A héten csendesebb időszak köszönt ránk, ami a makroadatokat illeti. Hétfőn teszi közzé a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) az építőipar májusi adatait. Áprilisban az egy évvel korábbihoz viszonyítva 15,6, az előző hónaphoz képest 11 százalékkal emelkedett az építőipari termelés volumene. 2024 első négy hónapjában az előző év azonos időszakához képest az építőipari termelés volumene 5,7 százalékkal nőtt.

Így alakult az infláció

Kedden tette közzé a KSH a júniusi inflációs adatokat, amelyek szerint a fogyasztói árak átlagosan 3,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat. Az élelmiszerek ára 1,1 százalékkal nőtt, míg a szolgáltatások 9,7 százalékkal drágultak.

Borús képet kaptunk az iparról

Pénteken közölte a májusi ipari termelésre vonatkozó második becslését a statisztikai hivatal, amely szerint a termelés volumene 5,2, munkanaphatástól megtisztítva 4,9 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A feldolgozóipari alágak többségében csökkent a termelés, a legnagyobb mértékben a villamos berendezés gyártásában.

A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás 1,1 százalékkal kisebb volt a 2024. áprilisinál.

Fontos bejelentést tett a bankok kapcsán a kormány

A hétfői Kormányinfón jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy védelmi hozzájárulást kell fizetnie azoknak a multiknak, akik a háborús időszakban extraprofitra tettek szert. Az intézkedés vonatkozik a bankszektorra és az energiacégekre is.

A háborúellenes akcióterv részleteit Nagy Márton ismertette a Bankszövetség képviselőivel, ezek szerint a bankok csak abban az esetben csökkenthetik az extraprofit-adó befizetési kötelezettségüket a 2024-es évben, amennyiben növelik a teljes állampapír-állományukat úgy, hogy 2027 után lejáró állampapírokat vásárolnak. A kormány döntése értelmében a banki extraprofitadó 2025-ben úgy marad érvényben, hogy annak nominális értéke nem csökken és az adó alapja a 2023-as korrigált, adózás előtti eredmény lesz. 

A tranzakciós illeték esetében a jelenleg is érvényben lévő tételek mellett általános esetben az illeték mértéke 0,45 százalékra emelkedik (0,3 százalékról), de fizetési műveletenként legfeljebb 20 ezer forint lehet (ez utóbbi 10 ezer forintról emelkedik), míg készpénzfelvétel esetén a pénzügyi tranzakciós illeték 0,9 százalékra emelkedik (0,6 százalékról). 

Az új szabályozás 2024. augusztus 1-jétől érvényes, a kormány az intézkedéstől 2024-ben 85 milliárd forint többletbevételt vár, 2025-ben pedig a teljes évet tekintve elérheti a 200 milliárd forintot.

A Bankszövetség a bejelentett intézkedésekre reagálva visszautasította, hogy a bankszektor a háborús időkben extraprofitra tett volna szert. Véleményük szerint a Magyar Közlönyben hétfő éjszaka megjelentetett intézkedések tovább növelik a határon átnyúló szolgáltatásokat nyújtó fintech szolgáltatók versenytorzító szabályozói előnyét.

Fellélegezhetnek a babavárósok

Szintén a Kormányinfón közölte a Vitályos Eszter kormányszóvivő, hogy a koronavírusra való tekintettel, amely sokak családalapítási terveit keresztülhúzta vagy kitolta, legfeljebb kétéves hosszabbítási időt vezetnek be azok számára, akik a hitelt 2019 és 2020 között vették fel a babaváró hitelt, de még nem született gyermekük. Az új határidő így 2026 júliusa.

A Kulturális és Innovációs Minisztérium közlése szerint azok a babaváró programban részt vevő családok, amelyek az esetleges visszafizetési kötelezettségükről már tájékoztatást kaptak, tekintsék azt tárgytalannak, mivel a módosításnak megfelelő új értesítést kapnak majd.

Vége lehet az üzemanyagkáosznak

Hétfőn a hivatalában fogadta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a magyar üzemanyagkereskedők képviselőit a hazai piacon kialakult magas üzemanyagárak miatt. A tárcavezető kijelentette, hogy amennyiben nem történik elmozdulás a szomszédos országok átlagára felé, úgy a kormány kész szabályozói eszközökkel beavatkozni az üzemanyagpiacon.

Nagy Márton az Economx kérdésére, hogy milyen konkrét szabályozói eszközökkel kíván beavatkozni a kormány úgy válaszolt, hogy adócsökkentésre nem lehet számítani, mert az üzemanyagok adótartalma az uniós átlagnak megfelelő, így nem gondolják, hogy ezzel lenne probléma.

A kormány sok szabályozási lépésen gondolkodott, például adójellegű és dinamikusan szabályozó árstop beavatkozáson, tehát dinamikus price cap megoldáson, ami minden egyes hónapban változhat. Ebben az esetben az új módszertant figyelembe véve nem heti, hanem havi árstopot alkalmaznának. Továbbá felmerült a standard árstop lehetősége is. 

Grád Ottó, a Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára az Economxnak kifejtette, hogy véleménye szerint nincs szükség a kormány beavatkozására, mert az elvárásoknak többé-kevésbé megfelel a hazai kiskereskedelmi szektor. Amennyiben ez mégis megtörténne, akkor annak következményeit már 2022-ben megtapasztalhattuk, amikor szélsőséges helyzet alakult ki a kutakon, és már maga az üzemanyagvásárlás is komoly kihívást jelentett.  

Pénteken a Nemzetgazdasági Minisztérium már azt közölte, hogy a kormány letörte a háborús üzemanyagárakat, amely eredményeképpen ma a lakosság a benzin esetében 34 forinttal, a gázolaj esetében 38 forinttal tankolhat olcsóbban áprilisi, illetve februári csúcsértékeikhez képest. A szaktárca a KSH friss adatai alapján arról írt, hogy Magyarországon a családok ma olcsóbban tankolhatnak üzemanyagot, mint a szomszédos országok lakosai: a benzin esetében 10 forinttal, a gázolaj esetében 7 forinttal. Az NGM szerint ez azt jelenti, hogy érvényesül a kormány elvárása, azaz a magyar családok nem fizetnek többet a benzinért vagy a gázolajért, mint a környező országok lakosai.

Egy Kormányinfó alatt három forinttal drágult az euró

A hétfői Kormányinfó sok szempontból különleges volt. Egyrészt bejelentették az ágazati különadóként funkcionáló védelmi hozzájárulásokat, másrészt amíg Gulyás Gergely kancelláriaminiszter az újságírók kérdéseire válaszolt, elszállt a forint. És ez nem az első ilyen alkalom. A helyzet komoly: az inflációt is növelheti a kialakult helyzet.