A szabályok értelmében bárki pályázhat a Nobel-díj vicces testvérére, az IgNobel-díjra, ha olyan kutatást végez, amely először megnevettet, utána gondolkodásra késztet. A másik kikötés, hogy csak olyan témában szabad vizsgálódni, amivel korábban még nem foglalkozott senki – ismertette a szabályokat a The Guardian.

A 2024-es díjátadón elismerést osztottak ki annak a német orvoscsoportnak, amely azt bizonyította be, hogy ha egy betegnek rossz gyógyszert írnak fel, de az fájdalmat okoz, akkor ez kevésbé ártalmas, mint az a hibás orvosság, amelytől nincsenek panaszai a páciensnek.

Az amerikai Jacob White és a brazil Felipe Yamashita a botanika kategóriában arra a megállapításra jutott, hogy az élő növény fölveszi a mellé helyezett műnövény alakját, ha bizonyos ideig egymás mellett vannak.

A fiziológia kategóriában IgNobel-díjjal tüntettek ki japán és amerikai tudósokat, akik bebizonyították, hogy a nagyobb termetű emlősállatok képesek az ánuszukon keresztül is lélegezni.

A valószínűségszámítás kategóriájában több nemzet szakemberei vettek részt, hollandok, svájciak, franciák, belgák, csehek, németek mellett magyarok is, akik azt bizonyították be, hogy egy pénzérme a feldobás után nagyobb valószínűséggel esik arra a felére, amelyiken a feldobás előtt volt.

Ennek az elméletnek az igazolására összesen 350 757 alkalommal dobták fel a pénzérmét és dokumentálták az eredményt.

A tanulmány két magyar társszerzője Bognár Miklós, az ELTE Pszichológia Tanszékének tanársegéde és Aczél Balázs volt.

A kémia kategóriában francia és holland kutatók az alkohollal itatott giliszták viselkedését hasonlították össze azokkal a fajtársakkal, amelyek a szokásos táplálékokat fogyasztották. A kísérlet során összeengedték a józan és leitatott gilisztákat. Arról készítettek elemzést, hogy mennyire egyszerű szétválasztani egymástól a különböző állapotban lévő állatokat. A díjátadáson a kutatók gilisztajelmezben jelentek meg, egyikük ittasan, a másik józan állapotban.

Az amerikai James Liao az élő és döglött pisztráng úszását tanulmányozta. Megállapítása szerint a folyóban sodródó élettelen pisztráng egy nap alatt ugyanakkora távolságot tesz meg, mint az élő. A különbség annyi, hogy az élő pisztráng sokat úszik keresztbe is a vízben.

Egy franca-chilei páros arra kereste a választ, hogy van-e különbség a Föld északi és déli féltekén élők között abban a tekintetben, hogy a fejükön a választéktól jobbra vagy balra fésülik inkább a hajukat.

A brit Saul Justin Newman demográfia kategóriában kapott díjat, mert megállapította, hogy sok ember, aki arról volt híres, hogy sokáig élt, olyan településen lakott, ahol nagyon rosszul dokumentálták a születési adatokat.

Posztumusz díjat nyert a béke kategóriában az 1990-ben elhunyt B.F. Skinner, aki azt vizsgálta, hogy lehetséges-e galambokat felküldeni a világűrbe. Szintén posztumusz ismerték el az amerikai Fordyce Ely és William Petersen munkáját, akik az 1940-es években azt állapították meg, hogy a tehenek több tejet adnak, ha a hátukra ültetnek egy macskát, aki ijedtében leugrik, amikor a közelében kidurrantanak egy papírzacskót.