Az ukrán fronton továbbra is ropognak a legújabb gyártású fegyverek, és a Donyeck-medence kis utcáit nyugati csúcstechnológiával felszerelt tankok lánctalpai zúzzák porrá. 

A háborúban megkönnyíti Oroszország helyzetét, hogy jelentős területű közös határvidéke van Kínával, illetve nagy gazdasági befolyással rendelkezik India felé is a volt Szovjetunió részét képező isztánokon keresztül (Tádzsikisztán, Kirgizisztán, Üzbegisztán).

Vlagyimir Putyin régóta számít a kínai kormány szimpátiájára, így elsők között fordult Hszi Csin-pinghez a fosszilis energiahordozók exportja és importja apropóján, miután az Európai Unió szankcionálta ezek kereskedelmét. 

„Tavaly rekordot döntött az orosz-kínai kereskedelem, a növekmény nagy részét az orosz energiahordozók exportjának növekedése okozta. Nőtt a kínai export is, különösen a csúcstechnológiai termékeké és alkatrészeké, például a mikrochipeké. Látható, hogy a kieső nyugati technológiát az oroszok kínaival igyekeznek pótolni" – nyilatkozta a Napi.hu-nak Salát Gergely, a Külügyi és Külgazdasági Intézet Kína-szakértője.

A kutató kiemelte azt is, hogy Kína nem csatlakozott az Oroszország elleni szankciókhoz, viszont Peking hivatalos diplomáciai hozzáállása az, hogy nem támogatja Moszkvát a háborúban. Mégis segítséget nyújt számára abban, hogy kezelni tudja a szankciók okozta nehézségeket. 

Csak egy agresszor támogat fegyverrel?

Miközben az Egyesült Államok és az Európai Unió több tagországa nagy mennyiségben szállít tankokat és eszközutánpótlást az ukrán hadsereg számára, addig Kína hivatalosan nem támogatja Oroszországot közvetlenül fegyverszállítmányokkal. 

Ugyanakkor Salát Gergely szerint Kína valószínűleg küldhetett drónokat Oroszországnak, illetve egyes feltételezések szerint az észak-koreai lőszerszállítmányok mögött is a kínaiak állhatnak. A szakértő elmondta, hogy maga a háború is tulajdonképpen az amerikai–kínai szembenállás miatt törhetett ki. 

Moszkva nem biztos, hogy rászánta volna magát az agresszióra, ha nem tudja, hogy az amerikai–kínai vetélkedés miatt számíthat Peking legalább hallgatólagos támogatására, illetve arra, hogy fő riválisuknak az amerikaiak Kínát tartják, így Oroszországra kevesebb figyelem jut, az amerikaiak kénytelenek megosztani erőiket.

Az első TikTok háború

A hivatalos katonai felvételeken kívül a háború fejleményei a kínai tulajdonban lévő TikTok rövid videóin is nyomon követhetők. Az ukrán fronton készült felvételek pillanatok alatt képesek bejárni a világhálót. A kedélyeket borzolta, hogy korábbi – ehhez a háborúhoz nem kapcsolódó – robbanásokról készült videókat tettek fel újra, mintha azok Ukrajnából származnának.

A neked szóló menüpont alatt nagyrészt a világ távoli pontjáról beérkező személyes érdeklődési körhöz illeszkedő véletlenszerű tartalmakból áll, amelyeket a kínai vállalat átláthatatlan algoritmusa határoz meg. Ez az ismeretlen működési mechanizmus összeegyeztethetetlen a rendvédelmi szervek reakcióképességével. A legtöbb felhasználót számláló ország az Egyesült Államok.

A kémkedéssel vádolt kínai applikáció felhasználóinak száma tavaly átlépte az egymilliárdot.

Az Ukrajnával kapcsolatos tartalmak száma a platformon a háború kirobbanását követően drasztikusan megnőtt, ezzel azonban megnőtt a félretájékoztatás és dezinformáció veszélye is, illetve nem tudni pontosan, hogy a felhasználók hírfolyamát befolyásolja-e a kínai kormány. 

Zéró befektetés, maximális nyereség

Salát Gergely kiemelte, hogy 

az ukrán-orosz háború talán a koreai háborúhoz hasonlítható, amikor Kína azért, hogy a vele szomszédos Észak-Korea ne kerülhessen az amerikai érdekszférába, katonákat küldött a háborúba, hogy az amerikaiakat és a velük szövetséges délieket távolabb szorítsa a határától.

A szakértő azt is elmondta, hogy Kína elsődleges érdeke, hogy a háború véget érjen anélkül, hogy Oroszország jelentősen meggyengülne. Továbbá fontos szempont számára az is, hogy a nemzetközi feszültségek csökkenjenek, és a geopolitikai versengés helyett saját fejlődésére és stabilitására tudjon koncentrálni.

Kína a nemzetközi közvélemény előtt is jobb színben tudja feltüntetni magát, ha nem Moszkva pártján áll. Ezért inkább olyan nagyhatalomnak mutatja magát, amely valójában a világbéke pártján áll. Az Egyesült Államok ezzel szemben egy nyers háborús módszerekkel működő agresszornak tűnik, amiért nyíltan ellátja fegyverekkel a fronton harcoló ukrán katonákat.

Jó zsaru, rossz zsaru

A háború első évfordulójának napjára a kínai külügyminisztérium 12 pontban erősítette meg álláspontját, amelyben béketárgyalást sürgetett, illetve  az egyoldalú szankciók megszüntetésére szólított fel. A pontok közt megtalálható az is, hogy Peking ellenzi a nukleáris fegyverek alkalmazását.

Napokkal korábban az orosz külügyminiszter Dmitrij Medvegyev erről még úgy nyilatkozott, hogy országa teljes joggal alkalmazná a nukleáris fegyvereit, ha fenyegetettségi helyzetbe kerül.

Ebből is látható, hogy Kína igyekszik úgy lavírozni a világ szeme előtt, mint egy senkinek a pártját nem fogó, semleges fél. 

A dokumentum nem említette név szerint az Egyesült Államokat vagy a NATO-t, de úgy tűnik, hogy Kína bírálja a szövetséget, amiért a saját biztonságát mások biztonsága rovására kívánja megvalósítani – amellyel nyilvánvalóan Oroszország véleményét osztja.