Hétfőn teszi közzé a Pénzügyminisztérium a gyorstájékoztatóját az államháztartás központi alrendszerének augusztus végi helyzetéről. Július végéig az államháztartás 2443,3 milliárd forintos hiánnyal zárt, ami az éves hiánycél 97,2 százalékát jelenti. Júliusban (egy hónap alatt) a központi alrendszer 213 milliárd forint többlettel zárt, szemben az előző évi azonos havi 44,3 milliárd forintos deficittel.

Pénteken az ipar júliusi teljesítményéről közli második becslését a KSH. Az első becslés múlt héten pénteken azt mutatta, hogy az ipari termelés volumene 1,3, munkanaphatástól megtisztítva 6,4 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Nagy János, az Erste makrogazdasági elemzője szerint a termelési kilátások rövidtávon továbbra sem festenek jól, mivel a konjunktúraindexek egyelőre Európa-szerte csak alig mutatnak életjeleket. 

Kapcsolódó

A hazai ipar kibocsátása lényegében 2022 közepe óta stagnál, illetve enyhén csökken.

Szintén pénteken teszi közzé a statisztikai hivatal a júliusi építőipari adatokat. Júniusban az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 1,4 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján az építőipar termelése 6,4 százalékkal kisebb volt a májusinál. 

Az MBH Elemzési Centrum a júniusi adatokat úgy értékelte, hogy folytatódott az évek óta tartó csökkenő dinamika, és ez alapján 2024-ben még a tavalyinál is kevesebb lakás épülhet Magyarországon, így számuk 15-20 ezer között mozoghat.

Fény derül a drágulásra is a héten

Kedden közli a Központi Statisztikai Hivatal az augusztusi inflációs adatokat. Júliusban a fogyasztói árak átlagosan 4,1 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat. Júniushoz viszonyítva átlagosan 0,7 százalékkal emelkedtek az árak.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az adatokat akkor úgy értékelte, hogy a kormány célzott beavatkozásai sikeresen letörték és visszaszorították az inflációt. Árokszállási Zoltán, az MBH Elemzési Centrumának igazgatója azonban úgy vélekedett, hogy az adat kellemetlen meglepetést jelent, nem is feltétlenül a meglepetés mértéke nagy, hanem az infláció szerkezete.

A CIB Bank elemzői heti összefoglalójukban arról írtak, hogy a piaci várakozások szerint a júliusi 4,1 százalékról ebben a hónapban 3,6 százalékra süllyedt a pénzromlási ütem.

A lassulásban a magas bázis is szerepet játszik, az alapfolyamatok kevésbé kedvező képet festhetnek. A maginfláció várhatóan tovább kúszik felfele elérve a 4,8 százalékos szintet. 

Az adatok várhatóan nem rajzolják át az MNB kamatpályájával kapcsolatos várakozásokat. A lazítási ciklus folytatódhat, év végéig alapesetben még 2 darab 25 bázispontos csökkentésre számítanak.

Az EKB a lazítás mellett dönthet

Csütörtöki ülésén az Európai Központi Bank (EKB) folytathatja lazítási ciklusát, az elemzők várakozása szerint 25 bázisponttal mérsékelhetik a betéti kamatot.

Júliusban a piaci várakozásoknak megfelelően az alapkamat 4,25 százalékon tartása mellett döntött az EKB, miután június 6-án 25 bázispontos kamatvágást hajtott végre. Az EKB az kamatülést követően kiadott közleményében hangsúlyozta, hogy az inflációs nyomás még mindig magas. A headline infláció várhatóan 2025-ig is jóval a cél (2 százalék) felett marad. Christine Lagarde elnök sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy a gazdasági növekedési kilátásokkal kapcsolatban több a kockázat. 

Megugrott az import júliusban

Az elmúlt héten két adatot is közölt a KSH a külkereskedelmi termékforgalomról. A júniusi második becslés szerint a kivitel volumene 8,1, a behozatalé 5,2 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakitól. Az aktívum 1,1 milliárd eurót tett ki, az egyenleg 411 millió euróval romlott az egy évvel korábbihoz mérten. Májushoz viszonyítva az export kiigazított volumene 2,4, az importé 4,7 százalékkal nőtt. Az egy évvel korábbi adatokhoz képest euróban kifejezve az export értéke 9,9, az importé 7,8 százalékkal csökkent.

A júliusi első becslés már pozitívabb adatokat tartalmazott: a külkereskedelmi termékforgalom szintje az exportoldalon 4,2 százalékkal volt alacsonyabb, ugyanakkor az importoldalon 3,7 százalékkal magasabb volt az előző havinál. Egy évvel ezelőtthöz képest az export euróban számított értéke 4,3, az importé 7,9 százalékkal nőtt.

Az import bázisa ezzel 2023 márciusát követően került ismét pozitív tartományba, míg az export idén másodjára emelkedett.

Továbbra sem rohanták meg a boltokat az emberek

A kiskereskedelmi forgalom júliusban az előző év azonos időszakához viszonyítva 2,5 százalékkal, a nyers adat szerint 3,3 százalékkal bővült. A szezonális és naptárhatással kiigazított adatok szerint a kiskereskedelmi forgalom volumene nem változott az előző hónaphoz viszonyítva.

Báthori Bence, az MBH Bank Elemezési Centrumának elemzője úgy értékelte a friss adatokat, hogy a nettó reálbérek növekedése némileg lassult ugyan júliusban, de a mutató továbbra is magas emelkedése mellett látszik, hogy a többletjövedelem nem annyira a hazai kiskereskedelemben csapódik le, hanem inkább szolgáltatás-vásárlásra, illetve külföldi online vásárlásokra fordítódik a lakáscélok megvalósítása és a megtakarítások mellett. 

Augusztusra 3 százalék körüli éves növekedést várnak az MBH részéről, amennyiben júliushoz képest havi alapon érdemi növekedés történik. Havi alapú stagnálás esetén továbbra is 3 százalék alatt várható az éves növekedés. 

Nem okozott meglepetést a második negyedéves GDP

Magyarország bruttó hazai termékének (GDP) volumene 2024 második negyedévében a nyers adatok alapján 1,5, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított, valamint kiegyensúlyozott adatok szerint 1,3 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit a KSH második becslése szerint. Az előző negyedévhez képest a gazdaság teljesítménye 0,2 százalékkal mérséklődött.

A CIB Bank elemzői úgy értékeltek az adatokat, hogy a GDP részletes bontása meglepetést nem okozott. Termelési oldalon a kis súlyú mezőgazdaság hozzáadott értéke csökkent, ami az idei aszály és a tavalyi magas bázis miatt nem meglepő. Az ipar sem tudott pozitívan hozzájárulni a növekedéshez ellentétben a kissé meglepő módon bővülést mutat építőiparral. A növekedéshez leginkább a szolgáltató szektor tudott hozzájárulni összhangban a fokozatosan éledező fogyasztással.

Az első félév tényadatai és a júliusra vonatkozó eddig beérkezett adatok alapján 2024 egészében maximum 1,7 százalékos GDP-növekedési ütemmel számolnak, azonban ezt az előrejelzést is lefele mutató kockázatok övezik.

Az első negyedévben a nyers adatok szerint 1,1 százalékkal, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított, valamint kiegyensúlyozott adatok szerint 1,7 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit a magyar GDP növekedése. Az előző negyedévhez képest a gazdaság teljesítménye 0,8 százalékkal nőtt. 

Magyar gazdaság: köhöghet az ipar a második félévben is, mélyrepülésben a beruházások

Friss adatok érkeztek a magyar gazdaság állapotáról, kiderült: miért csökkent a GDP a második negyedévben. Meglepetés nincs, rossz formában az ipar és nagyon visszaestek a beruházások. A forint gyengül, de dráma nincs.