Igyekeznek vissza a nők dolgozni, de közben megy a matek

Az iskolába lépés előtti életkorban a gyermekek életük leginkább személyiségformáló éveiket élik, amikor az egész életen át tartó szokások és minták alapjait rakják le. Ebben az életkorban szerzett tapasztalatok, elsajátított készségek kihatással lesznek tanulmányaikra és későbbi munkaerőpiaci lehetőségeikre is – írja körképében az oeconomus.hu. A jelenlegi munkaerőpiaci hiányosságok és a megélehtési költésgek is arra terelik a szülőket, főleg az édesanyákat, hogy mielőbb visszatérjenek dolgozni.

A bölcsi, mint az első hivatalos gyermekgondozó

2021-ben Magyarországon:

• a 3 év alatti gyermekek 62 százalékát kizárólag a szüleik nevelték, miközben az Európai Unióban ez az arány közel 50 százalék volt.
• a hivatalos gyermekgondozásban vett 3 év alatti gyermekek aránya a 2011-es 8 százalékról nőtt 2021-re 13,8 százalékra az Eurostat 2023-as adatai szerint,
• a KSH 2023-as adatai szerint a bölcsődei férőhelyek száma a 2017-es 46,5 ezerről 2022-re 55,37 ezerre nőtt, 2023 nyarán több mint 1030 településen volt bölcsődei férőhely Magyarországon.

2021-ben az Európai Unió átlagában

• a 3 év alatti gyermekek felét kizárólag a szülei gondozták,
• a gyermekek több mint egyharmada legalább heti egy órát hivatalos gondozásban volt,
• egyötödükre pedig nagyszülők, más rokonok, barátok, szomszédok vagy hivatásos gyermekfelügyelők (babysitterek) vigyáztak legalább heti egy órában.

Legkevésbé Hollandiában, Portugáliában, Luxemburgban, Izlandon és Dániában gondoskodtak a kisgyermekekről kizárólag a szülők, míg legnagyobb arányban Romániában Szlovákiában, Csehországban Bulgáriában és Litvániában maradtak a 3 év alatti gyermekek kizárólag szüleikkel. Meghaladta továbbá az uniós célként kitűzött 50 százalékos részvételi arányt Franciaország, Svédország, Spanyolország, Belgium és Portugália.

Azokban az országokban, ahol jellemzőbb volt az intézményi jellegű gyermekellátás, az édesanyák nagyobb arányban tértek vissza kisgyermekük mellől a munkaerőpiacra.

Magyarországon a fizetések 6-9 százaléka között mozognak a gyermekellátási költségek, miközben világszinten - az UNICEF jelentése szerint - Írországban, Új-Zélandon és Svájcban volt a legkevésbé megfizethető a gyermekgondozás a középosztály számára: két átlagkeresőnek számító házaspár esetében az egyik fizetésének harmadát-felét kellene elköltenie ahhoz, hogy két gyermeket gyermekgondozásba tudjanak elhelyezni.

Ahhoz, hogy a szülők, különösen az édesanyák munkaerőpiaci visszatérését elősegítsék, az Európai Unió 2002-es barcelonai célkitűzései között szerepelt, hogy 2010-re a 3 év alatti gyermekek 33 százaléka részesüljön koragyermekkori gondozásban (hazai kifejezéssel élve bölcsődei ellátásban), illetve a 3 éves kor és a kötelező beiskolázási életkor közti gyermekek 90 százaléka vegyen részt kisgyermekkori ellátásban (óvodai ellátás).

Mindkét célszám teljesült EU-szinten, így a célokat átírta az Európai Bizottság az Európai Gondozási Stratégiát.

Azt a javaslatot tették a tagállamoknak, hogy 2030-ra a 3 év alatti gyermekek 50 százaléka a koragyermekkori, a 3 éves és iskolaköteles kor közti gyermekek 96 százaléka pedig kisgyermekkori nevelésben és gondozásban részesüljön (utóbbi része az Európai Oktatási Térség céljainak is).

Magyarország mellett több tagállam is teljesítette már 2021-ben ezt a célt: Svédország, Spanyolország, Belgium, Hollandia és Franciaország. Ugyanakkor több közép-kelet-európai tagállamban is alacsony az óvodába járó gyermekek aránya: Szlovákiában 73,3 százalék, Lengyelországban 65,5 százalék, míg Csehországban 62,4 százalék vesz részt intézményi nevelésben a romániai 51,8 százalék mellett.

Összességében:

• Magyarországon minden 3 éves és iskolaköteles kor közti gyermek óvodába jár,
• az EU-ban a hároméves és az iskolaköteles kor közötti gyermekek 86,6 százaléka részesült hivatalos gyermekgondozásban, 2021-ben, de e tekintetben is jelentősek az eltérések tagországok között.

A KSH (2023) adatai szerint a 2022/2023-as tanévben közel 4600 óvoda volt hazánkban 388 ezer férőhellyel. A tavalyi tanévben 15 ezer csoportban 323 ezer gyermek járt óvodába, vagyis az óvodai férőhelyek kihasználtsága 83,2% volt.

A családi költségek is országonként változóak.

Az összes olyan európai államban, amelyről rendelkezésre állnak adatok, a kora- és kisgyermekkori nevelésre fordított pénzügyi források főként a kormányzattól származtak 2020-ban. Ez a közkiadások aránya 2020-ban a ciprusi 64 százaléktól a luxemburgi 96,6 százalékig terjedt.

Magyarországon a domináns kormányzati finanszírozás mellett (86,6 százalék) a magánszektor is szerepet vállalt a kisgyermekkori nevelés kiadásainak finanszírozásában (13,4 százalék).

Visszatartja a munkába való visszatéréstől a nőket:

• ha a gyermekgondozás drága,
• és ha a társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségek felerősödnek.

Az UNICEF 2021 júniusában kiadott jelentése szerint a szervezett gyermekgondozást igénybe vevő szülők 38 százaléka találta nehéznek a költségek fedezését. További 15 százalékuk szívesen igénybe vette volna a bölcsődei ellátást, de nem tehette meg anyagi okok miatt, különösen az alacsony jövedelmű családok esetében.

Mindehol másképp csinálják, azaz kis kitekintés.

Hollandiában jelentősek a magánszolgáltatók, a gyermekgondozás átlagos éves költsége akár a nők medián keresetének 80 százalékát is elérheti. Azonban mivel a kormány gyermekgondozási segélyt biztosít, az alacsony keresetű szülők Hollandiában végül jóval kevesebbet fizetnek. A holland kormány olyan rendszert tervez, amely 2025-ig minden dolgozó szülő gyermekgondozási költségeinek 95 százalékát fedezné.

Németországban 2013 óta a 12 hónaposnál idősebb gyermekek a helyi önkormányzaton keresztül törvényesen jogosultak egy helyre a Kitas nevű bölcsődében. A Kitas általában havi 70-150 eurót kér (27300-58500 Ft körüli), de a költségeket ezután az állam támogatja. A berlini napközi minden gyermek számára ingyenes, a 23 eurós étkezési támogatás kivételével. Hasonlóan Bécsben élő szülők is az ingyenes állami gyermekgondozásban is részesülnek.

Az Egyesült Királyságban 1,7 millió nő kevesebb órát dolgozik, mint egyébként tenné, a megfizethetetlen gyermekgondozás miatt. Bár az alacsony jövedelmű családok kérhetnek segélyt a gyermekgondozási költségek fedezésére, ez csak azokra vonatkozik, akik évi 16 000 fontnál kevesebbet keresnek. Más kérdés, hogy a pénzt utólag fizetik vissza, ami akadálya lehet a szülők munkába való visszatérésének.