A Szeged mellett található Algyőn jelenleg még van elég kibányászható kőolaj a földben, ennek ellenére már vizsgálják a megújuló energiaforrások kitelepítésének lehetőségét – írja az Index.

A lapnak nyilatkozó Vida György közgazdász elmondta, a Mol Shape Tomorrow 2030-ig futó stratégiai iránymutatása Algyőre is vonatkozik. A menedzsment már azon ötletel, miképpen lehetne hasznosítani a területeket, ha már az energiahordozókból ki fognak fogyni.

Az olajtársaság szakemberei további napelemeket telepítenének, vagy esetleg geotermikus fejlesztésekkel állnának a világ elé

– mondta a közgazdász.

Szerinte, bár óriási kincs van a föld alatt Makónál, sem a Molnak, sem másnak nem éri meg kitermelni, mert túl mélyen van a földgáz. Egyelőre olcsóbb és egyszerűbb külföldről importálni.

A Magyar Természetvédők Szövetsége kritikája szerint az Alföld vízellátása amúgy is kiszáradó félben van, a földgáz feltárása pedig akár végzetes hatással is lehet rá. Emellett a felszíni és felszín alatti vizek, köztük a termálvizek szennyeződésének is magas a kockázata.

Balkán lehet a kulcs

A lap szerint az olajipari szakemberek itthon is komoly feltárásokat végeznek, a Mol számára a kitermelésnél sokkal jövedelmezőbbnek tűnik, ha a Balkánon erősíti meg a nemzetközi pozícióit.

Elemzők szerint lehet, hogy a magyar olajipari cég hamarosan nyélbe ütheti Bulgáriában az orosz Lukoil burgaszi finomítójának, valamint a kiskereskedelmi hálózatának a megszerzését.

Emellett Szerbiával is tárgyalásokat folytat a Gazprom szerbiai érdekeltségeinek megvásárlásáról, hogy megelőzze az orosz tulajdon miatti nyugati szankciókat a Szerb Kőolajipari Vállalattal (NIS) szemben. A Mol jelenleg már Szerbia második legnagyobb üzemanyag-kis- és nagykereskedője, így nem kizárt, hogy a jövőben ajánlatot tesz a NIS-re is.