Öt fontos pont, amely alapján eldől, beindul-e a gazdaság motorja

A gazdasági környezet hálás téma, mert mindenkinek van véleménye róla, bár az is igaz, hogy általában eléggé szélsőségesek szoktak ezek a vélemények - mondta Szabó István Attila, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. vezérigazgatója a Cégkassza Podcast adásában. A szakember szerint az objektivitást segítheti, ha öt tényezőre bontjuk azokat mutatókat, amelyek hatással vannak a gazdasági környezetre, a cégek és rajtuk keresztül a háztartások helyzetére.

1. Növekedés

A gazdasági növekedés fő mérőszáma, a GDP növekedése utólagos mutató, kicsit olyan, mintha egy kiránduláson arról beszélnénk, milyen gyorsan haladtunk a múltban.

Szabó István Attila szerint a 2020-as covidos gödörből 2022-re sikerült kimászunk, majd érkezett a ’23- as háborús gödör, éppen most kezdünk el kimászni. 2024. I. negyedévében a naptárhatással kiigazított adatok szerint újra 1,7 százalékkal nőtt a GDP az előző év azonos időszakához képest, az előző negyedévhez képest pedig 0,8 százalékos volt az emelkedés. Ami ezen belül szomorú, hogy az ipar teljesítménye még mindig 4,2 százalékkal csökkent, de vannak jó hírek is, ezen belül pozitív, hogy az építőipar már 3 százalékkal nőtt, de a mezőgazdaság is pozitívan járult hozzá a GDP növekedéshez. A termelési oldal mellett a fogyasztási oldal is javul: a háztartások fogyasztása éves szinten 3,4 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.

A növekedés ütemét a külső és belső növekedés határozza meg, ezen belül más országokhoz képest jelentősebb tételt jelent a külső növekedés, miután Magyarország nagyon nyitott gazdaság, export-kitettségünk az egyik legnagyobb a világban. Így a magyar növekedés nagyban függ a világpiaci, ezen belül elsősorban a német növekedéstől. Ha Németországban elindul a fogyasztás, magával húzza a termelést, az pedig meg fog jelenni itthon is.

2. Beruházások

Ez a témakör már inkább egy előremutató tényező, mert bár a beruházásokat is a múltban mérjük, de a beruházások által előállított túl teljesítmény a jövőben fog megmutatkozni. A terepfutós példánál maradva ez annak ígérete, milyen gyorsan fogunk majd haladni a terepen.

A beruházások tekintetében a Garantiqa elnök-vezérigazgatója szerint nem állunk különösebben jól a szezonálisan kiigazított adatok szerint 9 százalékkal esett vissza a teljesítmény az első negyedévben. Ám reményt épp a növekedés beindulása adhat.

Ha a kis- és középvállalkozások azt látják, hogy fogyasztóik bizalma visszatért és ismét vásárolnak, akkor a nagyobb forgalom, a nagyobb árbevétel érdeklében megnövelik termelési kibocsátásukat, vagyis beruháznak. Ezek a folyamatok azonban egyelőre még nem indultak be.

3. Infláció

A futós példánál maradva ez a terepnek a nehézségi fokát mutatja a szakember szerint. Az inflációt másfél évtizeden keresztül lényegében nem ismertük Magyarországon, azután pedig ránk rúgta az ajtót. Amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan el is tűnt, hiszen májusban már csak 4, júniusban 3,7 százalékos volt éves szinten a pénzromlás üteme, ami belül van a Magyar Nemzeti Bank 3 százalék plusz/mínusz 1 százalékos tűréshatárán – emlékeztetett Szabó István Attila. A tartósan normalizált trendek mellett oldódik az infláció visszatérésének félelme s ez jó hír a gazdaság működése szempontjából.

4. Külkereskedelmi egyenleg és az árfolyam

A szakember szerint bár kkv-k számára a külkereskedelmi egyenleg nehezebben érthető kérdéskör, ám ha az árfolyamról beszélünk, azt mindenki érti - még akkor is, ha kisvállalkozók zöme nem exportálóként és importálóként, hanem maximum turistaként vesz részt a nemzetközi kereskedelemben. Ugyanakkor a külkereskedelmi egyenleg erősen befolyásolja az árfolyamot. A jó hír, hogy ez az egyenleg most pluszban van, de van ennek szomorú oldala is, mert ennek döntően az az oka, hogy az itthoni fogyasztás visszaesése miatt az import volumen nagyobb mértékben csökkent, mint amennyire az export.

A Garantiqa elnök-vezérigazgatója szerint bármilyen szenzációhajhász címek is jelentek meg a forintgyengülésről, az árfolyam az elmúlt hónapokban relatív stabil volt, a 380 és 395 forint közötti sávban mozgó fizetőeszköz 1-2 százalékos volatilitást jelent mindössze.

Az árfolyamstabilitás azért fontos a vállalkozásoknak, mert ha nem is export piacra termelnek, akkor is szükségük lehet külföldről beérkező alapanyagra, vagy pusztán egy külföldre termelő cég beszállítójaként érdekelt a végtermék árának változatlanságában.

5. Kamatszint és az állami támogatások mértéke 

A vállalkozások életét alapjaiban befolyásolja a forráshoz jutás könnyebbsége és a finanszírozás ára. E bben a tekintetben kedvező, hogy a forinthitelek kamataiban lefele tartó trend érvényesül 6-7 százalékos kamaton találunk már forinthitelt. Ennél kedvezőbb azonban a devizafinanszírozás, hiszen euróban 3-5 százalékon is lehet ma hitelt kapni. Ez azonban az exportbevétellel nem rendelkező kkv-knak nem elérhető. Szabó István Attila szerint itt lép be a képbe az állami támogatások, az állami beavatkozások kérdése. E tekintetben a kormányzat az elmúlt hónapokban a kamatstop bevezetésével, illetve a rendkívül magas kamaton elérhető piaci forinthiteleket kiváltani képes államilag támogatott hitelprogramokkal – a Baross Gábor hitelprogrammal és a Széchenyi Kártya program elemeivel – igyekezett fenntartani a finanszírozást. 

Magyarországon a bankszektorban a megfelelő likviditás rendelkezésre áll, a hitel/betét arány 77 százalék, tehát több kihelyezhető ügyfélpénz van a bankokban, mint amekkora összeggel a hitelfelvevők tartoznak a pénzintézeteknek. Ez tehát – ellentétben a 2008-as válsággal – nem lehet akadálya a hitelezésnek. A kamatszint ugyanakkor alapvetően befolyásol – a két számjegyű kamatok világában ellehetetlenült a finanszírozás.

A kis- és középvállalati kör minden gazdaságban az a szektor, amelyet közgazdasági szempontok alapján, össztársadalmi hasznosság szempontjából megéri támogatni – érvelt a Garantiqa elnök-vezérigazgatója. Ez kiemelten fontos olyan bizonytalanná váló piaci környezetben, mint amit az elmúlt hónapokban átéltünk. A megnehezült környezetben elsődleges a vállalkozás működésének fenntartása, a folyó finanszírozás biztosítása, ezt a folyószámla- és forgóeszköz típusú hitelek tudják leginkább segíteni. A kkv-k beruházási hajlandóságát – a nagyobb cégekhez hasonlóan – alapvetően a jövőbe vetett hit, a forgalom növelésének, a piac bővülésének lehetősége határozza meg.

Szabó István Attila arra is felhívta a figyelmet, hogy

téves az a nézet, amely szerint az elmúlt hónapokban megállt volna a hitelezés: igaz, hogy új hitelek iránt – épp amiatt, hogy a beruházási döntések még nem születtek meg – csekély a kereslet, ám a korábban felvett hitelek kedvező kamaton történő megújítása legalább annyira fontos a vállalkozások további biztonságos működése szempontjából.

Ez fontos a bankoknak is, hiszen kigazdálkodhatatlan kamatszintek mellett drasztikusan emelkedne a nem fizető hitelek állománya. 

Megsegítik a hitelhez jutást

A finanszírozás kockázatát csökkenti a hitelekhez kapcsolt garancia is. Számos kis- és középvállalkozás nem, vagy csak nehezen jutna hitelhez, ha hitelezhetőségének kockázatát részben nem vállalná át egy garanciaintézmény. Ez kifejezetten fontos olyan időszakokban, mint a hátunk mögött hagyott hónapok, amikor a támogatott hitelekhez való hozzáférés a túlélés egyik biztosítéka volt – emlékeztetett a Garantiqa elnök-vezérigazgatója a Cégkassza podcast adásában. A kezességvállalás állami támogatása részben garanciadíj-támogatással valósul meg, ám ennél sokkal fontosabb elem, hogy az állam a Garantiqa jellemzően 80 százalékos garanciavállalása mögé hasonló mértékű állami viszontgaranciát nyújt.

A Garantiqa kezességvállalása jó az ügyfélnek, mert hozzájut a működéséhez, fejlesztéséhez fontos hitelhez. Jó a gazdaságnak, hiszen kkv-szektor a szükséges források birtokában jobban fog teljesíteni, s jó ez a bankoknak is, hiszen nagyobb ügyfélkörrel tud bankolni, s a garanciavállalás segítségével egységnyi tőkével több hitelt tud kihelyezni. A Garantiqa az elmúlt év során 1400 milliárd forint értékben vállalt garanciát a kkv-szektor hitelei mögé, év végén a teljes kezességvállalás összege 2630 milliárd forint volt, amivel 3300 milliárd forint hitel felvételét tette lehetővé a hazai kis- és középvállalkozások számára. Ez azt jelenti, hogy „minden 2. a szektorba érkező hitelforint mögött ott áll a Garantiqa, ám a tavalyi évben minden 100, a bankok által a kkv-szektornak hitelként folyósított összegből 80 forintot a társaság kezességvállalása védett. "

Fontos ugyanakkor hangsúlyozni – figyelmeztetett Szabó István Attila – hogy a garanciaintézmény bekapcsolódása érdemben nem változtat annak felelősségén, hogy a hitelt vissza kell fizetni. Miután a hitelnek csak 80 százalékára jelent biztosítékot a Garantiqa kezességvállalása, a finanszírozó bank ugyanúgy megnézi a fedezeteket, s természetesen a Garantiqa is ellenőrzi azt, hogy a kezességvállalással megtámogatott hitelfelvevő képes lesz-e a törlesztésre – már csak azért is, mert a 80 százalékos állami viszontgarancia révén azért is felel, hogy a költségvetésnek ne kelljen extra terheket magára vállalnia a bukások felfutása esetén. A rendszer fenntartása a vállalkozások érdeke is, hiszen a nem teljesítő hitelek felfutása esetén eltűnnének a további finanszírozási források a piacról. Tehát ez egy ez egy olyan érdekszövetség, ahol mindenki azért dolgozik, hogy a kis- és középvállalkozásoknak jobban menjen, és azon keresztül pedig mindenkinek – a háztartásoknak, a vállalkozásoknak, finanszírozóknak, a gazdaságnak jobb legyen – mondta a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. elnök-vezérigazgatója a Cégkassza podcast adásában.

A beszélgetés további részleteit a Cégkassza youtube és spotify csatornáin lehet elérni.