Az állami egészségügyben is elfogyott a dolgozók türelme a munkakörülmények és az infláció miatt jelentősen csökkent jövedelmi helyzetük miatt a németeknél. 

Pénteken a mintegy 20 ezer orvost képviselő Marburger Bund szakszervezet bejelentette: az ország 23 egyetemi kórházában alkalmazott orvosokra vonatkozó kollektív bértárgyalások a negyedik fordulóban elakadtak, ezért a szövetségi finanszírozású intézményekben március 11-én figyelmeztető sztrájkot tartanak, hogy fokozzák a nyomást. 

A szakszervezet egyebek mellett 12,5 százalékkal több fizetést és magasabb pótlékot követel az orvosoknak a rendszeres éjszakai, hétvégi és ünnepnapi munkavégzésért.

Mint jelezték, az egyetemi kórházak gyógyítóinak alapbére körülbelül 200-600 euróval alacsonyabb, mint a hosszabb munkaidővel rendelkező, más állami kórházak orvosainak, ez pedig komoly feszültégeket szül az egészségügyben.

Nem látják el a sürgős eseteket

Az orvossztrájk azzal jár majd, hogy az egyetemi kórházakban hosszabb várakozási időre számíthatnak a betegek és az egész napos tiltakozás során nem látják el a nem sürgős, elhalasztható műveleteket, például nem lesznek műtétek. A sürgősségi eseteket – külön megállapodások fejében – fogadják. 

Hiányzik a kompromisszumkészség az állami vezetőkből, ezért az egyetemi kórházakban elfogyott a türelem – közölte Andreas Botzlar szakszervezeti elnök.

A Berliner Zeitungnak jelezte: egyre égetőbb az orvoshiány és problémás az utánpótlás biztosítása, mert a kórházak már nem vonzók a fiatal szakemberek számára, akik pedig fontos szereplők a súlyos betegek speciális ellátásában.

A kollektív szerződés hatálya alá tartozó 23 egyetemi kórházban január végén már tartottak egy figyelmeztető sztrájkot, amikor több ezer német orvos vonult utcára. Akkor a demonstráció szervezői Hannoverben ötezer, Freiburgban, Tübingenben, Ulmban, Heidelbergben, Münchenben, Aachenben, Kölnben és Düsseldorfban több száz sztrájkolót jelentettek. 

Leállt a tömegközlekedés Berlinben

Eközben csütörtökön és pénteken leálltak a tömegközlekedés kulcsfontosságú szereplői Berlinben: nem jártak a metrók és a villamosok, illetve az állami üzemeltetésű autóbuszok is a depóban maradtak. 

A mozdonyvezetők korábbi sztrájkját is jegyző Verdi szakszervezet és több kisebb érdekképviseleti szövetség közlése szerint az önkormányzati tulajdonú üzemeltető cégekkel folytatott bértárgyalások konfliktusba fordultak, ezért döntöttek a munkabeszüntetés mellett, amelyben mintegy 130 ezer közlekedési alkalmazott érintett. 

Az alacsony bérek mellett azt is sérelmezik a járművezetők, hogy a létszámhiány miatt rendszeresek a túlórák. Körülbelül 600 további sofőr hiányzik a rendszerből, emellett több milliárd eurót kellene a járművekbe és az infrastruktúrába fektetni – közölték.

A sztrájk miatt lényegében ellehetetlenült a fővárosiak közlekedése két munkanapon át, amely folyamat a jövő héten Észak-Rajna Vesztfáliában folytatódik, ahol hasonló leállást hirdettek a Verdi képviselői.