A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) és a Pénzügyminisztérium (PM) a napokban közös állásfoglalásban ismertette, hogy Oroszország augusztus 8-án felfüggesztette a Magyarországgal kötött, hatályos, kétoldalú, az 1999. évi XXI. törvénnyel kihirdetett adóegyezmény 5-22. és 24. cikkeinek alkalmazását, onnantól a saját belső szabályait alkalmazza az orosz és a magyar fél közötti ügyletekből származó jövedelmek és vagyon adóztatására.

Ettől az egyezmény hatálya nem szűnik meg, ugyanakkor az orosz fél a felfüggesztéssel érintett rendelkezésekből eredő kötelezettségeit nem teljesíti. Ezzel együtt ugyanakkor kijelenthető, hogy az orosz felfüggesztés végeredményben hatással lehet mind a magánszemélyek, mind a vállalkozások határon átlépő jövedelmeire.

Kapcsolódó

A PM és a NAV tájékoztatója számos további gyakorlati kérdést vet fel, amelyek tisztázására az Economx Gyányi Tamást, a WTS Klient szenior adópartnerét kereste meg. Mindenekelőtt fontos szétnézni a diplomáciai fronton: hasonlatosan az amerikai egyezmény felmondásához, mind az orosz, mind pedig az amerikai fél egyoldalú lépésekkel érte el azt, hogy ne alkalmazhassuk az adóegyezményeket, amelyek egyszerre biztosítják azt, hogy

  • a magánszemélyeket és vállalatoknak ne kelljen mindkét érintett országban adót fizetnie,
  • az érintett országok pedig begyűjthessék az őket megillető adókat.

Ebből az is következik, hogy az egyezmények hiánya nemcsak a magánszemélyeket és a cégeket érinti negatívan, hanem akár az adókat begyűjteni szándékozó hatóságokat is. Az orosz fél már márciusban jelezte, hogy felfüggeszti a barátságtalan országokkal kötött adóegyezményeket, és augusztusban ezt meg is tette, onnantól a saját belső szabályait alkalmazva az orosz-magyar ügyletekből származó jövedelmek és vagyon adóztatására.

De hogy miért más az orosz helyzet, mint az amerikai?

„Fontos különbség a két ország viszonylatában, hogy míg az amerikai egyezmény 2024-től hatályon kívül kerül, addig az orosz esetében nem megszűnésről, hanem egyoldalú felfüggesztésről beszélünk. Ugyanakkor a közeljövőben az orosz egyezmény »újralesztése« sem várható addig, ameddig az ukrajnai fegyveres konfliktus nem rendeződik” – mondta az adószakértő.

Gyányi Tamás szerint további lényeges eltérés, hogy Oroszország valamennyi barátságtalan országgal szemben meglépte az adóegyezmények felfüggesztését (az EU országain kívül többek között ide tartozik az Egyesült Államok, Japán, Új-Zéland, Kanada, Ausztrália és Dél-Korea is), vagyis az egyezmény felfüggesztése nem kizárólag Magyarországnak szóló üzenet.

Ugyanakkor az Egyesült Államok a második legnagyobb befektető Magyarországon, így a magyar fél a Pénzügyminisztérium tájékoztatása alapján nyitott egy új magyar-amerikai adóegyezmény megkötésére. Mindez arra is lehetőséget adna, hogy egy újabb, modernebb adóegyezmény lépjen hatályba a későbbiekben.

Nem véletlenül fogalmazott úgy Varga Mihály az Amerikai-Magyar Üzleti Tanács (USHBC) ülése után, hogy az amerikai-magyar adóügyi együttműködés erősítésére törekszik, mivel a korábbi egyezmény amerikai fél általi felmondásának következményei mindkét ország számára kedvezőtlenek. A USHBC közönsége előtt a tárcavezető elmondta:

az Egyesült Államok az Európai Unión kívüli legnagyobb befektető Magyarországon, részesedése a teljes befektetési állományból megközelíti a 9 százalékot.

Hozzátette: magyar kormány eddig 94 vállalattal kötött stratégiai együttműködési megállapodást, amelyből 14 egyesült államokbeli. Emellett 1700 amerikai cég mintegy 107 ezer embert foglalkoztat, a kétoldalú áruforgalom 2022-ben 7,1-ről 8,3 milliárd dollárra, azaz 16 százalékkal nőtt, ami rekord a kétoldalú kereskedelmi forgalomban.

Visszatérve az orosz kérdésre, a NAV és a PM tájékoztatója szerint az orosz fél a felfüggesztéssel érintett rendelkezésekből eredő kötelezettségeit annak időtartama alatt nem teljesíti, de Magyarország továbbra is biztosítja az adóegyezményből eredő kedvezményeket a magyar–orosz viszonylatú jövedelmekre, így az

  • adóztatási jog korlátozását,
  • a kedvezményes forrásadókulcsokat,
  • a kettős adóztatás elkerülésének magyar engedményeit.

A WTS Klient szenior adópartnere nyomatékosította: az orosz fél nem függesztette fel az adóegyezmény kettős adóztatás elkerüléséről szóló rendelkezését. „Ennek megfelelően, ha például egy magyar adóügyi illetőségű személy (az adóügyi illetőség sok esetben eltérhet az állampolgárságtól) olyan jövedelmet élvez, vagy olyan vagyona van, amit az orosz fél az adóegyezmény rendelkezéseivel összhangban megadóztat, ezen jövedelmek mentesíthetők az adózás alól Magyarországon” – emelte ki az adószakértő.

Ugyancsak fennmaradó szabály az is, hogy ha egy magyar adóügyi illetőségű adózó például osztalékjövedelmet szerez Oroszországból, az Orosz Föderációban levont adó beszámítására – az adóegyezményben megengedett forrásadónak megfelelően – csak osztalékjövedelem tekintetében, és legfeljebb 10 százalékos mértékig van lehetőség.

Az adóegyezmény felfüggesztéssel nem érintett, általános és technikai jellegű rendelkezései továbbra is érvényben maradnak, amelynek következtében többek között

  • feloldhatók a kettős illetőségből származó összeütközések (például, ha egy személy mindkét ország belső joga szerint belföldi adóilletőségűnek minősülne),
  • kezdeményezhető vitarendezés,
  • mint ahogy adóügyi információcserére is lehetőség nyílik.

Az ugyanakkor mindenképpen rossz hír a lapunk által megkérdezett adószakértő szemüvegén át, hogy az adóegyezmény Magyarország általi további alkalmazása a magánszemélyek és vállalkozások jövedelmeinek kettős adóztatását egyoldalúan teljes mértékben elkerülni nem tudja. Az orosz felfüggesztés így hatással lehet mind a magánszemélyek, mind a vállalkozások határon átlépő jövedelmeire.