlesztési csomagnak, amely a magyar kötöttpályás közlekedés komplex megújítását veszi célba.
A 800 milliárdos keret egyik felét a kormány finanszírozza, a másik felét pedig az eredeti tervek szerint uniós pénzből fizették volna ki.
Csakhogy ez változott: Lázár ugyanis közölte, nem várnak tovább arra, hogy Brüsszel fizessen, helyette az Európai Beruházási Banktól (EIB) kérelmeznek hitelt.
Kiemelte, hogy a fejlesztés első ütemében közel félezer kilométernyi magyar vasúti pálya újul meg: a lassújelek 119 kilométeren számolják fel, 490 kilométernyi pályát pedig állítása szerint a legkorszerűbb, központi forgalomirányítás alá helyeznek.
Kiszivárgott: brutális szigorítást javasol a kormánynak a titkos nyugdíjjelentés
A GRANTIS megszerezte azt a nemzetközi nyugdíjjelentést, amit június 30-ig kellett volna bemutatnia a magyar kormánynak társadalmi egyeztetésre és ami az első lépése volt az Európai Bizottságnak ígért nyugdíjreform irányába.
A kormánynak 2025. március 31-ig kell elvileg hatályba léptetni a magyar nyugdíjreformról szóló jogszabályt, ehhez készített most javaslati csomagot az OECD. A jelentés célja feltárni azokat a megoldásokat, amikkel a jelenlegi nyugdíjrendszer fenntartható marad hosszú távon.
A főbb javaslatok a következők:
- Nyugdíjkorhatár igazítása a várható élettartamhoz: egy év növekedés a 65 éves kortól várható élettartamban 8 hónappal növelje a nyugdíjkorhatárt. Ezzel a megoldással 2045-re 67 év lenne a nyugdíjkorhatár és 69 év lenne 2070-re, ha elindulna a reform 2025-ben. Ezzel egy időben lenne viszont egy korhatár előtti, korai nyugdíjazási opció alacsonyabb nyugdíjjal, így a dolgozó eldöntheti, hogy alacsonyabb nyugdíjat szeretne hosszabb ideig, vagy magasabb nyugdíjat rövidebb időre. A szervezet javaslata szerint a korai nyugdíjazás maximum két évvel lehet korábbi a nyugdíjkorhatárnál, hogy az ne jelentsen extra terhet. Az OECD szerint ez a lépés járulna hozzá leginkább a fenntarthatósághoz, GDP-arányosan 2,2 százalékot spórolnánk 2070-ben, ha 2035-ben indítanánk, akkor 1,7 százalékot.
- Nők40 fokozatos szigorítása: a szervezet szerint egy alsó korhatárt – a javaslat 60 év – kellene bevezetni és/vagy a szükséges szolgálati éveket szükséges fokozatosan emelni. A szolgálati évek fokozatos növelése 1,1 százalékos megtakarítást hozna 2070-ben GDP-arányosan. Az OECD felvázol egy lehetőséget arra is, hogy a kormány apránként kivezeti a Nők40-et egészen addig, amíg a nyugdíjkorhatár megegyezővé válik férfiak és nők esetében. A jelentés megjegyzi, hogy nagyban nőne így a nők jelenléte a munkaerőpiacon és nagyjából 1 százalékkal csökkenne a költségvetési teher, nem számolva a befolyó plusz adókkal és a 0,3%-os várható nyugdíjjárulékkal.
- 13. havi nyugdíj korlátozása: legyen indexált felső határa, hogy mennyit fizetnek ki 13. havi nyugdíjként. Ez egy 0,3 százalékos megtakarítást eredményez 2070-ben a költségvetésben, ha az átlagnyugdíj összege lenne a felső plafon.
- Járulékemelés: az OECD javaslata szerint a járulékokat 10,8 százalékponttal kellene emelni 2070-ig a mostani 21,65 százalékról 32,5 százalékra. Arra ugyanakkor hosszasan felhívják a figyelmet, hogy az OECD-országokon belül jelenleg is Magyarországon a tizenegyedik legnagyobb az adóék, nyolc százalékpont hozzáadásával hazánk a második helyre ugrana és hatalmas visszaesést okozna az egy főre jutó GDP-ben.
Ami még történt a héten...:
- Orbán Viktor Orbán Balázsról: Észnél kell lenni, ha az ember ilyen kényes kérdésekről beszél
A miniszterelnök a Kossuth rádióban Észak-Macedóniából jelentkezett be. Beszélt a gazdasági semlegességről, az Európai Uniós versenyképességi paktumról, az árvízvédelem sikerességéről, az amerikai elnökválasztásról is. Orbán Viktor politikai igazgatója, Orbán Balázs '56-os hősökre tett kijelentését is megmagyarázta a műsorban. - Volkswagen-balhé: hirtelen rájöttek, hogy drága a német munkaerő
A mellékelt ábra szerint egymásnak feszülhet a munkavállalói, szakszervezeti oldal és a Volkswagen vezetése a kilátásba helyezett radikális leépítések miatt. A német gazdasági miniszter nagy egyeztetést és mentőövet ígért, ehhez képest egyelőre csak üres politikai lózungokat tehettek zsebre a bajba jutott német autóipar szereplői. - A belügyminisztérium ellen fordulnak a rendőrök, Orbán az üdvözletét küldi
Két hét sem telt el a németországi határellenőrzések bevezetése óta, a szövetségi rendőrség már vitatja a szigorítást, főként, hogy az illegális migránsok újabban felfedezték a kerülőutakat, és még a menedékkérők száma sem csökken. - Folytatódik a rémálom: minden vármegye a magyar átlag alatt
Döbbenetes különbségeket tapasztalni a magyarországi bérek kapcsán, van olyan vármegye, ahol – az átlagot nézve – kétszázezer forinttal keresnek kevesebbet, mint a fővárosban. Nem meglepő így az sem, hogy elemzők szerint megtört a munkanélküliség csökkenő trendje. - Lengyel politológus: Ha Bukarestben jobb, mint Budapesten, akkor nagyon rossz az irány
Magyarország összeszerelő üzemmé vált – ez egy reproduktív tevékenység, nem pedig kreatív, ami versenyképességi mutatóiban már meg is nyilvánult a szakértő szerint. - Orbán Viktor bemutatta terveit, ebbe az irányba megy tovább az ország
A miniszterelnök a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rendezvényen arról beszélt, hogy Magyarországnak tartósan 3 és 6 százalék közötti gazdasági növekedést kell produkálnia. A kormányfő szerint semmiképpen nem csúszhat vissza az ország az adósrabszolgaságba.